Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-13 / 24. szám
II. évfolyam. Szinérváralja, 1905. junius 13. 24. szám. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP Mit fizetni áruk: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 f, egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 20 fillér. IVt«g_! o Iont o lap mliicleii Iteclcleii. Főszerkesztő : 1 A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldemények XLOSVAY G-XJSS5TÁV. valamint előfizetési díjak Felelős szerkesztők a „SZINÉRVÁRALJA“ szerkesztőségéhez Szlnérváraljára latéztadik FÓBIÁM ISTVÁN és KRTORfl SÁNDOR dr. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. : Polgári iskolát kérünk! (F.) Az a nép, amely kulturális fejlődésre nem törekszik, hova-tovább nagyob- nagyobb tért vészit lábai alól. Mint az ember, ki ifjúságában korát meg nem haladta, vén korában elmaradt attól: úgy a nép is, mely szellemi fejlődésének annak idején nem szerzett eszközöket, vagy az önként jelentkező alkalmat megragadni, kihasználni elmulasztotta, okvetlen elmarad azon nemes versenyben, amely a szellemi és erkölcsi tökéletesedés és az ennek nyomán felfakadó anyagi jobblét érdekében mind szélesebb mederben veti fel hullámait. Szinérváralja nemcsak a lakosok túlnyomó részének elszomorító elmaradottsága, tudatlansága miatt, hanem azért is kötelezve van a kulturális fejlődés érdekében hatványozott igyekezetre, mert földrajzi fekvésénél fogva egy nagy vidék szellemi lámpásául van hivatva szerepelni. Az utóbbi tekintetben a gyorsabb tempóban haladást egy speciális szempont, a magyar nemzeti eszme szempontja is hangosan követeli. Ki kételkednék ugyanis abban, hogy Szinérváralja fejlettebb kultúrával az Avasra és általában az egész nagy vidékre nézve olyan gócponttá lehetne, mely széttörhetlen kapcsokkal erősítené magához a környék lakosságát. Egy, több, mint 5000 lelket számláló nagyközség összes kulturális teendőit kimerítve találja azzal, hogy az állam és a felekezetek által fenntartott elemi iskolákat úgy, ahogy benépesíti, a népoktatás tovább fejlesztésére, a lakosság műveltebbé, tanultabbá tételére azonban egy lépést sem tesz. Oly szomorú tény ez, mely sötét árnyékot vet mindazokra, kik községünk szellemi és anyagi felvirágoztatására bármit is tehetnének. A kinek módjában áll jót cselekedni és nem tesz jót, az épen olyan bűnös, mint aki rosz- szat cselekedett. A rósz kétféleképen származik: elkövetéssel és elmulasztással. Ugyanezen toll által felvettetett egy alkalomnak lapunk hasábjain a polgári iskola eszméje. Sajnos, szavunk kiáltó szó maradt a pusztában. Érveink, lelkesedésünk lángjai nem bírták megolvasztani a hagyományos közöny, az apáinktól reánk szakadt bűnös érdektelenség jéghegyét, mely önsúllyal nehezedik minden haladásra. Az ipar köztudomás szerint pang nálunk. Az iparosok műveltségi állapotának alacsonysága; az egyes iparágak elözönlőit volta; a nagy mértékben megterhelt kis- birtok s az a tény, hogy a túlságosan megrohant ipari pályákon körülbelül annyi a kontár, ahány a koldus; az a - mind aggasztóbbá váló jelenség, hogy az ipari termékeknek alig van fogyasztó közönsége, mert sok az eszkimó, kevés a fóka: már magában is elsőrendű kötelességükké teszi, hogy olyan eszközöket, módokat teremtsünk, melyek lehetőleg enyhíteni fogják a gazdasági és kereskedelmi pangást egyrészt, emelni fogják községünk szellemi színvonalát másrészt. Gondoljuk meg, hogy mivé lesz piacunk, kereskedelmünk és iparunk, ha szatmár-bikszádi vasút megnyíltával elesünk egy olyan vidék vevőközönségétől, melynek idáig piacunk volt az egyedüli bevásárlási forrása? Igyekezzünk ezt a vidéket legalább egy kapoccsal magunkhoz erősíteni. E kapcsot a polgári fiúiskolában gondoljuk mi feltalálni. Községünk szellemi előhaladásának és részben anyagi javulásának akarjuk útját egyengetni, midőn ezennel felszólítjuk, összetett kezekkel kérjük Szinérváralja nagyközség képviselőtestületét, miszerint a polgári iskola eszméjét maA „Szinérváralja“ tárczája. De . . . — Humoreszk. — Még mindig nincs aranykarika az újadon, Béla barátom ? Hiszen épen te szoktál oly lelkesen beszélni a házasság szent intézményéről. Vagy talán más lett a nézeted ? — Épen nem, Gyuri, most is állandó férjjelölt vagyok és nem is mulasztok semmit, a mi tisztembe vág. Eljárok házibálokra, piknikekre, magamba fojtom az anyós-vicceket, évente legalább kétszáz forintot költők bokrétákra, nem kacagok,^ha házasságról társalognak . . .- És mégsem jutottál célhoz ? Hiszen több millió férjre váró nő van Európában. Nem lehet panaszkodni a kínálat csekélysége miatt. Csak hozzá kell látni . . .- Hozzá látni ? Hja ez a bibi. Mi okozza a házasságok boldogtalanságát ? A hebehurgya- ság, melylyel a frigyet megkötik. Bemutatnak két lényt egymásnak bálban, fürdőhelyen, jégpályán, kétszer-háromszor beszélgetnek egymással, aztán jegyesek, vőlegény, menyasszony. Még nem is ismerik egymást, már kész a kelengye és meg van rendelve a lakodalomra a pezsgő, a pap és a mátkagyürü és kimondják az örökre lebilincselő igent. Aztán tűnnek csak ki a hibák. A mi engem illet, óvatos ember vagyok; pontosan megakarom vizsgálni és ki akarom nyomozni az összes körülményeket, melyek házasságra bírjanak. Rendszeres vagyok ebben a tekintetben. Nézd ezt a kis könyvecskét; az a cime: De . . . — De? — Ebben jegyzem fel magamnak az eladóleányok jó és rósz tulajdonait. Az egyik lapon vannak a jók, a másik lapon jegyzem be „de“ cim alatt a hátrányokat. Ha olyan leányra akadok, kinek „de“ lapja egy-két évig üresen marad, akkor aztán . . . — No, ez eredeti; és még nem akadtál olyanra ? — Nem. — Különös. — Hja, nagy igényeim vannak. — Pedig van itt elég derék leány . . . Például Hidváry Irén . . . — Hidváry Irén ... Oh persze, hiszen itt van a könyvemben ... 16. lap . . . Hidváry Irén; kecses alak, vonzó arc, kék szem, ép fogsor, szeretetreméltó modor, okos, de . .. — De? — Mégis lehetetlen. — Miért? — Egyetlen leány és az anyja él. — Nos? — Hja, hát te azt nem érted. Egyetlen leányt, kinek anyja van, bajos elvenni. A gyöngéd anya reggelitől vacsoráig az egyetlen leánynál van, együtt tanácskoznak, diskurálnak, néha kon- spirálnak... A férj csak harmadik személy és I csak alárendelt szerepet játszik.- Van ebben valami igaz ... És Biró Böske? Van annak hat-hét testvére!- De egyebe nagyon kevés ; itt van fekete fehéren: Nagyszámú család, szűk anyagi viszonyok ...- Ah, tehát pénzházasságra utazol?- Pénzházasság? Piha, micsoda kifejezés?! Ilyesmire nem gondolok. De lásd, egyelőre dr. Harmath nagyon jól érzi magát, nincs nagyobb gondja, női szeszélyek sem kínozzák, hát csak méltányos dolog, hogy ha már megfeleségesedem, legyen az asszonynak is valamicskéje.- Bizonyos mértékben igazad van. De hiszen van a városban még sok szép lány, például Aczél Hedvig. Van annak vagy százezer forintot érő vagyona.- Aczél Hedvig? 22. lap. Elegáns alak, sápadt arc, szép foga, egy szemfog hiányzik ...- Ez a legnagyobb hibája?- Oh nem de nem tud helyesírást. Borzalmasan ir; vagy nem tanult, vagy régen tanult; mindkettő aggasztó.- Valóban nagyon kritikus vagy, de majd más nevet említek. Mit szólsz Mersze Magdához ? Ennek is van„de“-je ?- Mersze Magda szép, fiatal, vagyonos, művelt, szeretetreméltó; de . . .- Nos?- Hortyog !- Csak álmában . . .- Hát ezt honnan tudod ?- Észt a nem megvetni való adatot egy szobalánynak köszönöm, a ki szüleinél szolgált.
