Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-21 / 12. szám

2

osztályok közti külömbség már csak történelmi fogalmak lesznek, nem a történelem eseményeiből leszűrt tapasztalatok conklu- siója. Demokrácia és arisztokrácia volt és lesz is, mert nem vagyunk egyenlőek tulajdonságainkra nézve. A kiválóbb elme a kevésbbé kiváló fölibe emelkedik s főlényét megtartja a másik felett; mert azt kívánni a kiválóbbtól, hogy csak azért ne emelkedjék fel, mert ezáltal a társadalom egyenlőségi elvére épített szabály sértetik meg, dőreség lenne. Még a legeszményibb demokratikus elvi alapokra fektetett társadalom is mihamar tagozatokra oszlanék, mert a társadalommal örök időkre szóló törvénye az, hogy különböző erők különválnak s külön érdekközökké alakulnak. így jönnek létre a társadalmi osztályok, úgy jött létre az arisztokrácia és demokrácia.

Lukács Pál.

Kossuth Lajos halálának évfordulója.

Tizenegy esztendeje immár, hogy a magyar nemzet édes atyja, hazánk legnagyobb, legdicsőbb fia: Kossuth Lajos örökre lehunyta szemeit, végtelen szomorúságba, nagy gyászba borítván az országot.

Tizenegy esztendeje!... ügy rémlik, mintha ma történt volna e rettentő csapás. Azt hinnők, hogy a kalendárium most ir 1894. évi március 20-át.

Most se tudunk belenyugodni abba, hogy a csodás szellem, a hatalmas meteor elköltözött innen. Akkor legkevésbbé adtunk hitelt a fájdalmas és megrendítő valóságnak . . .

Igaz volt . . . Kossuth apánk csendes, hallgatag lett; elnémult az a férfiú, ki évtizedekkel annakelőtte erős, tiszta hazafias érzésével, lángleikével, ragyogó szónoki képessegével megteremtette a minden kincsnél drágábbat és értékesebbet : a nemzeti szabadságot.

Kossuth Lajos nemes hévvel, hatalmas, gyújtó lánggal teli beszédei állították talpra a szunnyadó nemzetet, magasan szárnyaló, fenkölt szónoklataival sikerült szaporább mozgásba hozni a magyarság vérét. A nemzet erőt kapott és lelkesedése tetőpontján a legnagyobb áldozatokra is képes volt a veszélyben forgó haza érdekében.

Kossuth Lajos mondotta, hogy szorgalom és akarat tehetséget pótol. Nála a vasakarat és páratlan szorgalom egyesült fényes, egész kort bevilágító, sőt korszakot alkotó tehetséggel s teremtett és létesített csodás dolgokat s megteremtette, megalkotta a legnagyobbat: a szabadságot.

Bámulatos gyorsasággal toborzott össze egy hadsereget, számra nézve nem óriásit, de

mával megajándékozott, azt örökre megszerette. Meszlényit szellemes ötletei, elegáns modora nagyon megkedveltette az ország főpapjával. Püspökségének alapjait ez vetette meg. Az impulzust reá pedig a primási jubileum adta.

Mikor Simor aranymiséjét tartotta, maga a király tisztelte meg látogatásával az ország főpapját s kíséretében megjelent Magyarország miniszterelnöke: Tisza Kálmán is.

Egy nyájas arczu, vidám kedélyű, előzékeny pap állott a rendelkezésére, aki maga iránt még ő Felsége figyelmét is felkeltette. Mikor aztán a király azt is megtudta, hogy ez az illető kanonok a nemzet büszkeségének, a magyar társadalom demokratikus alapon való újjászervezőjének, Kossuth Lajosnak rokona, egy nagy elhatározás keletkezett nemes szivében.

Meszlényi nem is sejtette, hogy az illetékes tényezők szemeiben a legközelebbi püspökség jelöltje ő.

És csakhamar Szatmárra került püspöknek, a hol folytatta azt a munkát, a mit Schlauch a magyar állameszme érdekében a különböző nemzetiségű kath. hívők között megindított.

Papjai lelkesültek érte, hívei pedig a szeretet rajongásával vette körül a szelidlelkii főpásztort, a kinek halála mély szomorúságot kelt nemcsak egyházmegyéjében, hanem mindenütt az országban, ahol Meszlényi püspököt ismerék, tisztelték és szerették.

*

elszántságra, vitézségre nézve mindörökké ragyogó példája a szabadságért, függetlenségért és önállóságért küzdő nemzeti katonaságnak.

Egy férfi, egy hatalmas szellem harsogó szavára, hivó szózatára megindult a nemzet apraja-nagyja, öregje-fiatalja, fegyvert ragadott minden ép kéz-láb ember és ment a csatába, életét áldozni, vérét ontani a mindennél drágább és szentebb hazáért.

Kossuth Lajos dicső nevét évszázadok, sőt évezredek sem tudják majd elhomályosítani, oly tündöklő fényben, oly ragyogó magasságban áll az utókor előtt.

A magyar nép, a magyar nemzet szemében egyre ragyogóbbá nő, mindjobban emelkedik glóriás alakja; ott él minden igaz hazafi szivében és emlékezetében ; ott él kitörülhetetlenül szelleme közöttünk; ott él az a csodás szellem, mely istenit alkotott, mely tetteivel a halhatatlanságot szerezte meg magának és nemzetének.

Az évforduló alkalmából a kegyeletes magyarság elzarándokol a nemzet nagy fiának a sírjához, elhozván legigazibb, legfájdalmasabb könnyeit, miket sírja felett elhullat; elzokogja legőszintébb bánatát, hogy nincs már többé, a ki izén.

Az egész ország, az egész világ, hol csak magyar él, kegyelettel adózik Kossuth apánk emlékezetének, méltóan emlékezik meg a drága halott szomorú évferdulójáról.

Feltűnik csodás, misztikus alakja és magunk előtt látjuk fáradhatatlan munkálkodását, lelkes ténykedéseit az édes haza érdekében. Kidomborodnak magasztos eszméi, nemes törekvései és fenkölt cselekedetei s úgy érezzük, mintha ismét közöttünk látnok s mondaná: „Leborulok a nemzet nagysága előtt!“

Csodás érzés tart fogva bennünket s mi imára kulcsolt kezekkel leborulunk az ő beláthatatlan nagysága, hatalmas szelleme előtt és áldjuk haló poraiban.

Legyen áldott dicső emlékezete !

_______SZÍNERVARALJA____________

HÍ

REK.

i 20." 11894. március 20-án szállt

el a nagy lélek, Kassuth Lajos, hazánk legnagyobb fiának a lelke, gyászt borítván nemzetünkre. A gyászos napot avassa ünneppé szivünkben a nagy férfiú dicső emléke. Imádkozzunk, hogy jöjjön el újra, öltsön testet ismét a Kossuth Lajos szelleme, mely utat mutasson a sötétben bolyongó nemzet előtt! Öltsünk gyászt és imádkozzunk.

A szatmári püspök, b. e. Meszlényi Gyula temetése ma megyen végbe Szatmáron. Lapunk következő számában részletes tudósítást adunk a temetésről.

Áthelyezés. A' király megengedte, hogy ! Szabó István, kir. járásbit’ó a szinérváraljai járásbíróságtól az aradi kir. törvényszékhez helyeztessék át. Az áthelyezéssel járásbiránknak

(Életrajza.)

Meszlényi Gyula a fehérmegyei Velencén született 1832. január 22-én. Elemi és középiskoláit Pécsett és Székesfehérvárott, theologiai tanulmányait a bécsi Pázmány-intézetben végezte. Pappá 1854. jul. 27-én szentelték fel. 1857-ben a primási udvarba került, a honnan 1886-ban február 10-én a komáromi blebániát nyerte el. Ez időtől kezdve gyorsan emelkedett s 1869. junius 12-én a Szt. Mórról elnevezett apát, 1881. nov. 6-án esztergomi kanonok és papnöveldéi rektor, 1887. október 17-én pedig a szatmári egyházmegye püspöke lett.

Püspöksége a nemeslelkü jótékonyság teljes láncolata.

Halála nem épen váratlanul jött. Régi keletű cukorbetegsége az utóbbi időkben nagy erővel lépett fel, mígnem kedden, e hó 14-én este 10 óra 27 perckor elszállt a hatalmas | testből az ép oly erős, mint nemes lélek. Rengeteg jót gyakorolt életében s jótékonysággal ment a halálba is: egy millió koronát hagyo- mányozot jótékony célra.

Nyugodjék békében.

1905. márczius 21.

nagyon régi kedves óhaja ment teljesedésbe. Uj otthonában is találjon olyan elismerést és ragaszkodást, mint aminőnek nálunk részese volt.

Eljegyzés. Cselei Cseley Elemér eljegyezte Fischer Arankát, Jenei Ferenc helybeli adó- ! ellenőr kedves unokahugát. Sok jót!

Biróválasztás. Szinérváralja község albirájává e hó 17-én Barbus János, községi esküdtet választották meg nagy szótöbbséggel Szoboszlay Istvánnal és Jakab Mihálylyal szemben. Hir ! szerint a választást megfellebbezik. A Barbus János helyét ifj. Baló Józseffel töltötték be.

A nagybányai ev. ref. egyházmegye kebeléből i kiküldött bizottság e hó 14-én Aranyosmegyesen felbontotta az egyes egyházak által az egyházmegye esperesére, egy papi tanácsbiróra és a zsinati rendes képviselőre beadott szavazatokat. Mind a három tisztségre 42-42 szavazat érkezett. Esperes lett Széli György, avasuj városi | lelkész, ki 22 szavazatot kapott. 20 szavazat Soltész János ombódi lelkészre esett. Tanács- biróvá Szabó József, aranyosmegyesi lelkészt választották meg 35 szavazattal 7 ellenében, i mit Nagy Lajos, felsőbányái lelkészre adtak. A | Bencsik István, esperes halálával megürült | zsinati rendes képviselői székre Soltész János, ombódi lelkészt ültette a közbizalom 26 j szavazattal a Szabó József 16 szavazatával szemben. A három esperes-jelölt között igy osztotta meg a szép tisztségeket az egyház- ! megye salamoni bölcsesége. Soltész János minden további intézkedés nélkül elfoglalhatja di- , szes helyét a magyarországi ref. egyház tör- | vényhozó testületében, mely Budapesten Kun Bertalan, püspök és Báró Bánffy Dezső elnöklete alatt e hó 17-én megkezdette a tanácskozást. Az esperes beiktatása a tavaszi egyház- megyei gyűlésen fog megtörténni április hó 27-e táján. Ezen a gyűlésen esküszik fel az uj tanács- biró is. A gyűlés rendes helye: Nagybánya. Értesülésünk szerint a nagybányai gyűlésen az elhunyt esperes, Bencsik István felett Magoss Ferencz, egrii lelkész emlékbeszédet tart az egyházmegye megbízásából.

Meghívó. A szinérváraljai izr. ifjúság 1905. márciás 21-én, (kedden) a „Korona“ szálloda dísztermében jótékonycélu Purimi Estélyt rendez. Belépíi-dij: személyenkint 1 K 60 f. három személyből álló családjegy 3 K. Kezdete este 8 órakor. Felülíizetések a jótékony célra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jó zenéről gondoskodva van.

A mátészalka - nagykárolyi vasút serényen épül. Nemcsak a földmunka van meg nagyrészt, hanem már a talpfák és vassínek lerakása is megkezdődött, úgy hogy alapos kilátás arra, miszerint Nagykárolyig már ez év junius havában a vasút készen lesz s az a forgalomnak is átadható lesz.

Tanítók és lelkészek tanfolyama. A gyümölcstenyésztés megkedveltetése és terjesztése érdekében a földmivelésügyi minisztérium évenként kurzusokat rendeztet tanítók és lelkészek részére. A tavaszra ismét több kurzus lesz és pedig Keszthelyen márc. 27-april 5, Tordán april 3-tól april 12-éig, Kisszebenben april 6-tól 15-éig. A kurzusokra évenként 16 —16 tanítót vesznek föl, a kik elláttást és úti költséget kapnak. A lelkészek részére Budapesten és Kolozsváron lesznek kurzusok, előbbi april 3-tól 8-ig, utóbbi april 10-től 15-ig, összesen 24 lelkész vétetik föl, akik szintén útiköltséget és ellátást kapnak, lelkészek 21-ig, tanítók a keszthelyi kurzusra 20-áig, a többire 25-éig adják be kérvényeiket a földmivelésügyi miniszterhez intézve.

Megveszet leány. A múlt hónapban veszett kutya garázdálkodott lázári községben, mely három egyént megmart. Kettőt közülök a súlyosabban sérülteket felszállitották Budapestre a Pasteur-féle intézetbe, a harmadikat özv. Bese- nyődi Bálintné 15 éves leányát a szatmári közkorházba hozták. A szerencsétlen leányon a múlt csütörtökön kitört a veszettség és iszonyú kínok között meghalt. Vasárnap délután temették el.

Uj postahivatal a megyében. A nagyváradi postaigazgatóság közli velünk a következőket: A m. kir. államvasutak szatmárnémeti-nagybányai vonalának Apa állomásán működő postahivatalt Apa elnevezéssel 1905. év március hó 16-án Apa községbe helyezem be. A postahivatal a községben teljes fel- és leadó szolgálattal és a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt fog tovább működni. Ezen postahivatal postai összeköttetését az apai pályaudvarra közleködő gyalogküldöncjáratok utján a nevezett vasútvonalon közlekedő 111. és 112. számú kalauzposták-