Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-14 / 7. szám
1905. február 14. SZINÉRVÁRALJA 3 hogy az 1899. évi XXV. t.-cz. 1. §-a szerint az ott említett szeszes italokat csak az mérheti ki és kis mértékben csak az indíthatja el, aki erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyer; továbbá való ugyan, hogy a 15. §. 9. pontja szerint az engedély attól az engedélyestől, aki engedélyét bérbe adja vagy másra átruházza, elvonható és végül való ugyan, hogy a 30. §. 1. pontja szerint jövedéki kihágást képez s a 31. §. és 35. §. szerint szabadságvesztés büntetésre változtatható pénzbüntetéssel büntetendő az, aki engedély nélkül szeszes italokat kimér vagy kismértékben elárusít, de a törvénynek ezek a rendelkezései az italmérési engedély bérbeadását vagy másra átruházását nem nyilvánítják az ebbeli szerződés érvénytelenségét eredményező tiltott ügyletnek, hanem az italmérési engedélyt csak elvonhatónak nyilvánítják s az ilyen tárgyú szerződésnek az engedély elvonása következtében megszűnése nem vonja maga után a szerződő felek egymás irányában fennálló magánjogi igényeinek bíróság előtti érvényesithetlen- ségét. Magyar közgazdasági munkák román nyelven. Kormait Alfrédnak, a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedők Lapja“ szerkesztőjének „Igazgatósági tagok jogai és kötelességei“ és „Felügyelő bizottsági tagok jogai, kötelességei és felelőssége“ cimü munkái, melyekről annak idején a sajtó osztatlan elismeréssel nyilatkozott s melyet a szakkörök renekivüli készséggel fogadtak, most román fordításban is megjelentek. A fordítás munkáját a magyarországi román pénzintézetek kötelékének megbízásából Popp Constantin végezte. A fordítás maga világos nyelvezetével és hűségével tűnik föl. A könyveket a nagyszebeni egyházmegyei könyvnyomda állította ki Ízléses, csinos formában s kaphatók az Albina takarék- és hitelintézetnél Nagyszebenben. Az eredeti magyar nyelvű munkák, az Apolló irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál Budapesten VII. Almássy-tér 2. jelentek meg. Fák terméketlensége. Ennek sok oka lehet, de biztosan megtaláljuk azt, ha a következőkre figyelünk: Ha a fa erős növésű, mégsem terem, adjunk neki meszet, vagy Thomaszsalakot. Ha a koronája sürü, ritkítsunk ki belőle minden keresztben álló ágat. Ha a fa talaja nyirkos, tehát hideg, a korona alatt hányjunk árkot s | igy talaja szárazabb és melegebb lesz. Ha a fa erős trágyázás dacára terméketlen és rosszul hajt, köpölyözzük meg, vagyis törzse hosszában hasítsuk be héját. Ha a fa rosszul hajt, trágyázzuk meg s egyúttal meszezzük. „M.“ Jelentések a csendről. A csendőrség jelentést tett a szolgabirói hivatalnál arról, hogy Mihók Juon, avasujfalui lakos e hó 7-én az utcán kedvtelésből lövöldözött. A forgópisztolyt a töltényekkel együtt elkobozták. Szúrd Mihály a józsefházai határban Botos Mihály, kányaházai lakost a karján és a lábán késsel összeszurkálta. Orosz Péter, avasujfalui lakost Szász Juon és Csókán Vaszil e hó 2-án alaposan elverte. Ékes dolgok ezek ^és közkedveltségnek örvendenek az Avasban. Oh tempóra, óh mores! Öngyilkos aggastyán. E hó 8-an délután Kiss József 77 éves napszámos, Szatmáron a Dianna kertben egy istráng segítségével a kert egyik fájára felakasztotta magát. Mire a ház- beliek a dolgot észrevették, az öreg ember már meg volt halva. Kincstári lovak kiosztása. A nyíregyházai 15. huszárezred pótkeret parancsnoksága a jövő hó folyamán 53 darab kincstári lovat oszt ki tartás végett a jelentkező gazdák között. A parancsnokság egyben felhívja az érdeklődőket, hogy ez irányban óhajukat lehetőleg előre, Írásban jelentsék be a parancsnoksághoz, mivel az igy jelentkezők előnyben részesülnek. A gyümölcsfák tisztítása. Ha a gyümölcsfák téii ápolásával nem fél munkát akarunk végezni, akkor kövessük a Kecskeméten szokásos eljárást, vagyis ne elégedjünk meg a gyümölcsfák kapar- gatásával, hanem enyhe téli napokon, vagy kora tavasszal, de mindenesetre még a rügyíakadás előtt, amikor az erős permetező folyadék a fának nem árt, 1 egyketted 2 százalékos Kénmáj oldattal, melyhez egy kevés meszet is kevertünk, alaposan permetezzük meg a gyümölcsfák összes ágait; a fatörzseket és vastag ágakat pedig meszelő segélyével ugyancsak mésszel kevert Kén- máj-oldattal mázoljuk be. Tapasztalni fogjuk, hogy a Kénmájjal való kezelés folytán mily szépen megsimulnak, mennyire megifjodnak gyű- j mölcsfáink és mily bőséges ép és egészséges terméssel hálálják meg fáradozásainkat. Az iszákosság büntetése. Az iszákosság legsúlyosabb büntetése az elmúló vagy állandó elmezavar. Az alkohol mértéktelen élvezete az ( elmebaj számos faját idézi elő, ezek között a | delirium tremenst, súlyos halluczinácziót, üldözési mániát és a tulajdonképeni tébolyt. Egy kiváló szakember tapasztalata szerint a delirium tremens csaknem mindig gyógyítható, mielőtt a j téboly súlyosabb jelenségeire sor kerülne. 1 A halluczináczió beálltánál a helyzet annyival kedvezőtlenebb, mert ez esetben az elszoktatás az alkoholtól rendkívül nehéz föladat. Az ivás folytatása pedig halált jelent. A halluczináczió kiterjed úgy a látásra, mint hallásra, de az utóbbira nagyobb mértékben. Rendkívül kínzó, mert az öntudat meglehetősen ép marad, úgy, hogy az izgalom valósággal őrült rémképeket szül. Minél erősebb az alkoholizmus, annál tar- tósabb és tarkább a képződés zavara, mely még a szagláló és tapintó szervekre, is kiterjedhet. Rendszerint időszakos rohamokban jelentkezik, melyeket egymástól az elme teljesen szabályos működése választ el. A lépcső legalsó foka a tartós elmezavar és téboly. A halluczinácziók által előidézett téves képzelődésnek fokozása az üldözési mánia, mely azonban az elme tévedése nélkül is keletkezhet. Az ilyen beteges állapotnál a leggyakoribb az a hit, hogy a hitves hűtlen, hogy a beteget meg akarják mérgezni vagy más erőszakosságot forralnak ellene. E szánan- dók nagyon csekély része számíthat gyógyulásra. A tulajdonképeni alkohol okozta őrültségnél az intelligenczia és erkölcsi érzés hanyatlik. De ez csak akkor áll be, ha a beteg évekig fogyasztja az erős alkoholos italokat. E betegek mintegy tizedrésze epileptikus-szerű rohamokban is szenved. Az öngyilkossági kísérlet és az erőszakoskodás rohama mindennapos, nevezetesen ha az illetőben már eredetileg meg van a hajlandóság az alkoholizmus iránt: Figyelem. Az általánosan elösmert Osers és Bauer czégnek mai lapszámunkban megjelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Öngyilkosságot követett el Fischer Gézáné, sülelmedi pályafelvigyázó felesége. Mig férje hivatalos teendőit végezte, forgópisztolylyal szi- | ven lőtte magát. Oka ismeretlen. Az ittas állapotban tett váltóaiáirás érvénytelen. Egy váltóperben a kifogásoknak hely adatott, mert a tanuk vallomásával beigazolást nyert, hogy alperes a váltó aláírásakor nagyfokú ittassága folytán cselekvő képességében annyira korlátolt volt, hogy érvényes váltónyilatkozatot nem tehetett. Ezzel a most hozott ítélettel uj irányt követnek a bíróságok, mert eddig azt a kifogást, hogy a váltóadós a váltó aláírásakor beszámíthatatlan, részeg állapotban volt, nem fogadták el, amikor az adós a váltó aláírására vonatkozó körülményeket, mint saját tapasztalatán alapulókat, adta elő. Anyakönyvi statisztika. A helybeli anya- ! könyvi hivatalnál február 5-től 12-ig bejegyeztetett: Született: Barbus György és Bumb Mária — Flóra; Násztai Illés és Katona Mária — Anna; Veres György és Pap Juliánná — ! Flóra; Kádár Sándor és Pap Erzsébet — Juliánná; Vajda Demeter és Zsula Anna — Verona; Kertész Antal és Kösztner Margit — Margit. (Mind leány'.) Meghalt: Kodácz László, 9 hónapos (bélhurut), Tózsi János, 80 éves (végkimerülés), Barbus László, 5 hónapos (tüdőgyuladás), Rosenfeld Hilel, 13 éves (tüdőgyuladás). Házas- ' ságot kötöttek: Osán János és Drágos Juliánná, | Gózsa Flórián és Grosián Anna. Kihirdetés alatt állanak: Sut György és Nyeste Anna, Mátékovics István és Meleg Vilma, Onánia Gergely és Bánk Emilia, Goldenberg Izsák és Jakab Eszter, Prijma László és Malicsky Mária. Dorong. Nem jó az embernek egyedül járni. Ezt mondogatja most Kányaházán Szúrd Vaszil. Ezen igazság megállapítására fájdalmas oka van. Midőn ugyanis e hó 3-án egy kerten keresztül hazafelé bandukolt Szúrd Jákob és Szúrd | János hatalmas dorongokkal földre verték. A dorongos atyafiak valószínűleg úgy gondolkoztak, hogy ha „Szúrd“ is, ne szúrd, hanem üs- | séd. A biróság előtt fognak számolni gonosz tettükért. Főmunkatárs: dr. Kaha Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István. PIACZI ÁRAK: Szinérváralján 1905. február hó 9-én (csütörtökön,) a következő heti terményárak érettek el: Búza (50 kg.-ként) . .... 9 K 20 f. Rozs ). .... 7 K 10 f. Tengeri O ( » 1J )• .... 9 K — f. Tengeri uj („ ). .... 7 K 60 f. Árpa ( » » ). . . . . — K — f. Zab ). .... 6 K 50 f. Paszuly ( » w ). .... 13 K — t. 274-1905. tksz. Hirdetmény. Aranyosmegyes község telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. az 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t. czikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közé: 1. Hogy mindazok a kik az 1886. XXIX. t. ez. 15. és 17. §§-ai alapján ideértve e §-nak az 1889. XXXVIII. t. ez. 5. és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t. ez. 15. §-ának a) pontjában foglalt kiegészítéseit is valamint az 1889. évi XXXVIII. t. ez. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t. ez. 15. §-ának b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják e végből törlési keresetüket, azok pedig akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t. ez. 22. §-a illetve az 1889. évi XXXVIII. t. ez. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt vagyis, 1905. évi augusztus hó 17-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen megnem hosszabbítható szoros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. Hogy mindazok a kik az 1886. XXIX. t. ez, 16, 18. §§-ai esetében ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVili. t. ez. 5, 6. §-aiban foglalt kiegészítései is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt vagyis 1905. évi augusztus hó 17-ik napjáig bezárólag ezen telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. Hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is a tulajdonjog árányának az 1889. évi XXXVIII. t. ez. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1905. évi augusztus hő 17-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen megnem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszersmint egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Szinérváralján, 1905. január hó 19. Kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Papp István, kir. albiró. 10352-1904. tksz. Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Tatár János végrehajtatónak R. Nagy Jenő végrehajtást szenvedő elleni 120 korona 24 fillér tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő Szinérváralja és Apa községben fekvő a szinérváraljai 338. sztjkvben -f- 1. sor 1306. hrsz. alatt foglalt erdőbirtokra 16 koronában, továbbá az apai 416. sztjkvi betétben A I. 1-2. sor 3358/1. és 3358/2. hrsz. alatt foglalt egész belső és külső birtokra, tehát az 1881. LX. t.-cz. 156. §-a alapján a Jeszenszky Vilmos társtulajdonos illetőségére is 434 koronában és az apai 511. sztjkvi betétben A I. 1-2. sor 3300 hrsz. és 3301. hrsz. alatt felvett belső és külső birtokra 1015 koronában ezennel megállapított kikiáltási
