Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-14 / 33. szám
(2) 1906. Augusztus 14 33. szám. ken tüntette volna ki a magyar kiállítást, I mely kitüntetés reméljük, igy sem maradhat el, ha igazságos az ítélet. Mi meg saját kárunkon tanuljunk valamit. Ha már figyelmetlenséget, rossz elhelyezést tapasztalunk, legalább anyagi károsodást ne szenvedjünk azáltal, hogy nem biztosítjuk nagy összegre rugó tárgyainkat, mert annyira vagyonosak nem vagyunk, hogy ilyen veszteségeket, ilyen csapásokat minden nagyobb rázkódtatás nélkül kiheverhessünk. Általában véve azonban büszkeséggel tölthet el bennünket az a tudat, hogy úgyszólván minden műveltebb állam ro- konszenvvel viseltetett kiállításunk iránt és valóban részvéttel fogadta ama lesújtó hirt, mely első sorban is bennünket ért. Legyen erőnk ilyen nagyobb csapást kiheverni, hogy aztán folytatólag szívós kitartással, nagy akaraterővel munkálkodhassunk nemzetünk nagygyá, hatalmassá tételén. Utazás egy betű körül. (Hozzászólás.) A Szinérváralja 31. száma vita tárgyává telte lakóhelyünk nevét. Alkalmat erre ama körülmény szolgáltatott, hogy az országos közs. törzskönyvi bizottság községünknek Szinyérvár- alja nevet adott. »Szinyérváralja« keresztelőjén nem voltam jelen. így tehát nem is tudhatom, hogy miféle okoskodással jutottak el Sziny érváralj áh jz. Any- nyit azonban megjegyzek, hogy a gyereknek rossz nevet adtak. A határozat kevés gondolkodásnak az eredménye volt s ha a Szinérváralja heti lap csak nagy vonásokban és más oldalról bizonyította a »Szinérváralja* * helyességét, a »Szinyérváralja« helytelenségét, végeredményében mégis igaza van. Egy illetéktelen bizottság rossz eredményhez igen gyakran juthat, mig jóhoz ritkán. Illetéktelennek azért nevezem a bizottságot, mert nem volt köztük sem történész, sem nyelvész A bizottság pedig ezen az alapon határozott. Illetéktelennek tartom a bizottságot azért is, mert itt nem arról volt szó, hogy egy idegen nevű községnek magyar nevet adjon, hanem arról, hogy két használt név közül az egyiket megerősítse. Erre pedig elég egy községi határozat. Az elnevezésnél kiindult volna abból az egyszerű okból, hogy »Szinérváralja« érthető valami, a nép használja, mig a másik érthetetlen és a nép nem használja. Igazabb eredménység, amit tudnia illik annak, aki a méltóságával olyan nagyra van Firkász Fanlusz. * Az »Uj pofozó-telep« miatt megindult nyilatkozat csatába szerény személyemet is belevonták. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Beregi Lajos ur, éjjeli irodalmunk e kitűnősége nyilatkozatának rám vonatkozó része nem felel meg a valóságnak. Budapest, 1906. juüus hó 26-án. Buzogány Márkus. * A Bakter című hírlapból: (Személyi liir.) Beregi Lajos ur, lapunk volt társszerkesztője kínos, idegrázó incidensnek volt részese. Szegény ifjú. Fiatalságod virágait miért kelleti letaposni a birlapirás rettenetes foglalkozásának. Miért, miért ? Lapunk hires társszerkesztője ugyanis egv napilapban adta közre szellemének egy nyilatkozatba szökkent szüleményét és ez a foglalkozás megnémitá minden életerejét. Még idejében utazott el Kolozsra, Erdély vadregényes fészkébe, magával vivén a Körbe-körbe cimü munkát, mely tudvalevőjeg bibliája a mi lapunk hatalmas oszlopának. Ám reméljünk! Bizzunk, hogy oszlopunk nem dűl J ki, hanem áll, áll az idők végtelenségéig, miként áll a honti szakadás. * Egy újsághírből: , , . A pofozó B. S. fővárosi tekintélyes nagykereskedő volt, a pofonokat tűrő Adler Rezső, a Gschwindt-féle gyár egyik hivatalnoka, aki tartalékos szekerésztiszt. * Nyilatkozat. Kijelentem, hogy B. S. nem én vagyok, mert én éjjeli iró vagyok és nem tekintélyes nagykereskedő. Sőt Adler Rezső sem vagyok, de meg tartalékos szekerésztiszt sem. Éhez a pofon-ügyhöz annyi közöm van mindössze, hogy I SZINÉRVÁRALJA hez jut el az egyszerűen gondolkodó laikus, mint a tudományoskodó. Bármelyik nép, ha uj dolgot (fogalmat) nevezett meg, annak érthető nevet adott. A magyar is igy cselekedett, mikor lakóhelyét nevezte meg. Mindig józan nép lévén, nem szerette a misztikust. A mi községünk nevéről egy csavaró elme van a közbeszédben. Egy ilyen elmélet, hogy valamikor régen várunk tulajdonosa Zynér nevű vezér volt. Lehet ! Ha ez a szó összefüggésben van a község nevével, ez csakis közvetett. Bizonyítok a Szi- nvérekkel. A magyar nyelvben régebben, mint ezt a magyar nyelv is bizonyítja: a zöngés, fo- lyékon z, zs, stb hangoknak nem volt megfelelő lágy sz, s, stb hangjuk A lágyitást a nyelv fejlődése folyamán a fiziológiai kényelmesség szülte, így lelt z-nek megfelelő sz. A z és sz a beszélő szervek egyforma működésével képzett hangok Csakhogy a z-nél a hangszállagok működnek azaz a kibocsájlőtt levegő-áram zöngés, mig az sz-nél a hangszállagok nem rezegnek, vagyis a kibocsájtott levegőáram zöngenélküli. Hasonlóképen képződik a zs és ennek megfelelő zöngenélküli s. A kétféle hang közölt a különbséget a nyelv állása okozza, de azért rokonok és a szerint, hogy milyen helyet foglalnak el a szóban vagy mondatban, a keményből lehet lágy és viszont a lágyból kemény. így lett z-ből sz, a Zinérból Szinér. Községünknek mostani nevét magyarok adták. Mégpedig elnevezték a patakról lakóhelyüket és a várat is. Példa erre Dunaföldvár, Dunaszent- györgy stb. és a más folyónevekkel kapcsolatos hel\ ségnevek. A régi Zinérnek megfelel a mai Szinér, ami annyit jelent tiszta ér. Hogy nem nevezte el tiszta pataknak és hogy e két fogalmat egyszóval a Zin-vel nevezte meg, annak oka, hogy ezt a szót csak később vette az idegen nyelvből. A szinér szó jogságához és magyarságához semmi kétség nem fér, mert a nép ma is él hasonló kifejezésekkel. P. o. szinarany, szinbuza stb. A Zinérpatak mellé építették a várat, elnevezték Zinérvárnak a vár tulajdonossával együtt, ha ugyan az is Zynér volt. A mi községünk alapja a vár és alá épült a mai Szinérváralja. Ez községünk nevének története. Hogy a bizottság községünknek egy olyan nevel adott, amelynek sem értelme, sem jogosultsága nincsen, annak oka egv pecsétnyomó. Erre a pecsétnyomóra az van ráírva : »Szinyérváralja.« Ha ez a pecsétnyomó nem volna régi, azt mondanám olvaszszák fel. Ezt a pecsétnyomót valami községi elöljáró csináltatta, akinek érdemeiben nem kételkedem, de annál inkább nyelvészeti tudományában. Különben abban az időben, mikor Szinérváralja kritikus pecsélnyomóját készíttették, nemesi felbuzdulásukban sokan akasztottak neveikhez jo- gosan-joglalanul y-t. Az már mindegy volt, hogy a felpofozott testi-lelki jóbarálom. Együtt mulattunk önkéntes koromban és tapogatództunk az éjszakában. Kelt Kolozs, 1906. julius hó 31. Beregi Lajos, éjjeli iró. * (Párbaj.) Furcsa oka volt a tegnap már jelzett párbajnak. A megsebesült pesti ur nagy társaságban kijelentette, hogy az idők méhe soha olyan Írott munkát nem szül, mint amilyen az ő müve. Kacagány (Krochmandel) Soma ur erfe azt a megjegyzést telte, hogy ő bizony még soha hírét nem hallóba a könyvnek, ellenben a szerzőjének igen. Es mindannyiszor pofonügyekből kifolyólag. Erre B. ur arca elvörösödött, szemei villámot szórlak és keze ökölbe szorult. — Meghalsz! — ordított minta sebzett vad és arculütölte Kacagány—Krochmandelt. A jelenetet nem lehetett eltussolni és kénytelenek voltak az eddigi jóbarátok párbajt vívni. A pofon-ügyet a fürdőhelyen élesen elitélik. B. ur rettegett személy, úgy is mint pofon kapacitás, de különösen, mint éjjeli iró.- — a. — Egy asszony gondolatai. Ne értékeljük magunkat olyan sokra, hogy féljünk a haláltól — és ne olyan kevésre, hogy féljünk az élettől. Ha valakitől kérünk vagy követelünk valamit, arra gondolunk, hogy nekünk azzal több lesz - de arra nem, hogy az illetőnek kevesebb. Nőnél az önérték elvesztése a féltékeny- kedésnél kezdődik. Aki minduntalan hangoztatja, hogy jó barátunk, könnyen ellenségünkké válhat. Papolcyné Bartók Ida. elé, közé avagy hátra, csak legyen benne egy y. Az n és ny közeli -rokonhangok. Az ny az n-nek megfelelő lágy hangja és mig az előbbi a nyelv hegyével, addig az »ny« a nyelv hátával képezett hang. Fiziológiailag nem nagy különbség, de a szóban igen sokat határozhat, mert rossz használata által, mint jelen esetben, egy régi jó magyar szó, értelmét veszítheti. Ez az egyik elmélet. Ez igaz. Agyon üti a »Szin véreket.« A másik elmélet szerint a szinér-ből szi- nyét a román hatás idézhette elő. Ez egyszerűen nem áll. A román séin a magyar szinérből keletkezett. Az »n« a románnyelv törvényeinél fogva, hátra került, de megmaradt helyette a j, mint átmeneti hang és az i az n-től némi orr- hangu szinercset kapott s azért hangzik ny-nek. A román igy Írja: »séin* és igy ejti ki: »sze- jiny.« De ennek az elméletnek semmi köze sincs a Szinyérhez. Ügy gondolom eléggé megvilágítottam Szinérváralja genezisét. Ha a nagyérdemű törzskönyvi bizottság ebben az ügyben még egyszer összegyűl, eme megrágott dolgot csak le kell nyelnie. _e Q Krónika a hétről. — Fővárosi levél. — (Drágul minden. — A malom-munkások sztrájkja. — A honvédelmi miniszter ügye a bíróság előtt) Nincs nap a fővárosban, amely elmúlnék anélkül, hogy valaminek az árát fel ne srófolnák, mert hát a polgárság annyira vagyonos, olyan gazdag, hogy bármilyen busására is legyen ennek vagy amannak, szó nélkül megfizeti, íme az utóbbi napokban a bus ára szökkent fel hihetetlen magasra, olyannyira, hogy a szerényebb viszonyok között élő emberiség csak nagy ritkán engedheti meg magának azt a luxust, hogy marhahúst egyék. Ennél a husdrágaságnál egy igen érdekes és figyelemreméltó jelenség van, ami még sohase volt. Azelőtt, ha a mészárosok drágábban mérték a húst, a közönség lamentált, jajveszékelt, siránkozott, most pedig a mészárosok tombolnak, tépdesik a hajukat és népgyülésl hívtak össze a husdrágaságg ügyében. Érthető: ugyanis szegény mészárosoknak is horribilis módon kell megfizetni a marhák árát, miért is kénytelenek ők is tetemesen megdrágítani a huskimérést. Az oka ennek a szerb határzárlat; Nem jön be marha; mi meg kivisszük őket, tehát ma holnap — ahogy hangoztatják a mészárosok — becsukják a boltjaikat. Természetesen ami a mészárosoknak fáj, az duplán fáj a közönségnek. A városi tanács ebben az ügyben érdemlegesén tárgyalt és megkeresi az illetékes köröket, hogy valahogy hassanak oda, hogy a közönség jogos sérelme megfelelően orvosoltassék. A hús megdrágulását nyomon követte a lakások árainak ijesztő mértékben való felszökése. Budapesten igazán tobzódik a lakás uzsora. A háziurak határt nem ösmerő dölyfükben eszeveszetten emelik a lakbéreket, negyedről- negyedre, kis a közönség mit tehet. Fizet, mint a köles, ha nem akar a hajléktalanok menhe- lyének lakója lenni. Hetek óla állanak sztrájkban a főváros összes malom munkásai. Tulajdonképen ők csak folytatják a sztrájkot, melyet a malomtulajdonosok megkezdettek, amennyiben egyöntetű határozattal kizárták az összes munkásaikat. Azóta bizony hetek múltak el s szomorúan konstatálhatják a dúsgazdag malmosok, hogy ebben a sztrájkban ők húzzák a rövidebbet, amennyiben már eddig milliókra menő veszteségük van, mig a munkások szilárdan állják a sztrájkot és jogos követeléseikből abszolúte nem engednek; főleg a vasárnapi munkaszünet mellett szállanak síkra. Berényi József államtitkár megkísérelte a két fél között a békéltetést s már érdemleges tárgyalás is volt ebben az ügyben, azonban a munkások csökönyösen kitartanak követeléseik mellett, mig erről a malmosok nem akarnak hallani. Tekintve azonban, hogy minden egyes nap óriásia tulaj- szegü veszteséget jeleni a malmokra, ösz- donosok kénytelenek lesznek engedni annál is inkább, mert a munkások nem kívánnak jogtalant. Tudvalevő, hogy Jekelfalussy Lajos honvédelmi minisztert volt ispánja Kovács György beperelte a 166 korona 10 fillér összeg erejéig, mely összeget ez lefizette az őt letartóztató csendőrségnek, hogy szabadon bocsássák. Ezenkívül a miniszter nejét is perelte kártérítés címén 700 korona 60 fillér erejéig. Ebben az ügyben volt az elmúlt héten két tárgyalás az I. III. kerületi járásbíróság előtt a közönség óriási érdeklődése mellett. Mindkét felet ügyvéd képviselte. Az első tárgyalást elhalasztották azért, mert alperesek idejében nem kapták meg a végzést, a második tárgyalásnál sem volt ítélet
