Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-23 / 21. szám
2 SZINER VAR AL JA 1905. május 23. is talán csak oly alkalmakkor, midőn nagyon közelről van érdekelve; s vannak végül oly vidékek is, hol az intelligencia egészen közönyös szemlélője azon nemes irányú törekvésnek, mi az illető helyi lap programmja szerint kifejt. Világért sem akar ez nem célzás lenni. Intelligenciánk nem támogatja a lapját, — mely pedig a legtöbb esetben az ő érdekeinek képviselője is — azon arányban, a melyben szellemi képzettsége s tehetségétől joggal várnunk lehetne. Pedig tehetné! De nemcsak tehetné, sőt kötelessége is volna sorompó elé állani mindannyiszor, a hányszor csak egy-egy megoldandó társadalmi kérdés felmerül vagy valamely, a közre kiható tény megvalósításával a korcskinövések s fattyúhajtások megnyirbálásával, kiirtásával foglalkozik. Különösen helybeli intelligenciánknak mindenha kötelessége támogatni azon lapot, mely érdekeit képviselni hivatva van, mely önzetlen működésének, a közjóra irányuló kitartó törekvésének minden egyes alkalommal kétségbevonhatlan jelét adja. A hivatalnok emberek is csak anyagilag, az u. n. független urak azonban semmiben sem támogatják a lapot. Az intelligenciának szellemi közreműködése azon város s vidék műveltségére, fejlődött gazdászati, kereskedelmi s ipari viszonyaira mintegy ráüti a bélyeget s következtetést hagy vonnunk egyebekre is. Minden vidéknek, városnak, községnek meg van a maga speciális érdeke. Ezen érdekek küzdtere a helyi sajtó s a küzdtér porondján kell, hogy méltó harcosok jelenjenek meg, mert a csatározás csak úgy lehet érdekes, ha a sajtó terén arra hivatott, képzett emberek állanak. HÍREK. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Buti Vince, okleveles tanitót, ki aszinérváraljai állami elemi iskolánál eddig Ányos Miklóst helyettesitette, a felsőstubnyai (Turócz- megye) állami elemi iskolához rendes tanítóvá kinevezte. A rokonszenves, ügyes fiatal ember távozását őszintén sajnáljuk. Be jó volt szegény anyának nem látni azt, mikor már a felhő is látszott, a betegség felhője. Már akkor a szegény öregnek csak alig volt mit enni, a leánynak még kevesebb, lassan- lassan ürült ki a szoba is. Ruha ruha után, bútor bútor után vándoroltak idegen kézre. Oh milyen boldogság néha a vakság átka is ! Egyszer aztán hárman voltak a kipusztult szobában, Az anyából nagyanya lett s anya a leányból. Csak a negyedik hiányzott, a férj vagy az első, a pénz. A szegény öreg asszony ezt már hallotta és megértette magyarázat nélkül is. Erre nem volt szüksége, minek növelje kérdéseivel, szemrehányásaival leánya szenvedését, szenved az anélkül is eleget lelkileg, testileg. Irt Sándornak, elbeszélte szenvedését és boldogságát, szerelmét és kétségbeesését; elmondta fájdalmát és örömét és hívta magához, jöjjön ketten várják. De Sándor nem jött, Sándor nem irt. Ekkor Irma küldött egy második levelet, telve reménykedő vágyódással, félő szemrehányással, kétségbeesett csüggedéssel és hivő bizalommal s azzal végezte, hogy még mindig ketten várják. Mennyi fájdalmába került ezt a levelet megírni, mennyi kínba a választ várni rá. Betegen feküdt szegény asszony leánya nedves földtől rothadó szalmáján; betegen feküdt a vak anya is, küzdve az utolsó gyöngeséggel. A szegény asszony két nap óta nem evett. Már nem volt mit eladni, már nem, ahonnan kérjenek. Gyűlés. A szinérváraljai áll. segélyezett községi alsófoku iparostanonc-iskola felügyelőbizottsága e hó 18-án gyűlést tartott, melyen a tanonciskola vizsgálatát pünkösd második napjára, vagyis junius 12-ik napjának délelőtt 10 órájára tűzte ki. A tanítók fizetéséből hátralékban levő, mintegy 800 koronányi összeg fedezésére beirási dijat fog kivetni a bizottság már a folyó tanévre is, ha az állam nem fedezi a hátralékot. Kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Szatmárvármegyében a remetemezői anyakönyvi kerületbe Tolnai Albert helyettes segédjegyzőt anyakönyvvezető- helyettesé nevezte ki. Uj tiszteletbeli főorvos. Kristóffy József főispán dr. Schönpflug Bélát tb. vármegyei főorvossá nevezte ki. Kinevezés. Kristóffy József főispán, Fazekas Vilmos vármegyei dijnokot, szatmárrriegye árvaszékéhez írnokká nevezte ki. Vizsgázás. Wolkenberg Ilonka, budapesti leánygimnáziumi tanár a paedagogiai vizsgát kitűnő eredménnyel tette le a budapesti tanárvizsgáló bizottság előtt. Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Irinyi Sándor áll. tanitót a szinérváraljai áll. iskola igazgatói teendőinek ellátásával véglegesen megbízta. 1 Fekete tábla. | Felhívjuk az elöljáróság és a háztulajdonosok figyelmét arra, hogy a Szinyéren épült hidak közül több oly rozzant állapotban van, miszerint az azokon közlekedő emberek és állatok épsége minden percben veszélyben forog. Vagy tessék kijavíttatni, vagy jelző táblákat felállitatni mindenütt ezzel a felírással: „Lyukas a hid: vigyázzatok!“ Uj adóhivatal. Mint megbízható forrásból lapunknak jelentik, a kormány még ez év végével Erdőd községben adóhivatalt szándékozik felállítani. Talált hulla. A szamostelki határban a Szamosból e hó 14-én egy női hullát fogtak ki. A szinérváraljai vizsgálóbíró a járási és a körorvos társaságában a helyszínén megjelenvén, a hullát felboncoltatta. A boncolás során megállapittatott, hogy a halál öngyilkosság által következett be. A hullában a megjelent tanuk Petricsek Mária — szinérváraljai lakos, 17 éves cselédleányt ismerték fel. Gyászhir. Torday Imrét, nagybányai városi tanácsost, közéletünk e nagyon tevékeny tagját megrendítő csapás érte. Mindenki által tisztelt neje, született Vass Rózsa úrnő f. hó 19-én szivszél- hüdés következtében hirtelen elhunyt. Mindnyájunk őszinte részvéte enyhitse a gyászoló család fájdalmát. Megszűnt lap. A „Dés és Vidéke“ cimü laptársunk május 11-én megszűnt. Leányát szólongatta, Írjon csábítójának, kérjen tőle egy pár garast; ha már hűtlenül elhagyta, legalább ne engedje éhen veszni. írja meg neki, hogy nem tud dolgozni, nem képes keresni. Hanem Irma azt felelte erre a kétségbeesés tanácsra, hogy „ő csábitójában még mindig bízik s képes tőle szerelmet koldulni, de pénzt nem.“ Szegény nemes lélek, bár pénzt koldultál volna, nem szerelmet. A levélre e közben megjött a válasz. Sándor irt. „Ti ketten vártok, engem meg ketten tartanak. Nekem nőm és gyermekem van.“ Miért, hogy a szív nem tud megrepedni ilyen csapás, ekkora csalódás terhe alatt! Miért engedte az Ur, hogy e leány még többet is megérjen? Vak öreg anyja meghalt éhen. Áldását hagyta gyermekére és unokájára, aminek nem volt foganata és holttestét nem tudták miből eltemetni. Már a kis gyermek is mind gyöngébb, gyöngébb lett. Fogyott a tápláló anyatej. Egy halott, egy haldokló gyermek és egy beteg anya, akit már nem a remény, hanem a kétségbeesés tartott életben. Iszonyú kép! Újra irt kedvesének. Most már pénzt koldult tőle. Gyermeke pedig sirt és szívta a kiszáradt emlőt; addig szívta, mig megkönyörült rajta a jó Isten és nagyanyja mellé fektette őt is. - Kár volt a kis ártatlannak eddig is szenvedni; Nyakszirtmerevedés. Agyon rémitik az embert ezekkel az uj betegségekkel. A régiek is teljes számban megvannak s még újak is kerülnek hozzájok. Ha ugyan újak. Mert a nyakszirtmerevedés nem az. Egy kis önkéntelen gőg az egész. Igaz, hogy az életébe kerül az embernek; de az akaratunktól függő gőgnek is abba kellene kerülnie. A gőg pedig nagyon régi betegsége az embernek. Körül-belülf olyan régi, mint a hülyeség. Éppen egyszere születtek. Meredt nyakú emberek mindig voltak, akiknek a nyak- szirtjök csak akkor hajlott volna meg talán, ha valamelyik okos ember fejét helyezték volna a nyakukra. Minthogy pedig annyi okos fejet nem igen lehet könnyű szerrel alkotni, amennyi a gőgös ember, az Isten bölcsesége okos fejre való tekintet nélkül kezdi megoldani a kérdést s az önkénytelen gőgöt -= nyakszirtmerevedést büntetésképen általánosítja. Hátha megiszonyodnak tőle az emberek s alázatosak lesznek. Nehezen hisszük. Nagyon sok büntetésnek kell érnie az embert, hogy gőgjét levetkőzze. Pedig milyen semmi az ember, milyen nyomorult féreg! Vagy talán épen azért gőgös? Magyarázza meg aki tudja. Továbbképző-tanfolyam. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az elemi népiskolai tanítók és tanítónők részére Budapesten továbbképző tanfolyamot nyit és pedig a tanítók részére a Pedagogiumban kettőt, a tanítónők részére a II. kér. tanitónőképzőben egyet. E tanfolyamok 3 hétre terjednek s f. évi junius hó 26-án fognak megnyittatni. Mindegyik tanfolyamra 60 hallgató vétetik fel, kik közül 40-40 ingyen ellátás (lakás, élelmezés) kedvezményében és 30 K pénzsegélyben részesül; a többi pedig kinlakás mellett a tanfolyam egész idejére 25 K díjért nyerhet élelmezést. Pályázhat minden alkalmazásban levő okleveles tanerő bármilyen jellegű iskolánál működik is. Bélyegtelen kérvények e hó 25-éig a kir. tanfelügyelőség utján nyújtandók be. Uj napilap. Május 16-án, kedden indult meg a „A Polgár•“ politikai napilap. Főszerkesztő: dr. Vázsonyi Vilmos, országgyűlési képviselő, aki publiczisztikai munkásságát kizárólag e lapnak fogja szentelni. Az egyenlő jogon, az általános kultúrán és a gazdasági igazságon felépült magyar népállam, a polgári Magyarország: az ideál, melyet „A Polgár“ szolgálni akar. Gyarapítani a lehanyatlott polgári önérzetet, terjeszteni a népjog tiszteletét, kitépni a reakezió minden fajtájának gyökerét, támogatni a politikai és gazdasági felszabadulásra törekvő rétegeket, küzdeni az osztályállam maradványai ellen: ez a „A Polgár11 politikai hitvallása. Fegyvere az alkut nem ismerő radikális igazság, melyet a közélet és a társadalom minden terén érvényesíteni kíván. De a radikalizmust soha sem fogja keresni a hang durvaságában, mindig csupán a meggyőződés erejében. E czél elérésében, a lap főszerkesztőjét, dr. Vázsonyi Vilmost, a publiczisztika és szépirodalom legjelesebb munde hátha a törvény úgy kívánja, hogy a gyermek lakoljon a szüle vétkéért, ki tehet ellene! Irmát a fájdalom, az éhség és annak a két halottnak a látása megtörte egészen. Gyermeke és anyja lekiismeretét kisértették és ő még akkor is magát átkozta. Szerette Sándort még ezek után is. Érezte közeledő halálát. Leült és irt: „Imádott Sándorom! Meghalok. Gyermekem és anyám az éhhalál áldozatai lettek, én a bánat, az éhség és szerelem áldozata vagyok. Végórámban áldásom küldöm neked s csak arra kérlek, temettes el és ne játszál többé más nő szivével. Irma.“ A toll kihullott a fáradt kezéből. Mire a levelet eltudta egy jószivü szomszédtól küldeni, aki betegsége alatt több ízben ellátott hozzája, akkorra meghalt. Nemes lelke is a levéllel szállott. Mire Sándor válasza megjött pénzt kérő levelére, akkor már szemeit a halál keze takarta be, nem olvashatta el kedvese válaszát. „Ne kolduljanak én tőlem pénzt — irta Sándor — van énnekem magamnak is kire költeni. A becsületes nő dolgozik és úgy él. De jó, hogy ezt a levelet már el nem olvashatta, legalább nyugodtan pihen övéi mellett a temető egyik zugában. E levél után még a sir is nehéz lett volna tán neki. Pokrony Jenő.
