Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-07 / 10. szám
szempontokról, mert különben nehezen fogunk boldogulni ebben az élelmes világban. Dicsérettel kell megemlítenünk, hogy Szinérváralja az egész hosszú farsang alatt humánusan mulatott. Mulatott jótékony célra. Ez — ismételjük, nagyon dicséretes; de még a jótékonyság köpenyege alatt sem szabad mulatnia annak, aki a sóra, fára, adóra, meg a kenyérrevalót mulatja el. A böjti prédikáció pedig ezeknek szól. 2 _________ SZ ÍNERVARALJA a szószoros értelembe véve ő tett, ő fáradt mindenért. Bárány Béla ur neve e sorban a végszó és pedig azért, mert a ki látta, hogy egy oly termet ily időszakban minő gondolat s minő Ízléssel díszítette fel a báltermet. Az estélyen részt vettek névsora a következő : Asszonyok: Apán Demeterné, Bajnóczy Gézáné, özv. Bárány Lászlóné, Demjén Lajosné, Esztegár Lászlóné, Fodor Józsefné, Irinyi Sáu- dorné, özv. Kompasz Józsefné, Láng Viktorné, Manz Györgyné, Nagy Dezsőné, Neupauer Jánosné, Nagy Bertalanná, Rák Vinczéné, Stau- der Jánosné, Stuller Istvánné, Stecz Sándorné, Török Gyuláné, Takács Lászlóné, Tóth Károlyné, Wolkenberg Károlyné, Venglárcsek Istvánné, Vancza Zsigmondné, Sztalovszky Ferenczné, Fejes Mártonná, Funeczán Sándorné, Stauder Györgyné, Szabó Jánosné (Veresmart), Kandó Jánosné, Kovács Gyuláné, özv. Boythor Károlyné, Sátor Dávidné, Kovács Lajosné, Turzuly Károlyné, Komoróczy Lajosné,.. Szabó Istvánné. Patosán Lajosné, Gerber Ödönné, Praefort Jánosné, Molnár Gerőné (Szilágy-Cseh), Incze Jánosné, Vinkler Istvánné, özv. Zacskovics Gáborné, Láng Lajosné, Bohacsek Rezsőné. Leányok: Bajnóczy Valér, Bajnóczy Berta, Ditrich Ilona, Neupauer Margitka, Stecz Erzsiké, Szabó Mariska (Veresmart), Kovács Mariska (Apa), Kovács Ilonka (Apa), Volkenberg Mariska, Boythor Erzsiké, Boythor Annus, Vancza Ilona, Korbuly Mária, Sátor Annuska, Sátor Jolánka, j Stander Julia, Stander Tercsiké, Komoróczy ! Annus, Kóssa Ella, Óváry Juliska, Gerber Irénke, Praefort Giziké, Gere Irmuska, Román Juliska, j Szentiványi Erzsiké, Volkenberg Margitka, Halu- bán Lujza (Szatmár), Terge Vilma, Némethi Erzsiké, Szoboszlay Szeréna, Fejes Emma, Róth j Matild, Szilágyi Erzsiké, Uhl Juliska, Imre Ilonka, Reiter Mariska, Bukovisán Mária, Szabó Ilona. \ Bocsánat s engedetem netán azon hölgyektől, akiknek neveit nem sikerült jelen alka- j lomkor feljegyeznünk, de a mi késik az nem j múlik, hisz ily tévedés a riporternek megbo- csájtható. Munka után édes a pihenés, fáradságot elismerés koronázta s a legszebb elismerés az volt, hogy az estély sikere olyan volt, mely i | felejthetetlen marad sokáig s ez által egy újabb i láncszem s egy erősebb kapocs képződött ez estélyt rendezők között. A szinérváraljai kath. legényegyesület estélyét rendezők fogadják a legnagyobb köszönetét a megjelentek részéről s kérjük, hogy a közönségnek eddig felajánlott fáradozásait s jó nemeslelküségét ezentúl se vonja meg s szerezzen még több ilyen kellemes estélyt melykezdődik. De inig Dante kezdeményezésének nem volt megfelelő folytatása, addig a Giotto által kezdeményezett művészet nemzeti alapon századokon át egyre fejlődve a XV. században bámulatos virágzásra jutott. Ez azon állapot, melyre ez a jellemzés találó: „A művészek állottak a kor tetőpontján; általuk nyert ez monumentális kifejezést. Mert nemsokára bekövetkezett az a nevezetes, a történelemben egyedül álló tény, hogy a költészetet és tudományt, melyek alapját képezték és tulajdonképeni megindítói voltak a művészet hatalmas föllendülésének, nemsokára a művészet túlszárnyalta úgy formai tökély tekintetében, mint eszmei mélységével is.“ A XV. században egy felől az irodalom, más felől a művészet terén két áramlat jelentkezik. Egyik a másikról alig vesz tudomást. A művészet a középkor hagyományainak alapján halad tovább, gyökerei mélyen benyúlnak a nép- lélekbe, tehát népies természetű, a humanismus idegen oltvány, melytől az irodalom teljesen elveszti életképességét. A XV. századnak egyik legnagyobb egyéniségében, aki író és művész is volt, jellemzően tükröződik vissza az irodalom és a művészet fönt vázolt állapota. Ez Leone Battista Alberti. Egy felől művészeti irodalmi, más felől építészeti tevékenységét ezen szempontból vázolni értekezésemnek feladata. 1905. márczius 7. ről talán kivétel nélkül mindenki úgy távozott, hogy ezt mondhatta: jól sikerült, jól mulattunk, bár csak mihamarabb ismét ily kellemes órákat tölthetnénk. Szinérváralja, 1905. III 6. reggel 2 ó. Esztegár László. HÍREK. Uj doktor kisasszony. Március hó 4-én, szombaton délelőtt avatták a bölcsészet-tudományok doktorává a budapesti tudomány-egyetemen Strachon Nellyt, lapunk munkatársát, aki a nyáron hosszabb ideig időzött körünkben. Az avatáson nagyszámú előkelő közönség volt jelen. A tudós kisasszony a művészet-történetből tett doktorátust. Kitűnő doktori értekezéséből, mely a tudományos körökben méltó feltűnést keltett, lapunk mai számában közlünk egy érdekes részletet. Az uj doktor kisasszony, tanulmányai folytatása végett — legközelebb egy évre Párisba megy. — Tanulmányújára az államtól kapott jelentékeny utazási ösztöndijat. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kamaráth Gizella, okleveles óvónőt, néh. Kamaráth Lajos, helybeli kir. járás- biró leányát Karádra (Zemplénvármegye) kisdedóvónővé nevezte ki. Nagybőjti szentbeszédek. A róm. kath. Anya- szentegyházban f. hó 8-án — hamvazószerdán — veszi kezdetét a nagybőjti szentidő és tart hat héten keresztül, egészen a szent húsvéti ünnepekig. Ez idő alatt a róm. kath. Plébánia- templomban a hívek óhajára és kérésére nagybőjti ájtatosságok fognak tartatni. Tájékozásul a Plébánia hivatal az istenitiszteletek sorrendjét a következőkben közli: Nagyböjtben: 1) minden pénteken délután 4 órakor lyiánia „Jézus szenvedéséről“, utána a legméltóságosabb oltári szentséggel áldás. 2) Minden vasárnap reggel fél 8-kor csendes szentmise, ezt megelőzőleg gyóntatás. Délelőtt, miután a szokásos szent beszéd elmarad, — az énekes nagymise pontban 10 órakor kezdődik. Délután 3 órakor böjt konferencia szentbeszéd, utána lytánia „Jézus szent nevéről“ áldással. Lelkészi meghívás. Budapesten gör. kath plébániát állítottak fel s az ottani gk. egyház- község a lelkészi állásra Melles Emil szatmárnémeti gk. főesperes-lelkészt hívta meg egy hangú határozattal. A pályázati kérvényeket hó 28-ig kellett benyújtani a hercegprímáshoz Természetes, mint pátrónus a főváros választ de semmi kétség benne, hogy az egyházközség óhajtását nem fogja figyelmen kívül hagyni. Áldozatos jótékonyság. Jóleső örömmel látjuk ha a mai hitközönyös világban akadnak buzgó ságos lelkek, kik jó szívvel Isten nagyobb dicső ségét óhajták előmozdítani az Isten házánál díszítésével. Újabban Irinyi Sándorné őnagyságf a róm. kath. templomnak remek szentségtartó koszorút ajándékoz; Baum Károlyné őnagyságí pedig a főoltáron égő gyertyákra küldött szé: i díszes szalagokat és a nagypénteki szents | számára Ízléses szép kézi festéssel ékesitet selyempárnát ajándékoz. Isten áldása jutalmazz; | a buzgó szivek áldozatos készségét! Nagybánya város uj rendőrfőkapitánya Kristóffy József, Szatmárvármegye fő ispánja Nagybánya sz. kir. r. t. váró' főkapitányává dr. Komoróczy Ivánt ne vezte ki. Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a gyász í hirt, hogy özv. mándi Mándy Bertalanná, szü érmindszenti Peley Erzsébet 83 éves agg urn hosszas szenvedés után e hó 4-én d. e. 9 óra kor az Urban csendesen elpihent. A leggondo sab'b anya, a minden tekintetben tiszteletre ér demes nő temetése tegnap, e hó 6-án men végbe nagy részvét mellett. Nyugalma legye csendes, emléke örökre áldott! A gyászolók v í gasztalódjanak a viszontlátás boldogító hitében Választás. Nagybányán Szentkirályi Józse városi írnokot iktatóvá és kiadóvá, Lukács Jen írnokká megválasztatott. A felsőbányái állal \ orvosi állásra Révész Ignác, okleveles állatorvos választották meg. A katholikas Legényegylet farsangi estélye. A szinérváraljai katholikus Legényegyesület f. hó 5-én tartotta a korona szálloda összes termeiben szokásos farsangi estélyét. Vidámság, tréfa, vallássosság és munkásság ez az elszakíthatatlan láncz a polgár s úri osztály közt, ennek reményében született meg ez az osztály is. E farsangi estély ismét tanujelétadta annak, hogy Szinérváralján az ur s a polgár közt hézag- nem létezik, közakarattal teljesül az, amit egyik avagy másik akar, az egyik osztály a másiknak lánczszemét képezi, melyet a rokonszenv összetart oly szorosan egymáshoz fűz elszakadhatat- lanul. Nem kíméltek sem fáradságot, sem anyagi áldozatot, hogy ezen estély úgy anyagilag mint szellemileg a legjobban sikerüljön. E siker elérésében oroszlán rész jutott ki Nagy Bertalanná, Neupauer Bajnóczi Gézáné, Gerber Ödönné, Komoróczy Lajosné, Komoróczy Jánosné, Stecz Sándorné, Szabó Istvánná és legfőbbképpen Venglarcsek Istvánné úrnőknek, kik ez estélyen mint ügyvezető hölgyekként szerepeltek. Nem hálálható meg ez estély sikere s vidámsága s következő úrnőknek: Stuller Istvánná. Nagy Dezsőné, Tóth Károlyné, Esztegár Lászlóné, Demjén Lajosné, Láng Viktorné, Török Gyuláné, kik mint háziasszonyok szerepeltek. Tizenkét nő, válukon nemzeti szinü szalaggal, fehér köténynyel, vidám jó kedvvel árusították az általok felállított czukrázdában a süteményt, j feketekávét, pezsgőt. Nem maradhat dicséret s hála nélkül ez a fáradhatatlan munkásság, mely ez estély hallgatólagos rendezője volt Török Lajos a szinérváraljai róm.kath. hívők aranyszáju szent Jánossá, ki egyszersmind a szinérváraljai róm. kath. legényegylet elnöke, e siker ez estélyen az övé, nek a művészet terén az antikkal sokkal csekélyebb volt az érintkezésük. Nincs szükség hosszas okoskodásra és részletes bizonyításra. Összegezzük az irodalmi és a művészeti emlékeket és mérjük meg azok összegét akár az olasz, a francia vagy a német nép lélekkel. Az eredmény minden kétséget kizárólag az lesz, hogy a nemzeti irodalom csakhamar elfonnyadt a humanismus leheletétől; a művészet azonban érintetlen, üde állapotában a nemzeti egyéniség érvényre jutását szolgálta. Az alpeseken inneni népek középkori irodalmának történetét, noha az is fölötte jellemző tanúsággal kínálkozik, mellőzzük. Amivel itt találkozunk, az csak kisérlet az irodalmi nyelv megállapítására. Olaszországban Dante a Divina Commediaval egy csapásra megvalósította azt. De ennek dacára ne feledjük, hogy Dante a lingua volgare mellett a lingua grammatica művelője is volt. Ennélfogva az első modern irodalmi nyelv megalapítója a keblén melengette ennek ellenségét. így tett Petrarca is, akit az első humanistának szokás nevezni. Az elbeszélő irodalom élén Boccaccio tűnik föl s ennek nyomán a krónika és a történetírás elkerülte a veszedelmes közösséget, megőrizte nemzeti jellegét. Ezek után az irodalmat és a művészetet egymással összehasonlítva azt találjuk, hogy Olaszországban a nemzeti irodalom Daniéval, a nemzeti művészet, jelesül a festészet Giottoval
