Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-10 / 2. szám

1905. január 10. SZINÉRVÁR ALJ A 3 rendkívüli közgyűlést fog tartani. A gyűlés egybehivását Bencsik István, esperes halála s az uj esperes megválasztására vonatkozó intéz­kedés tette szükségessé. Halálozás. A nagybányai ev. ref. egyház­megye fájdalmas szívvel tudatja, érdemekben gazdag esperesének, nagytiszteletü Bencsik Ist­ván nagypaládi ev. ref. lelkész urnák, élete 70-ik, esperessége 24-ik esztendejében Nagy-Paládon, 1904. decz. 29-ikén esteli fél 7 órakor, két napi szenvedés után, agyszelhüdésben történt gyászos elhunytét. A kedves halott földi részei 1905. január 1-én tétettek a nagypaládi sirkertben örök nyugalomra. Áldás emlékére! Meghivó. A szatmár-németiben 1905. jan. 14. napján a Pannónia szálloda termeiben az ev. ref. egyház orgona alapjának javára rende­zendő Protestáns-bálra. Kezdete este 9 órakor. Személy-jegy 3 K. Család-jegy 7 K. Karzat 3 K. Jegyek előre válthatók Koós Gábor és Bartók László urak üzletében. Felülíizetések Köszönet­tel fogadtatnak. Rendezőség: Dr. Fekete Jenő i elnök. Jékey István, Dr. Lükő Géza, Koós György társelnökök. Ambrózy Sándor, Dr. Domahidy Pál, Dr. Helmecy Pál, Nagy Géza, Dr. Verécy Ernő alelnökök. Bornemisza Béla, Helmecy József, Ináncsy Elemér, Galgócy István, ifj. Kölcsey Ferenc, Keresztszeghy Sándor, Nagy Vince, Vaday Viktor jegyzők. Dr. Szűcs Sándor, pénztáros. Scheldt Géza háznagy. Dr. Hadady Lajos ellenőr és mintegy 240 rendező. Bál. A í. hó 7-én tartott bálon a kellemet­len idő s nehéz közlekedés miatt kevesen vet­tek ugyan részt, de a jelen volt előkelő kö­zönség aztán igazán jól mulatott a Varga Feri újjá szervezett zenekarának vidám zenéje mel­let. A rendezőség mindent elkövetett a jó si­ker érdekében s buzgólkodásukat a vigadók kitörő jó kedve honorálta is. Sajnálatos, hogy csak kevesen jöttek el; de öröm, hogy a jelen­voltak igazán pompásan mulattak egészen a késő hajnali órákig. Az előkelő közönség sorai­ban ott láttuk ujfalusi Ujfalussy Miklós, cs. és kir. kamarás, huszárfőhadnagy, remetemezői nagybirtokost is. Az estélynek igen szép anyagi sikere volt. Debreczen vásárai. A jövő évi debreczeni vásárok határideje változást szenved, mert azok rendes határidejével felekezeti ünnepek esnek össze. A kereskedelmi miniszter a debreczeni vásárok határnapjait a fentiekre tekintettel a következőkben szabta meg: Az 1905. évi április — I . . . i . . . igen . . .-- Szóval vannak gondolatai a házvezetése körül. — De még mennyi! — És ha én most magát arra kérném, hogy ezeket a gondolatokat papírra vesse, meg­tenné ? — M-e-eg . . . — Mondjuk olyan dolgozat alakban, mintha én írnám. — Ühüm. — Ma estig. Kap egy . . . egy . . . valamit. — Meg lesz! Ma este,átadom! Itt! — Jól van. Pá . . . Édes . . . Barnabás. Viszontlátásra! Alászolgája Aladár úr. És Barnabás szótartó ember. A dolgozat itt van! Holnapig beadom, de azért helyesírási hibát mégis fogok benne csinálni. 1904. ápr. 5. Ma osztotta ki a magyar tanár a dolgozatokat. Volt ribillió. Úgy megszidott bennünket, hogy ... hogy még most is pirulok, ha reá gondolok. Dehogy örülünk annak, hogy ő dühös, sőt nagyon szégyeltük magunkat. Rá sem mertünk nézni. Féltünk attól, hogy mindent kiolvas a szemünkből. Minden dolgozat egyforma volt! Borzasztó. Szégyenletes állapot. A dolog úgy történt, hogy mindegyik leány megkérte a maga dolgozat gyártóját, hogy Írja le gondolatait a háztartás vezetése körül. Persze mindegyik gyárférfi. Van egy férfinak egy egészséges gondolata? Nincs. No pláne, ha a háztartás veze­téséről szól. Hát honnét vették a gondolatokat a házvezetés körül ? Hát-hát a mi háztartás könyvünkből. Kiírtak onnét szószerint mindent. Botrány! Ezt mi is meg tudtuk volna tenni s hozzá még meg is kellett köszönnünk. Abcug Barnabás! Abcug minden férfi! Többé rá sem nézünk egyikre sem. Nem! Nem! De Aladár nem bűnös. O lesz az egyedüli kivétel. És . . . és . . . ami hozzá még a leg- boszantóbb: egyetlen egy helyesírási hibánk se volt. Szörnyűség! hó 17-25-ére, továbbá október 2-10-ére és junius 22-ére eső országos vásárok ez évben kivételesen 1905. évi április hó 10-étől 18-áig, | október 9 —17-éig és junius hó 23-ik napján I lesznek megtartva. Névnapi köszöntő. Elmegy Muszka Járó Pál, hogy a komát névnapján felköszöntse. — Eljöttem, kedves komám a nevenapjára, az Isten éltesse kendet ! Bólint, nevet Cs. Geller István: — Nem jókor jött édes komám — mert téli István vagyok! Lehangolva távozik Járó Pál s bevárván a téli névnapot ismét megjelen. — Eljöttem komám uram nevenapján tartsa meg a jó Isten sok számos esztendeig erő- és egésségben. — Köszönöm a jó kivánatot komám uram, csak hogy én — nyári István vagyok. A koma kedvetlenül csóválja a fejét s távozóban imigyen búcsúzik: — A múltkor téli István . . . most meg nyári István ... a fene egye meg kendet komám — a neve napján ! M. Sz. Látogatás. Pilát János és társa, mint az éjjeli látogatócég főnökei, a helybeli adóhivatal­nál tett eredménytelen látogatás után újabb vizitre határoztalak el. Közügyeik elintézése végett ugyanis önkénytelen látogatást tettek e hó 4-én a szatmári kir. ügyészségnél. A fo­gadtatás a körülményekhez képest elég szí­vélyes volt. Batizi András, a helybeli becsület- gyüjtőde gondos őre bemutatván a kissé szo­katlan időben látogatókat, a kir. ügyész helylyel kinálta meg érdemes vendégeit. Majd a ma­gukkal hozott műszaki eszközöket tekintette meg s bámulatát fejezte ki a Papakoszta-tech- nika meglepő vívmányának láttán. Némely ap­róbb udvariassági forma elintézése után a kir. ügyész állandó vendégeiül marasztotta a láto­gatókat. Tekintve az ügy fontosságát, amelyben utaznak, válószinünek látszik, hogy a látogatás hosszabb időt fog igénybe venni. Mint halljuk e hir alapján Gyulai Pál reformálni fogja „Éji látogatás“ czimü költeményét. Anyakönyvi statisztika. Szinérváralján az 1904. évben született 198 gyermek, meghalt 144 egyén. így községünk népessége 54 lélek­kel szaporodott. Kihirdettetett az 1904. év fo­lyamán 62 pár, házasságot kötött 40 pár. 1905. január 1-től január 8-ig születtek: Gávris Juli­ánná és Nyikoda Antal. Meghaltak: özvegy Kudrics Mihályné, szül. Bogodán Róza; Gózsa Farkas, özv. Puskás Lászlóné, szül. Májer Mária, Rákóczi Mihály; Gyerczán Mihály; Tárca Flóra és Bumb Mihályné, szül. Pánt Mária. A lefölözés helyes aránya. A dánok, a tej­kezelés nagymesterei, kisütötték, hogy a vaj- készités céljára a teljes tejnek 16°/0-át helyes fölhasználni. Erre úgy jöttek rá, hogy a beszol­gáltatott nagy tömeg tejszínnel nem tudtak már mit csinálni s elkezdték leszállítani a tej­föl átvételét. Azonban azt tapasztalták, hogy igy a vaj egyre színtelenebb lesz és tejcukor­ban való szegénysége miatt hiányzik belőle az a jó, friss, savanykás iz. Addig kísérleteztek tehát, mig kilyukadt, hogy 16°/0-os lefölözés mellett érhető el a legjobb vaj. (Aki nem hiszi, próbálja meg ! Szerk.) „Méhészeti Zsebnaptár“ A legközelebbi na­pokban került ki sajtó alól Szatmáron a Pataki Béla nagybányai lakos ismert nevű méhészeti írónk által szerkesztett „Méhészeti Zsebnaptár“ 1905. évre szóló IV. évfolyama, mely az előbbi évfolyamokat is túlhaladó bő és igen érdekes tartalmával nélkülözhetetlen kézikönyvet képez méhészek és méhészetkedvelők részére. Tüze­tesebb ismertetésének mellőzésével elegendőnek tartjuk ezúttal a 16 16-od Ívre terjedő almanach- szerü mű tartalmát kivonatosan felsorolni. A szerkesztő és kiadó előszava után a naptári rész s minden hónap mellet a méhész kimerítő havi teendői vannak közölve, két igen érdekes betelelési táblázattal. A naptári rész után az idegen pénzek összehasonlító táblázata, méhé­szeti közegek címtára, a hazai méhész-egyletek, a méhészet és a gyümölgytermelés, a gyümölcsfa és améhtörzsek állományának megyénkinti össze­hasonlító táblázata, azután a magyar méhészeti irodalom könyvészete, az 1903. évi méhállomány megyénkinti táblázatos kimutatása, az ország kiválóbb méhtelepei és a méh legelője a virág­zás havonkénti kimutatásával. Az irodalmi rész­ben : Pataki Béla szerkesztőnek Fiamhoz cimü igen kedves költeménye, Dömötör Lászlótól : A jövő kaptára, Hartviger Ágostontól: A mé­hek külső testrészeinek rövid leírása, Pataki Bélától: Különfélék cim alatt A méhészet arany- szabályai, A méhek szeliditéséről, A méh a törvénykönyvben, A méh a szőlőben, A méh és a gyümölcsfa, Póruljárt méztolvajok és Az életmentő méhszurás. Továbbá Horhy Miklós I. és II. Rákócy György korabeli méhész hires méhészeti munkájának egy kézirati változata. A számos méz és viaszkészitmény Pataki Béla által könnyen áttekinthető beosztással közölt leirása ; a méhészek kezelési főjegyzéseire szol­gáló, igen ügyesen megszerkesztett méhészeti könyvvezetés, Fokozatos bélyegilleték, Napló­jegyzetek, Posta-dijjegyzék, Távirdai díjjegyzék és Hirdetések. Ajánljuk ezen bő tartalmához és csinos kiállításához mérten fölötte jutányos kézikönyvet a méhészek és méhészetkedvelők figyelmébe. Megrendelhető Szatmáron, a Gazdák Lapja kiadóhivatalában, honnan 2 K beküldése ellenében Ízléses vászon kötésben bérmentve megküldik. Szatmármegyei Tartóié községben (Bikszád mellett) 25 — 30 szekér finom minőségű széna és sarju eladó. Értekezhetni Dredeán Jenő tartólei lakossal. Posta helyben. PIACZI ÁRAK: Szinérváralján 1905. január hó 5-én (csütörtökön,) a következő heti terményárak érettek el: Búza (50 kg.-ként) . . . . 9 K 20 f. Rozs ( „ . „ • )• . . . 7 K 10 f. Tengeri ó( „ „ )• . . . 9 K - f. Tengeri uj („ „ )• . . . 7 K 60 f. Árpa („ „ )• . . . - K - f. Zab („ „ )• . . . 6 K 50 f. Paszuly („- )• OO 1 Főmunkatárs : dr. Kaba Tihamér. Laptulajdonos: Táblán István. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. Imre K. Felsőbánya. Cseréljünk ! Kiss S., Técsy L., Kaisz Oy. Misztótfalu A lapot szellemi és anyagi támogatásotokba ajánlom. Az olvasókör, reményiem, újra belép a gárdába. Üd­vözlet ! IV. I. és B. A. Budapest. Életjelt kérek. Ember S. Budapest. Munkálkodásodra számitok. V. Z. Házi orvosunk kiszámította, hogy a föld kellős közepe nem Sebespatak, mint Ön bizonyítja, hanem Komorzán. Itéyész. Ön határozottan téved. A Kolumbus-tojás feltalálója nem Kolumbus volt; sőt - mint egykorú Eljegyzésekből teljes hitelességgel megállapítottuk - az a tojás nem is a Kolumbusé volt, hanem egyik jó barátjának a tyúkja tojta. Téved Ön abban is, ha min­ket ilyen régi tojás-históriákkal mulattatni vél. Friss tojásokat kérünk. Érdeklődő. Igaza van. Nálunk egy templomban sem szabad pipázni. Galamb. Nagyon köszönjük a találkát. Buza- szemeket viszünk magunkkal. Nehogy elrepüljön aztán, ha meg akarjuk fogni! Szárnypróbálgatás. Ne próbálgassa Ön a szár­nyait, szegény barátunk, nem fog repülni sohasem. Menjen inkább kapálni. Ez a legcélszerűbb sport az Ön számára, hiszen kenyeret is kereshet vele. Elkeseredett szerelmes. Sajnáljuk, nem segíthe­tünk rajta. Szerelmét ne nekünk, hanem szerelme tár­gyának mondja el. Amit hozhattunk, meghoztuk a leg­nagyobb áldozatot szerelme érdekében: elolvastuk a versét. Elolvastuk és ... nem ebédeltünk. U. B. Tudósításait szívesen fogadjuk. Tisztelet­példányt Önnek már — sajnálatunkra - nem adhatunk. Lapunk 400 példányban jelenik meg s az mind — tisz­teletpéldány. Fizetni csak magunk fizetünk ; de mi aztán fizetünk, mint hatökrös gazda. K. V. Kávét nem árulunk, hanem kiérdemült Krónikásunk azt mondja, hogy van neki egy mostoha keresztmamája, aki piócagyáros Jukatán félsziget Bort- mér nevű városában. Vitéz Bendegúz. Az Ön támadása nem oly ve­szedelmes, mint a japánoké; mig a mi várunk, mely az Ön támadását elnyelte, valamivel erősebb, mint Port- Arthur. Ez a papir-kosár. Ha nem hiszi próbálja meg (ostya nélkül) bevenni. Több kéziratra a jövő számban válaszolunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom