Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-25 / 17. szám
1905. április 23. SZINER VÁR ALJ A 3 Betörés. Megunta a málékenyeret Smelin Péter és Baksa Vaszil, bikszádi lakos. A tavaszi munkakerüléshez táplálóbb eledelről akartak gondoskodni s mivel az állam Ínséges búzát nem szállított, ők pedig minden áron buzake- nyeret akartak enni, e hó 13-án éjjel feltörték a Stenfeld Márton, bikszádi pékmester előszobáját s az ott talált süteményeket az utolsó darabig felszállitották egy padlásra. Mikor azonban osztozkodásra került a dolog, valahogy kilesték a geseftelést és a csendőrségnek jelentést tettek a dologról. Smelin beismerte a lopást, Baksa ellenben konokul tagad. A süteményes társakat a csendőrség feljelentette. Tapintatlan, rossz emberek ezek a csendőrök. A szegény ember egyszer akar süteményt enni és még akkor sem hagynak neki békét. Magyar autonom vámtarifa. Az egyesült ellenzék vezérlő bizottsága, mint a Magyar Kereskedők Lapja értesül, közölebb ülést tartott, melyen Kossuth Ferenc bejelentette, hogy indítványt terjeszt a képviselőház elé, amelynek célja az, hogy a ház bizottságot küldjön ki a magyar autonom vámtarifa megalkotására. Piaczi árak. (Hiteles jelentés alapján.) A szinérváraljai heti vásáron április 20-án a következő legmagasabb árak érettek el. Búza (50 kg.-ként) ____ 8 K 30-8.40 f. Ro zs („ „ )................6 K 80-7.- f. Te ngeri („ „ )................8 K 30-8.40 í. Zab („ „ )................6 K 80-7.- f. Bükköny ( „ „ )............10 K - 15.50 f. Burgonyái,, » )................3 K 60-3.80 f. CS ARNOK. Husvét. Halleluja! Halleluja! A világnak megváltója A sírból feltámadott. Diadalt vett a halálon. Három napi rövid álom Öröklétre változott. Törekvő. „Húsvéti piros tojás“-ai emészthetetlenek. Nem azért pedig, mert húsvétiak s mert pirosak; hanem azért, mert nyersek. Márius. Gáva. Azt kívánja, hogy hagyjuk el a végéről is, az elejéről is, ami nem jó. Megtettük és . . . semmi sem maradt. Ami pedig levelének egyébb vonatkozását illeti, nem értjük Önt. A mi benyomásunk az, hogy Ön nem „Márius“, hanem Mária. Ha csakugyan igy lenne, bocsánatot kérünk, akkor Ön más declinatióra tartozik. Bölcsész. Hasonlata nem jó. Eszméit, mint írja, nem rejtegetheti homályban. Ne izéljen! Hát mig le nem irta, ki nem mondotta őket, addig homályban voltak? Gyilkos szerénység. Különben igaza is lehet. Ön ismerheti önmagát legjobban. Főmunkatárs: dr. Kaba Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István. 2102-1905. tksz. Figyelem. Az általánosan elösmert Osers és Bauer czégnek mai lapszámunkban megjelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Boldog házasélet. Kajtár András, kőszegremetei lakos átkozott szép békességben élt a feleségével. Az asszony belecsömörölt a boldog életbe s egy szép napon elhagyta a csendes családi meleg fészket s abban a kedves jó urát. Kajtár nem tudott belenyugodni ily radikális cselekedetbe. Hívta, hívta a kiröpült madarat, de biz az nem ment hozzá vissza. Elkeseredésében mi telhetett tőle ? Össze szedte a felesége ruháit s azokat darabokra vagdalta egy fejszével. Hát szép cselekedet, az tény; de azért az asszony csak beperelte a férjuramat ingó vagyon rongálásért. Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai anyakönyvi hivatalnál április 11-től 21-ig a következő bejegyzések történtek: a) Született: Ifjú Baló József és Tódor Ilonának - Katalin, Wolf- sóhn Mór és Fried Máriának — Izabella, Boros Imre és Kanyó Erzsébetnek - Imre, Sarkadi Ferenc és Vári Erzsébetnek — Ferenc, Kupferschmied Rozáliának — Ilona, b) Meghalt-. Kosa Péter 78 éves (végkimerülés), Pap Terézia 60 éves (vizkór). c) Kihirdetés alatt áll: Ruha László és Onyiga Flóra, Klein Sámuel és Róth Matild. arc, úgy most megnyíltak a sirok, megreped a pokol havas kupolája, mert most itt Ítélet napja van. „Atkozott!. .. átkozott!... átkozott! . . Eljöttem ismét e fa alá harmincadszor, harminc év alatt, hogy nyomorulttá tett lelkem mételyes rongyait újból fejedre sújtsam átokként! Te veszett eb ! ki méreghólyagának ocsmány nedvét szivembe keverted! Érjen az utol bárhol légy! Repüljön mintegy bosszúálló villám a sarkjegétől az egyenlítő pálmafedett hazáig! Találjon meg egy király palotájában vagy egy falu szegényes kunyhójában! Keressen fel az Istenházában vagy a bűn posványában! Szórja szét tetemed napkeletről napnyugotnak, ha sírboltban őrzik, vagy szemétdombon rothad! mint a hogy te szétszórtad éltem boldogságát!“ Az óriás tagok reszkettek, a titáni mellkas zihált, térdei inogtak. El-elhallgatott, mert a forrongó dühben ezer átkot szeretett volna szórni az égre egy pillanatban. „Fiametta, légy átkozott! ama borzasztó év minden napja, melyen általad vagyonom, becsületem vesztém, midőn kéjencz élveid kielégítéséül loptam, raboltam, — minden napja váljék ocsmány kígyóvá, mely mérges tőrével melledet üti át!“ „Midőn már semmim se volt, amint elhagytál e fánál, úgy hagyjon el mindenki! Szomjtól görnyedő testednek ne adjon enyhet soha kéz! Ne lásd a napvilágot soha többé, mint én nem láttam tizenötévi börtön sötét éjében! Veszítsd azoknak a szemeknek világát, a melyekkel megrontottál, a hogy én elvesztettem, mint rab, érted, miattad! Légy átkozott, mint én! Ne hunyd szemed álomra, mint én! Ne tudj nevetni, mint én! Csak világtalan szemekkel sírj, mint én! Él! Él! Él a vallás feje, És élnek a tagék vele: A haláltól nem félünk! Sírunk nem föd el örökké; Ama dicsőbb haza felé Bátorsággal evezünk. óh Jézus, ki értünk lettél, Keresztfára feszittetél, Légy ami hű gyámolunk! Szenvedésed és halálod, Halálból feltámadásod Legyen örök zálogunk! Élj bennünk a te lelkeddel, Megfoghatatlan szerelmeddel Hitünk tüzét éleszszed; S ha majd napunk fénye kihal, A te örök hatalmaddal Adj nékünk uj életet! Fábián István. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. Tisztelt olvasóinknak boldog hus- vétot kívánunk. Lenke. Alkalmilag keressen fel bennünket s a bírálatot élőszóval közöljük Önnel. Keresd kenyered szemétdombon, mint én! Átkozd az embereket, Istent, magadat, mint én! De élj százszor tovább, mint én! Légy átkozott! Légy átkozott! Hiába liheg, hiába szorulnak görcsösen össze öklei, nem tud már szólni, elterül a fa alatt, meztelen sebes lábai kinyúlnak a kocsicsapásra, úgy sir, úgy zokog tovább. Harminc éve, hogy e napon ide szokott jönni vak Marci, harminc éve kopogtat hiába az ég kapuján, neki nincs otthon se az Isten, se a villám soha. Pedig negyvenöt év előtt még máskép járt erre; a börtön tizenöt éve alatt kitombolt a vulkán, kiégeti a kráter, csak a köves, érzéketlen lávaréteg maradt vissza, mely minden évben e napon, itt a jegenye alatt megreped. Négy lovas hintó robogott arra, az öreg grófné ült rajta, ki egyik jószágára ment nyaralni. A kocsis rákiáltott a koldusra, az nem mozdult, emez a lovakat nem tudta, nem is akarta fékezni, — mint a szél, keresztülhatott vak Marci két lábán. „John, maga roppant ügyetlen, mindig kátyúba hajt!“ szólt indulatosan az úrnő kocsisához. Ez csak mosolygott és később gúnyosan kérdezé az inast, hogy ugyan nem tudja-e, mikor a grófné még Fiametta színésznő volt, ügyes kocsisai voltak-e? Vak Marci meg most már nem áll mereven, délcegen szomoru-siváran, mint a kitombolt vulkán, hanem fetreng Elhagyottan, szemétként az ut szélén, mint egy elhasznált, penészes citromhéj a rég múltból. Ha van-e ilyen sárcsep? - — Van, tudom. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Lánczky Lajosné mint kiskorú gyermekei gyámja végrehajtatnak Dobje Mihály a Vaszil végrehajtást szenvedő elleni 200 korona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő Komorzán községben fekvő a komorzáni 337. sztjkvben A I. 1—4 és 7 — 21 sorszám alatt foglalt egész belső és külső birtokra 680 koronában és a komorzáni 337. sz. tjkvben A -f* 1. sorszáma foglalt 4682. hrsz. egész belsőbirtokra 465 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban Dobje Juon Dávid késedelmes vevő ellen a vissz- árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt iugatlanok az 1905. évi május hó 8-ik napján délelőtti 10 órakor Komorzán községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át, vagyis 68 koronát és 46 korona 50 fillért készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1905. évi márczius hó 14-ik napján. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Papp István, kir. albiró. A reklám Állandó, észszerű és ügyes reklámozás minden gyári, kereskedelmi, ipari vállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az éltető eleme. Hogyan, hol és mikor hirdethető a legsikeresebben, a legjobban és legolcsóbban, megtudható az ÁLTALÁNOS TUDÓSÍTÓ hirdetési osztályánál tulajdonos LEOPOLD GYULA szerkesztő BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut ahol kiváló szakértelemmel odaadó lelkiismeretességgel, pontossággal és olcsón eszközölnek hirdetéseket és reklámokat az összes budapesti, vidéki és külföldi lapokban és naptárakban. Költségvetések és tervezetek ingyen!
