Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-24 / 30. szám

(2) 1906. Julius 25.

S Z I N É R V ÁRALJA

BO szám,

Állatkereskedelmünk helyzete.

Azt talán fölösleges is említenem, hogy az állattartás szükséges szerve a mezei gazdálkodásnak. Szükséges két szempontból, 1. a föld termőképességének fenntartására ; 2. a jövedelmezőség szempontjából, E két szükséglet kielégítése nélkül a mezőgazdaság nem haladhatna és főkép nem lenne jövedelmező foglalkozás. Tart a mezőgazda:

1. Igás jószágot, mely a munkaidőn kívül istállóban áll. Haszon ezen az állományon nem lehet, mert az állat állal kifejtett erő csökkenti az állat értékét. Az igás erő haszna tehát indirekt utón jut érvényre és az eredmény elemei: a teljesített munka és a szolgáltatott trágya, melynek értéke függ a feletetett erőtakarmány tápértékétől.

2. Tenyészet. Tehenek, melyek haszna már látható: a) a tejtermékekben, b) a szaporodásban. Indirekt haszon ismét a szolgáltatott trágyamennyiség.

3. Az úgynevezett gulyamarha, melynek egyedeli jövedelme az a növedekedés, tehát értékbeli szaporulat, mely a bevásárlás és eladás (vagy leltározás) közti időben beáll. Indirekt haszon itt alig mutatkozik, mert a gulya rendszerint legelőn van.

4. A -hízó állatok. Az állattartás eme módjánál már be van bizonyítva, hogy az esetben, ha árfluktuációk a hizlalás tartama alatt be nem állanak, pénzbeli haszon nincsen. A haszon csak indirekte, ismét a trágyakiváló jó minőségében nyilvánul.

Azt hiszem, nem sokáig kell magyaráznom, hogy már berendezett gazdaságot feltételezve, lehetetlen vagy ritka helyen lehetséges annyi tehenet, tehát akkora tenyészetet fentartani, hogy a gazdaság szarvasmarha-állagát fentart- suk, vagyis, hogy annyi legyen a szaporulat, amennyit selejtezés és hizlalás utján a gazdaság évenkint áruba bocsájt. Ezért jön a gazdaság érintkezésbe e tekintetben a kereskedelemmel egyrészt, másrészt pedig azért, hogy a selejtes és hizlalt anyagon túladhasson. A gazdára van szorulva, a kereskédőre, a kereskedő pedig a gazdára és megfogjuk látni, hogy nagyon téves felfogás azt állítani, hogy akár egyiknek, akár másiknak az érdekeke kisebb vagy nagyobb a másikénál.

A mezőgazdaság üzleti életében az állat- állománynak az a része szerepel tehát, mely vétel és eladás tárgyát képezi. Veszi a mezőgazda az igás erő pótlására, a hizlalásra szánt anyagot és a növendék-állatokat. Még pedig olyan számban, amennyi hiányzik a tenyészet nyújtotta állatok figyelembe vételén kívül. Eladásra kerül pedig a selejtes öreg tehén a le- jármazott ökör és a beteges-jószág, még pedig olyan állapotban, amilyenben van és eladásra kerül a hizlalt állat, amelynek létszámát adja a direkt ezen célra nevelt gulyabeli tinó és a tehenészet céljára vagy igás erőre nem alkalmas fiatal jószág.

Ezeket a mezőgazdasági adatokat előre bocsájtva, nézzük már most mily módon kerül

az is, hogy négy szoba bútort rendezett be számomra. — Ő tisztelőim egyike volt, akiről nem is sejtettem, hogy nős,' legkevésbbé azt, hogy ilyen tűzről pattant menyecskéje van.

Hartenstein úrral csak többek társaságában ültem együtt és ő csak éppen olyan tisztelőm volt, mint számtalan más. Az ő számára nem volt egy különös, tüzesebb mosolyom, bár azt se állíthatom, hogy haragudtam volna rá. Vagy haragudhalik-e egy ember valakire, aki őt tiszteli és tiszteletének virággal és pezsgővel lanu- jelét is adja.

Ami az elégléteit illeti, én elégtételt bírói utón nem fogok követelni. Hiszen az asszony jóhiszemüleg tette, amit lelt, engem pedig nem bántott, sőt reklámot csinált nekem és az eset óta szokatlanul sokan látogatják a Folies Capricet.

Azt is sejtem, hogy kitől eredt az egész dolog. Én annak idején az Uj-ulcában laktam. A lakásadónőm bosszankodott, hogy elmentem és lehet, hogy e bosszú kifolyása az, hogy valaki állal, aki hozzá közel áll és a ki úgyis kémszolgálatokat teljesít, R. S. ur, hogy az engemet megfigyelt és ő idézhette elő az egész patáliát, ami egy családban széjjelvonást, nekem pedig borravaló reményében egy kínos incidens folytán akaratlanul reklámot okozott.

Egyébiránt általunk kéri Türk Berta kisasszony a nős urakat, hogy legyenek oly jók, ha vele egy asztalnál ülnek, hogy legalább akkor vegyék fel jegygyűrűjüket, különben kénytelen lesz ő is magándetektíveket alkalmazni, akiket arra használ, hogy derítse ki tisztelői családi állapotát.

Ez a két nő vallomása. Akiben az oknyomozás iránt van hajlandóság, az kutassa ki a vallomásokból a való igazat.

a forgalomba az állat. Kereskedelmi szempontból osztályozva az állatokat, két csoportot kell megkülönböztetnünk: az export és a belforga- lom részére alkalmas anyagot. Csak az az állat alkalmas az export céljaira, mely teljesen ki- hizott állapotban van. Megkülönböztetjük tehát a belföld részére nevelt és az export céljaira hizlalt jószágot.

A növendék jószág vevői rendszerint a gazdák, a hízotté az exportőrök. Mig azonban az előbbi években a gazda közvetlen szerezte be állatjait, ma a sok ügynökre kénytelen bízni a bevásárlást. Az export céljaira való bevásárlást szintén ezek az ügynökök végzik megbízóik részére és ugyanilyen módon sohasem tudni, hogy a közvetítő ügynök tényleg a megbízó érdekeit követi-e vagy pedig az ellenfélét.

A különböző kereskedelmi vállalatoknál sok mindenféle fajtája az ügynököknek van alkalmazásban. Alkalmazásuk sok helyen jogosult és a vállalat érdekében szükséges. Azt azonban nem tartom helyesnek, hogy olyan kereskedelmi vállalat szolgálatában legyenek, amely Magyarországon nincs. Magyarországon tagadom, hogy van állatkereskedő, Gazdaságunkban elővettem a hizlalt állatokról szóló eladási kötle- veleket 15 évre visszamenőleg és minden egyes eselben bécsi, müncheni, berlini, sőt francia vevőkre akadtam, az ügyletet megkötő egyén pedig csak az alkusz szerepét játszotta. Már most felmerült a kérdés, miért van ez igy. Bizonyára sok oka van ennek. Mégis vegyük szemügyre a főbb momentumokat.

1. A kereskedő még mindig lenézett ember nálunk. Különösen az állatokkal űzött kereskedőt semmire sem becsülik. Kereskedőink pedig a helyett, hogy a maguk igazát és önérzetét védenék, sutba dobják a régi foglalkozást és elfelejtik, hol szerezték vagyonukat és fölcsapnak földbérlőnek. A naiv emberek azt hiszik, hogy ezzel pozíciót szereznek. Szó sincs róla. Eddigi címük az volt, hogy: kereskedő, ezután földzsarló. Nem vagyok-e inkább a kereskedők közt tekintélyes ember, mint a gazdák közt annak salakja ? Mert olybá veszik őket.

2. Annak, hogy a magyar állatkereskedelem nem tud fellendülni, további oka a vasutak clzárkózotlsága. A tarifákat alig lehet megállapítani a díjtételek labirintusában.

3 A szállítás és értékesítés körül felmerülő különféle nehézségek homályba burkolása. Ezek a nehézségek okai annak, hogy nem tud magyar állatkereskedelem fejlődni és közvetve ily utón jön létre a gazdáknak ezen a téren hangoztatott panasza.

Maróczi Jenő.

Krónika a hétről.

— Fővárosi levél. —

(Meghosszabbított ülések. — Elhunyt képviselő. — Po- lónyi a sajtószabadságról. — Barabás-lakoma.

A felirati vita a képviselőházban nagyon elhúzódott, miért is attól tartott a kormány, hogy a múlt évi költségvetéssel e hó végéig nem lesz készen a Ház, s ebből kifolyólag annak a veszedelemnek nézett elébe, hogy újból ex-lex állapotba kerül az ország. Ezért látták jónak a parlanienti üléseknek egy órával való meghosszabbítását, mely — mint látnivaló lelt — teljesen fölösleges volt s miután a nemzetiségek meggondolták magukat s elálloltak a költségvetés tárgyalásánál a hosszabb vitáktól, július hó végéig a Ház készen lesz a múlt évi költségvetéssel. Gyors egymásutánban tárgyalják le az egyes tárcákat, úgyszólván egyhangúlag elfogadják és igy a tisztelt honatyák nemsokára jól megérdemelt szünethez jutnak.

A függetlenségi pártot újabban nagy veszteség érte,JPászlory Mór, országgyűlési képviselő hunyt el hirtelen 65 éves korában. Pásztory még Tisza István miniszterelnöksége idejében Kolozsvár I. kerületében Hegedűs Sándor ellenében választatott meg ujpárti programmal; később belépett a függetlenségi pártba s mint ilyen az idei választások alatt újból megválasz- talott. Egvkép jeles volt, mint publicista, szakiró, a kolozsvári egyetemnek tanára volt, hol nagy népszerűségnek örvendett. Temetésén a függetlenségi párt Kossuth Ferenccel élén testületileg vett részt, de ott voltak a képviselőház többi tagjai is. Kelemen Samu gyönyörű beszédben búcsúztatta el a halottat.

Nagy kavarodást okozott a parlamentben az elmúlt bélen Bródy Ernő interpellációja, melynek keretében egy szociálista lap elkobzását tette szóvá. Az igazságügyminiszter akkor határozott választ adott, melyben kellőleg megokolta, hogy tisztán az aratósztrájkra való fel- bujtás késztette az ügyészt az illető lap elkobzására. A Ház túlnyomó többsége a választ tudomásul vette. E héten az igazságügyi tárca tárgyalásánál ezen kényes ügyet Yázsonyi Vilmos tette szóvá, akinek beszédére Polónyi Géza két órás nagyszabású beszédben válaszolt; ismét erősen és félreérthetetlenül hangoztatván, hogy távol áll tőle a sajtószabadság béklyóba szorítása; de oly eseteknél, amikor egész osztályok érdeke ezt megkívánja, akkor bizony az ügyész megteszi a kötelességét. A képviselőház óriási többsége helyeselt, tapsolt Polónyi beszédének és egyben elfogadta az igazságügyi költségvetést.

A főváros VII. kerületi függetlenségi kör nagyszabású lakomát rendezett szeretett jelöltjük, Barabás Béla tiszteletére. A lakoma fényét nagyban emelte ama momentum, hogy Kossuth Ferenc és Apponyi Albert gróf is részt veitek ezen. Ezenkívül a függetlenségi párt tagjainak legnagyobb része is ott volt a lakomán. A beszédek közül kimagaslott a két miniszter fen- költ szárnyalásu toasztja, mel)nek keretében erősen hangsúlyoztatok és kiemelték, hogy mindenkor megtartják függetlenségi voltukat és a 48-as eszméktől egy pillanatig sem fognak eltérni, sőt teljes erejükből oda munkálkodni fognak, hogy minél hathatósabban, minél teljesebben érvényt szerezzenek a szent eszméknek. Itt kell még megemlítenünk, hogy Barabásnak ismét három kerülete van, ahol jelölték, A főváros VII. és az aradi kerületekhez most legutóbb Nagykőrös is csatlakozott, tehát az a kerület, melyei éveken keresztül Barabás mostani ellenjelöltje. Eötvös Károly képviselt.

HÍREK.

Aljegyzők helyettesítése. Nagy Sándor megyei I. aljegyző nyugdíjaztatásának ügye jogerőre emelkedvén, a főispán helyettesítés- képen Mangu Béla II. Kerekes Zsigmond III., Kozma Gerő IV. és Madarassy István V. aljegyzőket fokozatosan előléptette s az igy megüresedett V. aljegyzői állásra Kende Péter közigazgatási gyakornokot helyettesítette.

Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter a szatmár—bikszádi helyi érdekű vasút részvénytársaságnak nevezett vasút Bikszád végállomásától Terep-Buján háza, Kányaháza, Lekence és Kis-Tarlolc községek érintésével Komorzánig vezetendő keskeny nyomtávú gőz-, esetleg motoros üzemű helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

A kútba ugrott. F. hó 20-án Gottlieb Bella, szinérváraljai varróleány délben 11 órakor bele ugrott az özv. Lugosy Sámuelné udvarán levő mély kútba, melyben mintegy hal méternyi mély volt a viz. A szomszédok látták az ugrást és nyomban segítségére siettek. Sikerült is kimenteni, de életben maradásához nincs remény. A boldogtalan teremtés valószínűleg pillanatnyi elmezavarában követte el tettét.

Tejgazdasági tanfolyam tanítók részére. A

sárvári tejgazdasági iskolában aug. hó 16—31-ig gyakorlati tejgazdasági tanfolyam lesz néptanítók részére, főleg a tejszövetkezetek vezetőségében részes tanítóknak gyakorlati kiképezletése végett. A tanfolyamra 20 néptanítót fognak felvenni, akik egyenként 70 korona államsegélyt nyernek.

Vasúti fogyasztási szövetkezetek Az államvasutak alkalmazottai körében újabban mind sűrűbben alakulnak fogyasztási szövetkezetek. A legutóbbi időben négy városban alapítottak a vasúti tisztviselők ily szövetkezetei az államvasutak igazgatóságának engedélyével, legújabban pedig a zólyomi vasúti alkalmazottak, kérelmezik, hogy »A m. kir. államvasutak alkalmazottai fogyasztási szövetkezete« állítson föl részükre Zólyom városában fiók-üzletet, amennyiben pedig ez nem volna lehetséges, önálló fogyasztási szövetkezet megalapítását tervezik. Végül a vasutasok országos szövetsége is élénken propagálja a vasúti szövetkezetek alapításának és terjesztésének eszméjét.

Fölhívás a lelkes magyar dalosokhoz. A közlünk járt finn dalosok gyönyörű éneke az ideálok nemes és magasztos világába ragadta a lelkeket. A keresetlen egyszerűséggel, mély .bensőséggel, művészi tudással előadott andalító finn népdalok mintegy varázsütésre hódították meg a szépért, nemesért igazán lelkesedni tudó magyar sziveket. A Soumen Laulu lelkes énekescsapat poetikus dalaival elénk tárta nemzetének jellemét, költészetét, hangulatát, kultúráját. És mi magyarok megértettük, átéreztük ősrokonaink nagyratörő célját, magasztos törekvését: megismertük, őszintén és igazán megszerettük a dicső finn nemzetet. Magyar dalosok! Merítsünk a finn dalostestvérek nyújtotta dicséretes példából nemzetünkre hasznos tanulságot! Járjuk he mi is a kerek földet, meghódítván gyönyörű, a lélek gazdasága tekintetében páratlan, hozzá- foghalatlan népdalainkkal a nemzeteket. Általánosan tudott dolog, hogy a külföld hamis vilá-