Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-23 / 21. szám
kásái támogatják. „A Polgár“ rendes munkatársai: Ifjabb. Ábrányi. Kornél (vezérczikk és tárcza), dr Aczél Endre, Adorján Andor, Barabás Ferencz (vasúti ügyek), dr. Báttaszéki Lajos, dr. Benedek János (vezérczik és tárcza), dr. Besnyő Béla, dr. Bródy Ernő, Bródy Sándor (vezérczikk és tárcza), Cholnoky Viktor, Csergő Hugó (felelős szerkesztő), Greiner Jenő, dr. Kreutzer Lipót, Krúdy Gyula (tárcza), Lux Terka (tárcza), dr. Molnár Jenő, Nagy Endre, dr. Oláh Gyula, dr. Rácz Dezső, Serény Aladár, Szász Zoltán (tárcza), Szekula Jenő, dr. Szirmai Albert, Turtsányi Pál (vasúti ügyek), dr. Vá- zsonyi Vilmos (főszerkesztő). „A Polgár“-ban szabad szellemű, teljesen független, dremokrati- kus irányú, irodalmi színvonalon álló napilapot kap az olvasó. „A Polgár“ teljes tájékoztatást ad a politika, az irodalom, a művészet, a gazdasági élet és a társadalom minden mozzanatáról és legolcsóbb ilyen terjedelmű napilap, mert „A Polgár“ egyes száma a városban és vidéken 2 krajczár (négy fillér). Előfizetési árai pedig a következők: egész évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hónapra 1 korona 40 fillér. „A Polgár“ megjelenik mindennap reggel, ünnep és vasárnap után is. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., Eötvös-utcza 73. Egy sörgyáros visszaélései. A sörgyártás terén elkövetett nagyarányú visszaélésről ad hirt a Magyar Kereskedők Lapja. Kiderült ugyanis, hogy ifjabb Haggenmacher Henrik budafoki sörgyáros avégből, hogy gyártmányainak nagyobb kelendőséget biztosítson, azokat hamis cégér alatt árusítja. A cég ugyanis a következő feliratot használja : „Ifjabb Haggenmacher Henrik sörfőzdéje, Kőbánya-Budapest“ és üzleti plakátokon kioktatja a fogyasztó közönséget, hogy a söreladás a vevő tetszése szerint Kőbányáról vagy Budafokról történhetik. Mi sem természetesebb, mint hogy a közönség azt hiszi, hogy Haggenmachernek két sör gyára van és elsősorban Kőbányán, amely hitet megerősíti az is, hogy a cég a dugaszokon csakis „Haggenmacher, Budafok“ felírást használ. Ezzel szemben a tény az, hogy Haggenmachernek Kőbányán nincs sörfőzdéje és a kőbányai cégért arra használja fel, hogy saját gyöngébb minőségű sörét ily módon hozza forgalomba. Ez a visszaélés azonban ipari kihágást képez és Temesváron, hol Haggenmacher e kétes műveleteket nagyban folytatta, már a büntető eljárás is megindult ellene. Nem is tűrhető semmi esetre az, hogy kiváló kőbányai sörtermelésünk nehezen szerzett jó hírnevét ilyen visszaélésekkel diszkredi- tálni lehessen. Fölmentő ítélet. A szatmári kir. törvényszék, mint esküdtbiróság a napokban tárgyalta Fekete János kovácslegény bűnügyét, ki folyó évi január hó 5-én ittas állapotában Szakálasdombón agyonlőtte Csokotyisán Vaszilt. Az esküdbiró- ság elnöke dr. Papolczy Gyula kir. ítélő táblai biró volt, szavazó bírák, voltak dr. Szarukán Zoltán és dr. Hunyor Ödön bírák. A jegyzői tisztet Oláh Miklós töltötte be, mig a közvádló Jákó Sándor kir. alügyész volt, törvényszéki tolmács Hozás János. A vádlottat dr. Dobossy Endre ügyvéd védte, még pedig olyan sikereresen, hogy az esküdtszék tagjai a feltett kérdésekre, nevezetesen, hogy vádlott beszámítható állapotban követte-e el a bűncselekményt, nemmel feleltek, mire a kir. törvényszék felmentő ítéletet hozott és vádlottat nyomban szabadlábra helyezte. A kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai anyakönyvi hivatalnál május 14-től 21-ig a következő bejegyzések történtek: a) Született-. Kadrics Gábor és Rusz Annának „Anna“, Kormos Viktor és Láza Annának „László“, Berger Fülöp és Stein Rózának „Albert“, b) Meghaltak: Bumbuc György, 13 hónapos (tüdőhurut), Smocer Juliánná, 67 éves (aggkori végkimerülés), Madeán Demeter, 18 hónapos (gyermekaszály). Kihirdetés alatt áll: Compa János és Győrfi Eszter, Máté György és Kimpán Mária, Compa Zsigmond és Meleg Vilma. Kitűnő borok. A szinérváraljai nagyvendéglőben a legjobb szárhegyi és előhegyi bort 56 fillérért árulják literenkint, ha a vevő házhoz viteti. A vendéglőben elfogyasztva literje 72 fillér. Ugyanott kitűnő konyha, elő= zékeny kiszolgálás, a legmérsékeltebb árak felől bizonyságot tehetnek a vendéglőben meg1905. május 23. __________________________ fo rdult vendégek, amióta az új vendéglős, NEUMANN MÓR vette át az üzlet vezetését. Kényelmes vendégszobák. Naponta többször is friss csapolás a legjobb kőbányai sörökből. Piaczi árak. (Hiteles jelentés alapján.) A szinérváraljai heti vásáron május 18-án a következő legmagasabb árak érettek el. Búza (50 kg.-ként)............8 K 50 —0. — f. _________SZINERVÁRALJ A__________ Ro zs ( „ „ )................6 K 80 — 0. — f. Te ngeri („ „ )................8 K 80 —0. — f. Zab („ „ )................6 K 90-0.- f. Bu rgonya(„ „ )................3 K 90 —0. - f. IR ODALOM. A közös vámterület. Nagyobb terjedelmű tanulmány jelent meg a napokban e címen dr. Katona Sándor, lapunk egyik felelős szerkesztője tollából, Láng Lajos volt kereskedelemügyi miniszter előszavával ellátva. A szerző nagyon sokoldalúan és részletesen foglalkozik a vámszövetség problémájával, bizonyítva annak minden előnyeit és rámutat az Ausztriával való gazdasági különválás nyomában járó minden veszedelemre. Kiterjeszkedik a közös vámterület keletkezésének történelmi előzményeire is. Egy külön fejezetben ismerteti és jellemzi magát a vámszövetséget. Ez utóbbi körülmény folytán a munkát még a kérdésben teljesen járatlan laikus közönség részére is élvezhetővé teszi. A további fejezetekben bemutatja a vámközösség hatását a mezőgazdaságra, iparra, az állam pénzügyeire; majd meg egy következő fejezetben azon esélyeket tárgyalja, melyekkel az önálló vámterületen folytatandó vámpolitikának meg kellene küzdenie. Fejtegetéseinek végére érve összefoglalja annak eredményeit, az ország érdekében a vámközösség fentartását mondván célszerűnek. Végül pedig a vámszövetség jövőjére vet egy pillantást. Ezekben ismertettük röviden a 200 oldal terjedelmű munkát. Annak méltatására ki nem terjeszkedhetünk. Csupán Láng Lajosnak a könyvhöz irt előszavából iktatjuk ide a következő sorokat: „Nem lehet feladatom részletekbe bocsátkozni. E pár vonás elég lesz a munka jellemzésére, melyet mint legfontosabb gazdasági érdekének alapos, tárgyilagos, józan és épp ezért leghazafiasabb védelmét örömmel ajánlom a magyar olvasó szives figyelmébe.“ A könyv Budapesten a Politzer-féle könyvkiadó vállalatban jelent meg. Bolti ára 3 korona. Kapható a „Szinérváralja“ szerkesztőségénél és minden nagyobb könyvkereskedésben. KÖZGAZDASÁG. Hogyan fagynak meg fiatal növényeink.*) A mező-, szőlősgazdára és kertészre egyaránt fontos dolog annak tudása, hogy milyen hatást gyakorol a fagy a fejlődésnek indult növényeinkre s mily módon pusztítja el azokat; mert ezt tudva, képesek leszünk arra, hogy legalább a ritkább fajtájú növényeinket a már fagyérte állapotukból életre hozzuk. A tudomány újabb világánál a fiatalabb növényeink megfagyására felállított elmélet egészen ellentétes állást foglal a régi elmélettel szemben; mert mig a régi a sejtek elroncsolá- sában kereste a növények pusztulását, addig az újabb elmélet a növénysejteket, illetve sejtburkokat, sértetleneknek találja s a növény elhalását a sejnedvek gyors elpárolgásának tulajdonítja. De lássuk magát az elméletet. Tudvalevő dolog, hogy a növény minden egyes része oly nemű szövetből áll, melyet a mikroskopikus kamarácskák, úgynevezett: sejtek alkotnak. Maguk a sejtfalak, burkok finom hártyából vannak s magokban a növény életorga- nismusának leglényesgesebb anyagát a protoplazmát és sejtnedvet foglalják, a mely több rendbeli cukor és sófélékből áll. A növényszövetet alkotó sejtek, melyek mindegyike egy-egy élővirágot tartalmaz, gömbszerüek v. legalább ehhez hasonlók s igy csak egy bizonyos ponton *) Ezen tanulságos cikket az 1897. évi „Szőlő és borgazdasági Lapokéból vettük át. Szerzője az ország legelső szőlészei közé tartozik. 3 érintkeznék egymással, akár csak egy kosárban levő tojások, ennélfogva számtalan szabad tereket alkotnak, melyeket sejtközöknek mondunk | s normális viszonyok közt egyedül levegő van bennük. Ha tehát valamely növénynek a hőmérséke 0 fokra száll alá, az esetben a sejtek kénysze- rittetnek nedvüknek egy részét kiengedni, mely a sejtközökbe jutva, jéggé fagy. Mentül mélyebbre sülyed a növény hőmérséke, annál több nedvet engednek ki a növénysejtek, mely aztán a sejtközökben levő jeget gyarapítja és igy természetes, hogy a sejtek oldatából a víznek ily módon való kiszivárgása, a sejtek tulajdonképi anyagát mindinkább ellenállóbbá teszi a megfagyással szemben. A sejteknek ezen vízvesztesége különös változást idéz elő a sejtek alakjában s ennek folytán magának a zsenge növénynek szilárd állományában. Ugyanis, mig a sejtek tele vannak oldattal, addig alakjuk duzzad s ruganyos, akár a levegővel felfújt hólyagé s igy a sejteknek ezen állapota megadja a növényrészeknek a szilárdságot, kiterjedtséget és ruganyosságot. De mihelyt a sejtnedvek kiszivárogtak a sejtekből, a sejthártyák elvesztik duzzadtságukat, megráncosodnak s a fiatal növény szilárd állapota, ruganyossága megszűnik és ennélfogva a növényrészek összeesnek és megfonyadnak. Ezen oknak tulajdonítandó növényeink azon összeesése, mely a fagy befolyása alatt történik. Addig, mig a fagyás tart az összezsugorodott sejtek s sejtközökbea levő jég semmi észrevehető változást nem okoznak a növény külsején. De mi történik akkor, midőn a hő- mérsék 0 fok felé emelkedik. A várható következmény rendesen attól függ, hogy átengedés lassú vagy gyors módon történik. Általánosan ismert tény, hogy a tavaszi vagy korai őszi fagyok a növényekre káros vagy káratlan hatása nem a fagy intensivitásától függ, hanem az éjjeli fagyási követő reggelnek jellegétől. Ha tehát homályos és felhős a reggeli idő, mely alatt a kiolvadás fokozatosan és lassan történik, akkor a növényzet vagy csak keveset vagy egyáltalában nem szenved a fagytól. De ha erős napfénynyel áll be a reggel, úgy a fagyott növényeink menthetetlenül elpusztulnak. Azonban vegyük ezen esetet külön-külön. Ha a megfagyott növény fokozatosan kiolvad, akkor a sejtközökben levő jég lassan megy át cseppfolyós állapotba s ezen lassú változás módot és időt nyújt a megráncosult sejteknek arra, hogy a fagyás alatt elvesztett nedvüket ismét felszívhassák s igy visszakapják duzzadt, ruganyos állapotukat. Ez esetben a megfagyott növényeink semmit sem szenvednek, azaz: az éjjeli fagy ilyenkor elmúlik a nélkül, hogy csak legkevesebb nyomát is hagyná hatásának. Egészen másképen áll a dolog azon esetben, midőn a megfagyott növények kiolvadása hirtelenül történik. Mint imént, úgy most is a jég vízzé olvad, de miután az olvadás most hirtelenül történik, tehát a jégből kiolvadt nedvek még mielőtt az összeesett sejtek által felszivatnának, a növényfelület miriadnyi apró likacsain elpárolognak; miért a sejtek nem nyerik vissza eredeti duzzadt állapotukat s igy a fagy által megtámadott levelek és fiatal hajtások összeesvén, megfonnyadnak, úgyszólván a szomjúságtól pusztulnak el. Tehát ily módon fagynak el kultivált növényeink zsenge korukban. Bár vannak esetek, midőn a tulerős fagyok a növény protoblazmáját is megtámadják s azt szétbontván, a szerves életre képtelenné teszik: ilyenkor a lassú kiolvadás sem használ a megtámadott növénynek. Mathláiz József. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. Egy volt tűzoltó. A magunk részéről minden tölünk telhetőt megteszünk a tűzoltó egyesület megteremtése érdekében. Az intéző köröknél már eddig is eljártunk s mindenütt szívesen megígérték a támogatást. Ha más nem áll az ügy élére, bár hihetetlenül sok a dolgunk, mi magunk vesszük kezünkbe az egyesület szervezését. Hisszük azonban, hogy a sok (kevés dolgu) ember közül csak megszáll valakit a szentlélek és megmozdul az ügy nyélbe ütésére. K. S. dr. Budapest. Gratulálok! Szeretném látni a belsejét. Most aztán neki gyürkőzni ám a munkának. Üdvözlet! Főmunkatárs : dr. Kaba Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István.
