Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-18 / 16. szám

2 SZINER VARAL JA 1905. április 18. télén utón szerzett vagyonnal jog- és érdemtelenül dicsekszenek. A társadalomban egész raj áll, a mely folytonosan bűnös spekulációkkal üzérkedik. Vannak, a kik előre szándékkal buknak meg, hogy ezzel a bukással kereskedőket károsítsanak meg, lázitsák a becsületes szaktársak között óva, féltve őrzött bizalmat. Vannak, a kik olyan szándékkal vesznek kölcsönöket, hogy azokat sohasem fizetik vissza, azzal meg­károsítanak sokakat s megnehezítik a becsületes embereknek való kölcsönzést. Vannak továbbá undok férgei, vad állatai a társadalomnak, a kik egy fékevesztett pillanatban vad gyűlölettel ragadják ke­zűkbe a gyilkos kést, hogy egy élet árán szerezzenek maguknak pénzt. És az ár­tatlan kibugygyant vérén sem találják meg a becsületesség tiltó szavát. Szégyenpir fut végig a becsületes ember arczán, mikor a társadalom hite- hagyottjainak e betegségére gondol és az érzelmek nyomasztó kínjától gyötör- ten sóhajt fel, vajha eljönne egy jobb, egy szebb idő. Igen, a mikor a becsüle­tesség, a szorgalom képezné a megélhetés legbiztosabb alapját, nem pedig a mások vagyona után való kapzsi sóvárgás. Csak úgy lehetséges, hogy a társadalom meg­zavart rendje, nyugalma visszaszáll s megnyeri csendességét, a mi hogy úgy legyen, minden becsületes ember szivé­ből kívánja. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye közönsége í. hó 6-án rendkívüli közgyűlést tartott, több időközben beérkezett sürgős természetű ügy elintézése czéljából. És bár a tárgysorozatban nem volt felvéve semmi érdekesebb ügy, mégis szép­számú bizottsági tag sereglett össze a város­széli, ha ön lemond menyasszonyáról! Ellen­kező esetben elhíresztelem, hogy ön haszonta­lan gyáva ember! — Legyen nyugodt, holnap elutazom, hi­szen menyasszonyom úgy sem szeret! Másnap a vézna ifjú csakugyan eltűnt s eltűnt vele az arisztokrata család is, mely meg­kopott czimerét akarta a vézna ifjú vagyonával megarányozni. Az elhagyott ifjú, kit ábrándok vezettek, megkövülve bámulva a Cserna vizét, mely csak tovább fut, zuhog kanyargó utján, tompa mo­raja elkapja a sóhajt s a kedély csengő ka­caját egyaránt, majd nyugodtabb mederbe ér, sötétzöld lesz vize, virág szegélyzi partját s harmatgyenge dísznövények nőnek a sziklaol­dalon, hol oly csendesen hullámzik a viz, hogy meglehetne olvasni a szív dobbanását is. És az ifjú egy ideig olvasta vonagló szive fájó dobbanását s kérdezte öntudatlanul a Cserna habjait, hogy nem tudják-e merre ment ő? ki nem hagyott üzenetet a zokogó pataknál s nem súgta meg a rezgő hárs lombjainak. Talán ő is mást gondolt, talán az ő szive sem volt igaz? E kétség még jobban fájt neki. Napok, hetek, hónapok múltak s hasztalan kutatott. Egy év múlva megtudta a valót egy napilapból, melyben a család szomorodott szív­vel jelenté feledhetetlen kedves leánya halálát. Az ifjú, szerelme emlékéül, ama kedves helyre, hol oly boldog órákat töltöttek, hófehér követ helyezett, hasonló alakút a többi szürke kövekhez s már ősz fürtjei vannak, de e ked­ves kőhöz évenként most is elzarándokol. háza tanácstermébe, a hol a székház javítási munkálatai miatt tartották a közgyűlést. Kristóffy József főispán pár szóval meg­nyitva a közgyűlést és üdvözölve a megjelen­teket, csakhamar hozzáfogott a főjegyző az udvari gyászjelentések gyors tempóban való referálásához s a többi ügyek is hasonló gyors mederben folydogáltak, úgy hogy mindenki azt hitte, hogy egy félóra alatt végezni fog a közgyűlés az egész tárgysorozattal. De nem igy történt, mert mikor elérkez­tek Kisküküllővármegye átiratához, melyben az állami népiskolákban a hitoktatásnak magyar nyelven leendő teljesítését szorgalmazza, Lukács Konstantin jónak látta úgy ezen tárgynál, mint ott, a hol Beregvármegye átirata folytán a népoktatási törvényjavaslatról van szó, több ízben felszólalni, jelezve azt, hogy valamint az ország több helyén felhasználták a nemzeti­ségek a mai politikai válságos időket a fész- kelődésre, ő sem akar hatramaradni e tekintet­ben. Hogy aztán Lukács beszédére többen reflek­táltak, azon nem lehet csodálkozni s igy aztán valóságos nemzetiségi vita keletkezett az unal­masnak ígérkező közgyűlésen, a mely annyira elhúzódott, hogy a tárgysorozat legnagyobb részét csak másnap lehetett letárgyalni. Kezdetben a nemzetiségi törekvések szó­szólója, Lukács Konstantin, ügyesen és tárgyi­lagosan beszélt, de később, a közbeszólások és válaszok hatása alatt beletüzelve önmagát, éles kifejezésekre ragadtatta magát, ezáltal hasonló észrevételeket és közbeszólásokat pro­vokálva. Fejtegetéseit eleinte figyelemmel és érdekkel hallgatták, mint uj jelenséget köz­gyűlésünkön, de később hosszuranyuló felszó­lalásai már unalmasak kezdtek lenni és erős replikákba részesültek. De hát hadd beszéljen! Egy fecske nem csinál nyarat. Mi vagyunk olyan türelmesek, hogy a legvadabb és a legigazság­talanabb nemzetiségi beszédeket is meghall­gatjuk, nem önt el bennünket az epe és csak mosolyogni tudunk azon, ha a nemzetiségi el- 1 nyomásról beszélnek ebben az országban, amelynek ellenkezőleg ép az a legnagyobb hibája, hogy még az állami önfentartás által parancsolt legszűkebb határokon belül sem rend­szabályozza meg a nemzetiségi törekvéseket, eltűri azt, hogy akadjon botor és merész, a ki még az ellen is agitálni mer, hogy az állam módot akar nyújtani a nemzetiségeknek arra, hogy az állam tulajdonát képező iskolákban, a saját érdekükben elsajásitsák az állam nyelvét. A közgyűlés különben 2 szavazat (Lukács és N. Szabó Albert) kivételével egyhangúlag elfogadta Kisküküllővármegye átiratát az iránt, hogy az iskolákban a hitoktatás magyar nyelven teljesítendő s Beregvármegye indítványát az iránt, hogy a közoktatásügyi miniszternek a magyar nyelv érdekében beterjesztett törvény- javaslatáért elismerés és köszönet szavaztassák. A vármegyében 26 állami iskola szervezéséért szintén köszönetét szavazott a közgyűlés Berzevicy miniszternek. A többi általános vonatkozású ügy olvasó- közönségünket nem érdekelvén, azok közlését mellőzzük. A kereskedelmi miniszter a Szatmár- szin érváraljai vicinális közutnak a törvényható­sági közutak hálózatába leendő felvételét jóvá­hagyta, azonban a határozatot oly értelemben kívánja kiegészíteni, hogy a Sárköz — szinérvár- aljai kiépített vicinális közutba torkoló s törvény- hatóságivá tett útvonalnak folytatásaként a Sárköz - szinérváraljai vicinális közutnak a be- torkolásától, a Szinérváralja —nagybányai tör­vényhatósági közút 18‘720 kilométerig terjedő szakasza is felvétessék a törvényhatósági utak | sorába. A közgyűlés ily értelemben határozott. A főispán a közgyűlés végén dr. Ecsedy Gedeon felsőfalusi körorvost tb. járásorvosnak nevezte ki. Megemlítjük itt, hogy a vármegye köz- igazgatási bizottsága 7-én tartotta rendes havi gyűlését, melyen folyó ügyeket tárgyalt. HÍREK. Értesítés. Lapunk olvasóit értesítjük, hogy következő számunk — tekintettel a húsvéti ünnepekre, — már vasárnap, e hó 23-án meg fog jelenni, illetőleg olvasóink már akkor megkapják. Az azután következő számok a retides időben fognak megjelenni. A szatmári püspöki székre illetékes egyházi körökben történt nyilatkozatok szerint dr. Vá- , rady L. Árpád czimzetes püspök, kultuszminisz­teri oszt. tanácsos szemeltetett ki. Igazságügyi áthelyezések. Az igazságügyi mi­niszter ifjú Jákó Sándor mármarosszigeti kir. alügyészt a szatmárnémetii kir. ügyészséghez saját kérelmére áthelyezte, továbbá Szarnék Árpád rahói kir. járásbirósági Írnokot, hason- minőségben a szatmári kir. törvényszékhez helyezte át. Igazságügyi kinevezés. Az igazságügyi minisz- i tér Soós Sámuel halmii kir. járásbirósági átala- 1 kitó dijnokot a nagysomkuti kir. járásbíróság­hoz Írnokká nevezte ki. Nagyhéti szertartások. A róm. kath. plébánia templomban a nagyhéten a következő sor­rendben tartatnak az istentiszteletek és magasztos, lélekemelő szertartások. Nagyszerdán, nagy­csütörtökön és nagypénteken délután 4 órakor gyászveesernyét, melyeken Jeremiás próféta siralmai énekeltetnek. A lamentaciókat: Takács László, Láng Viktor és Török M. Lajos urak felváltva éneklik. Nagy csütörtökön a legméltó- ságosabb Oltáriszentség szerzésének ünnepén d. e. 9 órakor énekes nagymise; utánna az oltárok megfosztása. Nagypénteken d. e. 9 órakor csonka mise, a szent kereszt kibontása; az oltáriszentség sirbatétele, utánna alkalmi szent beszéd. Délután 6 órakor szentségbetétei, letenye a szent sirban Jézus szenvedéséről — áldással, i Nagy szombaton reggel 7 órakor az oltáriszentség kitétele a szent sirban, 8 órakor tüzszentelés és keresztkut szentelés, utána ünnepélyes énekes szent mise. Délután 6 órakor feltámadási ájtátos- ság, jó idő esetén körmenettel. Nagypénteken j és nagyszombaton a Szentsir előtt állandóan I úrnők fognak imádkozni, hárman-hárman fel­váltva a „Jézus szent Szive Társulat“ tagjai és „szent Rózsafüzér Társulat“ tagjai közül. Gerber Jenő, Gerber Ödön, helybeli gyógy- | szerész fia, a jeles zenetehetség a budapesti j ferencvárosi körnek a napokban tartott estélyén nagy és előkelő közönség előtt fényes sikert aratott művészi játékával. A fővárosi lapok elragadtatással Írnak Gerber szép sikeréről. Mi is örömmel emlékezünk meg városunk szülöttének kiváló diadaláról s kívánjuk, hogy sikert sikerre halmozva minél több becsülést és dicsőséget szerezzen magának s nője ki magát városunk nevezetességévé. Lelkész meghívás. A budapesti evang. egyház- község Révész János, nagybányai lelkészt, a „Nagybánya és Vidéke“ felelős szerkesztőjét próba szónoklatra hívta meg. Ismerve Révész kiválóságát, nem eresztünk meg merész profénát, ha azt mondjuk, hogy megválasztása bizonyos. Örülünk Révész kitüntetésén, de fájlalni fogjuk távozását, mely vidékünk társadalmára nézve veszteséget jelent. Országos tornaverseny. Országos torna­verseny lesz f. évi május hő 27. és 28. napjain Budapesten. A tornaversenyen részt vesz a nagybányai állami főgimnázium tanuló ifjúsága is. Miután a főgimnáziumnak több oly szegény növendéke van, kik kitűnő tornászok, de vagyoni helyzetük miatt nem vehetnek részt az országos versenyen, a főgimnázium igazgatója, Jurkovieh Emil lelkes felszólítást intézett hozzánk s általunk a müveit társadalomhoz, hogy áldozatkészségével tegye lehetővé e derék, törekvő ifjaknak az országos versenyen való részvételét. E czélra adományokat mi is készséggel elfogadunk s nyilvánosan nyugtázunk. Egyházkerületi főjegyző választás. A tiszán­túli ref. egyházkerület az eltávozott Zsigmond Sándor helyét e hó 10-én töltötte be. A szava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom