Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-04 / 14. szám

1905. április 4, 3 Az uj bíróhoz kineveztetése alkalmából Avasíelsőfaluból az alábbi üdvözlést intézlek: Tekintetes Járásbiró Ur ! A legnagyobb örömmel veszünk tudomást arról, hogy Ő Felsége Önt bíróságunkhoz já- rásbirónak a legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ezen alkalomból forrón üdvözöljük járás­biró urat és tiszta szívvel kívánunk uj állásához hosszú és boldog életet. Igen nagy örömünkre szolgál nekünk s mondhatjuk: az egész Avasnak, 'hogy Ön lett járáshiróságunk vezetője, mert Önt úgy ismerjük, mint az illetéktelen befolyásoktól ment, önálló gondolkozásu és tiszta jellemű férfiút, kitől az igazság és a közjó érdekében igen sokat remé­lünk és várunk. Fogadja tekintetes Járásbiró ur kiváló tiszteletünk és nagyrabecsülésünk legőszintébb kifejezését, meiylyel vagyunk Avasfelsőfalu, 1905. márczius 29. Sz. Argyelán Demeter s. k. Demiann Athanáz s. k. gör. kath. tanító, Fodor József s. k. építész, Eiszdorfer Károly s. k. gyógyszerész, Dimánd Ignácz s. k. Szilágyi még gör. kath. lelkész, Marosán Viktor s. k. áll. isk. igazgató, Csulyán János s. k. áll. isk. tanító, Weinberger Juda s. k. izr. főrabbi. fiatal ember (1872. április 11-én született. Szerk.) s korához képest e szép pozicziójához elég korán jutott, de teljesen méltó arra. Legyen ezután is olyau igazságos minden­kivel szemben s minden ügyben, mint eddig volt, érintkezésében pedig szintén olyan előkelő és elegáns: akkor a meglevőnél is nagyobb tisztelet és nagyrabecsülés fogja kisérni további elhaladásában. » -n -r. HIRE K. Véglegesen elutasitott peticzió. Fővárosi lapok Írják, hogy a Kúria Tf. Pap Elemér és társai által L. Bay Lajos megválasztása ellen beadott peticziót elutasította, mert a kérvényezők a 3000 korona biztosítékot letenni elmulasztották. Véres kardpárbaj. Lapunk legközelebbi szá­mában adtunk hirt egy véres kard párbajról, mely városunkban folyt le katonatisztek között. Most a múltkorihoz hasonló kimenetelű szintén véres kardpárbajról kell hirt adnunk, mely 28-án délután a József-főherceg laktanyában Zakariás Aladár cs. és kir. 5. gyalogezredbeli százados és Dobó Rémusz m. kir. 12. honvéd gyalog­ezredbéli főhadnagy között folyt le nehéz lovas­sági karddal, — szúrás megengedve. Az első heves összecsapáskor Dobó bal vállára kapott lapos vágást, ugyanakkor egy hatalmas vágás érte Zakariás fejét, ki nyomban harcképtelen lett. Erre a segédek a párbajt beszüntették s az orvosok a sebesült századost ápolás alá vették, sebeit bekötözték s lakására szállították hol most élet-halál között lebeg. Hajh! a párbaj megtörtént .... az egyik fél szenved ... és a reperálni való reperálva van .... Huszadik század! mikor ébredsz fel s mikor szünteted meg e nap nap után megujnló vérontást! ! ? .. Gyászhir. Zsakman József, Szabó József, törvényszéki jegyző apósa március hó 23-án reggel 2 órakor életének 58. évében Temesváron hirtelen elhunyt. Temetése március 24-én d. u. 4 órakor ment végbe a közkórház halottas házából. Borzalmas gyilkosság. Borzalmas gyilkosság történt az Oláhláposbánya melletti Kupsafalván. F. hó 24-én, szombatra virradó éjjel ismeretlen egyének betörtek Kupsa g. kath. pap lakó­házába s a külön szobában alvó papnét hatalmas husángokkal megtámadták. Az álarezos emberek­től a papné halálra ijedve segítségért kiáltozott, mire a szomszéd szobából berohant Kupsa lelkész. Ekkorra azonban a papnét oly erősen megütötték, hogy keze eltörött. Mikor a pap ! SZÍNÉ r váralja a szobába rohant, a rablók neki estek s arczára oly súlyos ütést mértek, hogy fogai egyszerre kihullottak, ő maga pedig eszméletlenül esett össze. A papnénak ezalatt sikerült kimenekülnie s az ablakon kiugorva, nagy zajt ütött, de a késő éjben csak nagy sokára hallották meg segélykiáltásait. Ezalatt az elvetemült emberek észrevéve, hogy a pap még él, homlokát kezdték ütni, majd összehányva a szobát, 6 korona pénzt magukhoz véve, elillantak. Mire segítség érkezett, már csak hült helyük volt. Kupsa lelkész iszonjfotos sebeivel még hajnali négy óráig élt, akkor kiszenvedett, de eszméletét j egy pillanatra sem nyerte vissza. A borzalmas gyilkosság nagy pánikot keltett az egész faluban s a csendőrség a legszélesebb körű nyomozást indította meg a gyilkosok kézrekeritésére. A lelkészné a nagy ijedtségtől semmi felvilágosítást sem tud adni, csak annyit, hogy a gyilkosok úri ruhába voltak öltözve. Kupsa lelkész fia : dr. Kupsa Viktor, ki az 1901-iki válastázsok alkalmával képviselőjelölt is volt, csak nem­régiben halt meg az őrültek házában. A lelkészné iránt, ki egészen összeroskadt a súlyos csapások terhe alatt, általános a részvét. Azt hiszik, hogy a gyilkosság bosszú műve s a hat korona el­rablása is csak a vizsgálat félrevezetése czéljá- ból történt. A gazda felelőssége az állatok által okozott kárért. A napokban egy társaságban beszéd tár­gyát képezte a gazda felelőssége az állatok által okozott kárért. Olvasóink tájékozására jónak látjuk közölni a következőket: Alperes tehene, melyet az utczán alperes cselédje hajtott, meg­vadult és felperest fellökte. Felperes kártérítést követel. Az elsőbiróság elutasítja, mert alperest kulpa nem terhelte és mert az állat a kérdéses időben másnak gondozása alatt állott (másnál volt nyári legeltetésen). A II. és III. bíróságok megállapították alperes felelősségét, mert az a felelősség független alperes kulpájától. A budapesti kir. ítélőtábla indokolása ez: A mező- gazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-cz. 112. §-a értelmében az állatok által okozott mezőgazdasági károkért azok gazdája felelős; ez a felelősség korlátlan, tehát a gazdát akkor is terheli, ha a kár az ő mulasztásával nincs is okozati összefüggésben és ez alól a gazda még akkor sem vonhatja ki magát, ha az állat őrizetét másra bizza. Amidőn a törvény a gazda felelősségét annak vétkességétől függet­leníti, nyilván abból az alapeszméből indul ki, hogy az, aki a maga érdekében oly erőket hoz működésbe és használ fel, amelyeket nem bir annyira féken tartani, hogy másokra veszélye­sekké ne válhassanak, viseli annak a kárnak koczkázatát, amely azokból másra hárulhat. A törvény ezen alapgondolata mellett a hivatkozott intézkedés joghasonlatosság utján nyilván nem­csak a mezei kártételekre, hanem az állat által okozott másnemű kárra is alkalmazható, emellett pedig, mivel a balesetet előidéző tehén tulaj­donosa az alperes és az a körülmény, hogy az a tehén H. J.-nál nyári legeltetésen volt és annak a baleset alkalmával fejés czéljából az alpereshez való hajtását a nevezett rendelte el, nem bizonyítja azt, hogy a tehenet H. J. mint sajátját bírta, ezt mint haszonélvező vagy haszon­bérlő tartotta, következéskép a tehén gazdájának nem ő, de alperes tekintendő; az előrebocsátottak alapján az ezen állat által előidézett balesettel okozott kártérítési felelősséget igy annál is inkább meg kellett állapítani, mert a balesetet, amelyet az állat megkötözése elhárított volna, vis major­nak tulajdonítani nem lehet és mert a felelősség ily mértéke mellett közömbös körülmény az, hogy az állat jámbor volta szükségtelenné tette-e vagy nem a hajtásnál a különleges óvrend- szabály alkalmazását. Az elsőbirósági Ítélet meg­változtatásával tehát alperes kártérítési kötele­zettségét megállapítani kellett. Öngyilkosság a férj sírján. Megható öngyil­kosság történt a napokban a nyíregyházai temető­ben. Egy özvegy nő férje sírján agyonlőtte magát. Nemrég .ugyanis meghalt Dovényi Gyula ottani tanító. Özvegyét a mélységes fájdalom annyira lesújtotta, hogy férje halála óta szün­telen buskomor volt s egyebet sem tett, mint a temntőbe járt férje sírjához, amelyre mindig friss virágokat rakott. Utóbbi napokban a meg­tört özvegynek már szavát sem lehetett hallani, annyira gyötörte szivét a fájdalom. Egész napon át künn volt a temetőben s néma fájdalommal merengett el a semmiségbe. Végre aztán vég­képen elhagyta lelki ereje a szegény gyászba borult asszonyt. Kiment a temetőbe, ráborult a férje sírjára és a hantokat, amelytől megválni nem tudott, átkarolva, egyik kezével - a másik­kal agyonlőte magát. Úgy találták meg a hű­séges asszonyt vérébe fagyva, holtan a férje sírján. Lopás. Ciple Juon, turvékonyai lakos sertés- óljából ismeretlen tettesek két sertést 150 korona értékben elloptak. A tolvajoknak nyoma veszett s most keresi a csendőrség. Verekedés. Firiszár Juon és Szaszár Vaszil tartóiéi lakos, Papp Juon, ugyancsak tartóiéi lakost puszta kézzel úgy elverte, hogy az orvosi látlelet szerint 16 nap alatt nehezen fog fel­gyógyulni. Szép kis kacsóik lehetnek a tisztelt uraknak! A hirdetések haszna. A berlini statisztikai hivatal főnöke dr. Wéber kimutatta, hogy azok az üzletek, melyek rendszeresen hirdettek, 1904- ben 74°/0-kal nagyobb üzleti forgalmat értek el a postai küldeményeknél, mint azok, a melyek nem hirdettek. A szórványosan hirdető cégek postai küldemény forgalma azonban csak 4%-kal volt nagyobb az egyáltalán nem hirdető cégeké­nél úgy, hogy a nem rendszeresen folytatott hirdetéseknek számottevő haszna egyáltalán nem volt. Úgy amilyen haszna van Magyarországon is a rendszeres hirdetésnek, melyet azonban gyárosaink és kereskedőink még mindig erősen elhanyagolnak. Karózás. Ne tessék hinni, hogy talán a szőlő karózásáról van szó. Nem, hanem a Dara­bán György, turvékonyai lakos megkarózásáról. Darabán ugyanis panaszt tett a csendőrségnél, hogy őt Tatár György, alui Jákob márczius 20-án este irgalmatlanul elkarózta. A csendőrség kérdőre vonta Tatárt, de ő konokul tagad. A járásbíróság majd kitudja, hogy a karózásért kinek kell kiadni egy nehány napszámot. Késelés. Giriti Stefán, turvékonyai lakost március hó 19-én este Fánya Mihály, szintén turvékonyai lakos egy késsel súlyosan meg­sebesítette, majd egy fadarabbal úgy elverte, hogy sebeiből 20 —3Ó nap alatt aligha felépül. Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai anya­könyvi hivatalnál március 26-tól április 2-ig a következő bejegyzések történtek, a) Született: Sólyom Sándor és Kövér Zsuzsánnának - Sándor, Csutorás József és Vári Jnliánnának - József, Molnár László és Szűcs Juliánnának — László, Násztai Illés és Togyika Anasztáziának — György, Papp Tivadar és Dalota Máriának — Juliánná, Kádár István és Lukács Irmának — István, b) Meghalt: Boros Imre, 55 éves (tüdögyuladás.) c) Kihirdetés alatt áll: Szegedi György és Mali Klára. Piaczi árak. (Hiteles jelentés alapján.) A szinérváraljai heti vásáron március 30-án a kö­vetkező legmagasabb árak érettek el. Búza (50 kg.-ként) ............ 8 K 30 - 40 f. Ro zs („ „ )............ 6 K 80 f. Árp a („ „ )............ 7 K - f. Te ngeri („ „ ).............. 8 K 50 f. Zab („ „ ).............. 7 K* - f. Bükköny ( „ „ )................10 K 50 f. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. S. Gy. Aranyosmegyes. A kérdéses rovat az árak változatlansága miatt maradt ki idáig. Ez­után rendesen hozni fogjuk. M. V. Avasfelsőfalu. A kézirat, mint látja, jön. A bélyegjegyeket megőrizzük. V. Zs. Üdvözlését köszönjük és hasolló lyókat kívánunk. L. L. Szepesváralja. Megkaptad ? A gyöke­reket ajánlatos egy napig állott vízben tartani. Üdv! Főmunkatárs : dr. Kaba Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom