Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-12 / 50. szám

50. szám. ezeket a munkálatokat már gépek hatalmas szerkezet óriások végzik, az ember csak arra való mellettük, hogy irányítson és szabályozzon. A magyar az ő nehézkes életmódjával be­kerül az ipari viszonyok közé olyan helyre, ahol lát maga körül tárgyakat, melyekről otthon álmodni se mert volna. Mennyi keserves küz­delmébe kerül, mig bele éli magát, mig belé- helyezkedik az uj viszonyokba. Sokan életük árán veszik meg azt a szabadságot, hogy — meg szabadulhattak hazájuktól. Mert bizony örvény­ből örvénybe kerül a szegény magyar; és ha hijjával volna, annak a szívós életerőnek, mely őt mindenekfelett győzedelmeskedni. Ké­pessé teszi, amelynek hatalmával siet saját ma­gából kialakítani az uj embert, az iparost, ámde mégis, ha otthon is csalódás és nélkülözés érte, ha már otthonról is azzal a kétségbeesett okos­kodással hagyta el a szép magyarhont, hogy élni muszáj, minek hát élek más világrészen, mielőtt meghalok éhen ebben a kincses országban. De viszont gondoljuk csak meg, vájjon úgy kell-e ennek lennie, ha más gazdaságot, más munka- és telek-felosziást talál itthon az ő honában a magyar paraszt. Úgy kellene-e pusz­tulnia szemünk láttára, annak a nemes fajnak, amely mindenféle megrázkódtatást átszenvedett országfoglásának ezer esztendős múltjában ? Az a nép, mely mindezt kibírta, amelynek a világ­politikai küzdelmekben nagyobb része és ér­deme van, mint bármely más európai nemzet­nek, mert hiszen védőbástyája volt a keresz­tény civilizációnak szemben a félhold hatalmá­val. Es ime, itt vagyunk, mint egy rut svbarita- váz, az ország talpköve meginog, kevesbedünk számban, gyengülünk erőben. Ha okszerű gazdálkodást folytatna a ma­gyar, ha erre szakszerű kioktatást nyerhetne; ha volna benne takarékossági hajlam, akkor igy szólnak a bölcs tanácsok — bizony akkor nem kellene vesznie a magyar fajnak. Mohát ezek tanácsoknak, elméleti fejtege­téseknek nagyon jók és szépek, csakhogy nem igen használnak az üdvösségben. Ide nem el­mélet, hanem gyökeres változás kell, olyan vál­tozás, amely alapjából tudja majd átforgatni a mi mostani telekrendszerünket, amely rend­szerben gyökeredzik egész baja ennek a kiván­dorlási mizériának. A földmiv. minisztériumban majd fel vetik, majd leteszik a birtokrendezés égető ügyét. Majd azon vannak, kogy észszerűen oszszák és rendezzék a kisgazdák telkeit, amely telkek mostanában olyan szétszórtan fekszenek, hogy a megmun­kálásába a kisgazda beleöli minden idejét, ere­jét és vagyonát. Innen van az, hogy ebbe a népbe olyan hamar és könnyen lehetett beol­tani a földesurak iránt érzett gyűlöletet, pedig tudvalevő, hogy a magyar jobbágy hűsége a földesül' iránt példája volt a rendeknek király- hűségére. De a mikor látja a paraszt, hogy a terjedelmes hitbizomány vagy más nagy ura­dalmi birtok milyen egységes tagoltságű, mi­lyen könnyen hozzáférhető és megmunkálható és ezek folytán milyen egyszerűen lehet belőle gabonát kihozni, mig az ő földszalagai félórá­nyira és olykor messzebbre feküsznek egymás mellett. Hogyan tud lépést tartani egy szegény pór. A mikor még a gazdasági gépeket is hitelbe s jaival árasztá el hideg arczát, keltegeté szerel­mes szavaival, de hiába. . . Mikor Julis hazajött, mindenki kerülte, mindenki visszariadt tőle, mindenki félt a sze­gén}' őrülttől. Az előbbi szép leány egészen meg volt törve, egykori szépségének csak rom­jai maradlak. Arczárói a maró fájdalom letépte az élet rózsáit, szemeiből örökre eltűnt a bű­vös varázs s egy bánatos merengő szelíd fájda­lom sugára volt, mely azokból néha felcsillámlott. Házról-házra járt a szegény őrült kérdez­getve, nem látták-e kedvesét, csak egy házat került s valahányszor Pannival találkozott, vagy csak nevét hallá említeni, büszkén emeli föl fe­jét s e pillanatban visszajött szemeibe az a régi tűz, az a bűvös sugár, mintegy mutatni akará, hogy ő szebb, ő jobban megérdemli azt a deli legényt. Később felhagyott a járással, de a gondo­lattal, hogy Pistát nem látja többé, nem tudott kibékülni. . . Egész napokon át olt ült kis szobájában, hol egykor oly boldog, oly irigyelt volt . . . Egész nap előtte állt a tükör, csinosította ma­gát, előszedte viganóit, sorba nézte s a legszeb­bet felöllé, kondor hajába piros szalagot font; hisz ő ezt úgy szerette, ez tetszik neki . . . s ha elkészült, nyugtalanul járt az ablakhoz, hisz oly sokáig késik, akit ő vár. A fonóházhoz rendesen eljár, de be nem megy, csak a pitvarajtóba guggol s ha kérde­zik, mit keres, fájdalmasan suttogja: Csitt! . . . csitt! . . , galambom . . . a sze­retőmet várom. SZINÉRVÁRALJA e szerint ötszörös áron veszi, hogyan tud meg­élni ? Persze viszi, amíg bírja, azután neki fek­szik a hitelintézeteknek, amikor meg a forrás kiapadt, akkor jön azután az uzsora, ami a vég kezdete. Csak hozzávetőleg vázoltuk a szegény föld­mi vés helyzetét. Aki személyesen járt közöltük a vidéken, az tapasztalhatja is, hogy egyedüli kútfeje a rossznak a birtokbeosztás gondatlanul gyatra viszonyai. Törvény hozásunknak kell, hogy kezébe vegye ezt az elsőrangú ügyet, mert ennek eldöntésétől függ a magyarság visszahóditása szeretett hivatásához a földmive- léshez. HÍREK. Lapunk járatóit kérjük, hogy hátralékaikat mielőbb megküldeni szíveskedjenek Azokat, kik a hátralékos dijakat a folyó év végéig sem küldik be, kénytelenek leszünk névszerint felkérni köte­lességük teljesítésére. Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a nagybányai állami főgimnázium igazga­tásával ideiglenesen Kiss Gábor rendes tanárt bízta meg, aki a hivatalt már e héten át is vette. E jegyzés. Karácsonyi János betétszerkesztő- segéd-lelekkönyvvezető, a szinérváraljai társa­dalom egyik rokonszenves tagja e hó 5 én Ti- telen eljegyezte Nikovitz Ernesztinát, néhai Ni- kovitz Ede cs. kir. kapitány és neje, született Jvkov Maliid kedves és müveit leányát. A kö­tendő frigyhez legjobb kivánatainkat füzzük! Gyilkosság hire. Nagy riadalmat kelteti e hó 4-én Szinérváralján az a hir, hogy a Várhe­gyen meggyilkolva találták Urav Bertalan köz­ségi jegyzőnek Jakab Pál nevű kondását. A gyanú azonnal a Jakab kondáslársára irányult, kit nyomban le is tartóztatták. A megejtett orvosi vizsgálat azonban kiderítette, hogy a halál nem gyilkosság, hanem agyszélhüdés következtében állott be, miért a letartóztatott gyanúsítottat szabadon bocsátották. Halálozás. Részvéttel értesültünk, hogy Szabó Lajos, Szabó Ilonka helybeli igen előzékeny postakezelő édesatyja e hó 6-án Felsőbányán elhunyt. A család által kiadott gyászjelentést itt közöljük: Alulírottak a maguk, valamint a rokonság nevében mély fájdalommal és Isten akaratában való megnyugvással tudatjuk a sze­retett jó apa és férjnek Szabó Lajosnak 1905. évi december hó 6-án reggel 8 órakor életének 63-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhuny tát. A kedves halott hült tetemei f. hó 8-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. [ egyház szertartása szerint örök nyugalomra he­lyeztetni. Áldás és béke hamvaira! Felsőbánya, i 1905. december 6-án. Özv. Szabó Lajosné szül. Kerekes Anna neje. Szabó Károly, Szabó Sán­dor, Szabó Karolina testvérei. Ilona és Mariska gyermekei. Vármegyei közgyűlés Nagy László főispán a törvényhatósági bizottság tagjait deczember 14-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház nagytermé­ben tartandó rendkívüli közgyűlésre öszehivta. A gyűlés főbb tárgyai: 1 Belügyminiszteri leirat a vármegye dotátiojának megvonása tárgyában. Fj. 2. Ugyanaz az önkéntesen befizetett adók beszál­lítása és az önként jelentkező ujonczok belépése körüli közreműködés elrendelése tárgyában. Fj. 3. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Szatmar— mátészalkai helyi érdekű vasútra 200.000 korona hozzájárulást megszavazó közgyűlési határozat fel­oldása tárgyában. Fj. 4. A. honvédelmi miniszter ur leirata az 1903. és 1904. évfolyambeli póttarta lékosok illetve az 1905. évfolyambeli póttartalé­kosok visszatartása ügyében. I. 5. Liptó vármegye közönségének átirata a tizenhat magyar lovasezred­nek magyar vezényszóban és szolgálati nyelvben való részesítése és nemzeti jelvényben való ellá­tása ügyében. I. 6 Az 1903—1904. évi közúti zárszámadás. Fj. 7. A 60-as bizottság jegyző­könyvének bemutatása és ezzel kapcsolatos javas­latai. Fj. 8. Dr. Kovács Dezső és N. Szabó Albert bizottsági tagok indítványa a föispáni be­iktató közgyűlésen le nem tárgyalt s az installá- tióra vonatkozó javaslatoknak tárgyalás alá vé­tele iránt. Fj. 9. Nagykároly város színkör épités ügye. Fj. 10. A Nagykároly—érendrédi útvonal kiépítésének ügye. Fj. 11. A Nagykárolyi Önse­gélyző Népbank jelentése a székház építésre meg­szavazott hitel túllépése tárgyában. Fj. 12. A vár­megyei legtöbb adótfizetök 1906. évre összeállitett névjegyzékének bemutatása. V, Bot és miniszter. A szerbek fővárosában ismét megszaporodott a bottal elhegedült mi­niszterek száma. Badújevácz nyugalmazott adó- hivatalnok ugyanis nyílt utcán hatalmasan el­páholta Markovics Iván pénzügyminisztert, épen a »nyugalmazott« jelző miatt. A pénzügymi­niszter ugyanis. Badújevácz állítása szerint, egy képviselő áskálódására nyugdíjba küldte az adó- hivatalnokot, akinek nagy családja van, tehát a 1905. December 12. (3) csekély penzióból megélni nem tud. Eltekintve az okoktól, maga a botozás ténye is igen ér­dekes. Egy francia király tyúkot kívánt vasár­naponként minden parasztja fazekába. A szer- bek pedig, úgy látszik, egy — megbotozott mi­nisztert kívánnak utcáikon minden esztendőben. S ez az óhajuk teljesedik is. Tavaly is, azelőtt is megbotozták egy miniszterüket, az idén ugyan­úgy történt. Úgy, hogy nemsokára talán közkí­vánatra megbotoznak odalent egy minisztert, ha december harmincadikáig bezárólag önként nem jelentkezik egy merész vállalkozó Meg­jegyzendő, hogy ezekről az elvert miniszterek­ről nem szabad következtetést vonnunk a belg­rádi viszonyokra, mert azok sokkal — rosszab­bak, mint ezek nyomán képzelnők. Belgrádban minden hónapban, sőt minden héten botoznak az utcán, esak épen nem mindig minisztereket. A táviró pedig csak a miniszterekről számol be. Holott Belgrádban nagy a demokrácia; ott másokon is elverik a port nem egyszer. Vasúti szerencsétlenség. E hó 5-én az ara- nvosmedgyesi állomás közelében a Szatmárról Nagybányára jövő vonat, eddig ismeretlen ok­ból kisiklott. Emberéletben kár nem esett, a pálya is csak kis mértékben rongálódott meg. A forgalmat átszálással bonyolították le. Most már helyreállott a rendes forgalom. A vizsgálat folyik. Mégis mozog a föld. Nem az öreg galilei nevezetes mondását akarjuk itt megörökíteni, hanem mindenek örök emlékezetére és mind­nyájunk épülésére azt óhajtjuk feljegyezni, hogy Bárány Béla községi biró elrendelte, hogy min­den házastelek tulajdonosa a telke előtt elve­zető gyalogjárót három nap alatt porondoztassa ki, mivel ellenkező esetben a telektulajdonosok költségén a biró fogja a porondozást eszközöl­tetni. Hát mégis mozog a föld. Mégis csak te­szünk már valamit. Azt azonban kénytelenek vagyunk szintén följegyezni, hogy a rendelet 1995. dec 1-én kelt, azóta több három nap el­múlt, de a gyalogjárók még igen sok helyen nincs kiporondozva. Tehát csak mozogjon a föld ! Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai anyakönyvi hivatalnál f évi december 3-tól 10-ig a következő bejegyzések történtek. Született: Moldován Dániel és Vancs An­nának — Simon. Meghalt: Özv. Kerekes Jánosné szül. Bá­lán Juliáuna 54 éves (gyomorrák); Bánk Flóra 3 éves, (angolkór); Csőit György 25 éves, (lü- dővész); Jakab Pál 50 éves, (agyszélhüdés); Smocer Péter Pál 4 éves, (tüdőgyuladás); Er­délyi Jánosné szül Moldován Anna 65 éves, (végkimerülés); Gózsa Péterné szül. Madeán Ilona 69 éves, (végkimerülés); Szatmári Imre 70 éves, (végkimerülés) Házasságot kötött: Fűzi Ágoston és Bá­rány Mária. Kihirdetés alatt áll: Buti Vince és Ka- menszky Mária Jolán, Karácsonyi János és Ni­kovitz Ernesztina, Hild János és Dorka Mária. Nincsen betegség házánál mai számunkban megjelent hirdetésre ezúton is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. A szerkesztő üzenetei. »Szatmárvármcgye« Nagykároly. A megjelenés után azonnal megindítottuk a cserepéldányt. Nem ért­jük, miért nem jutott kézhez egy sem ? Újólag intéz­kedtünk. Harcias Kálmán — Helyben. Hogy a háború nagy dolog, abban tökéletesen igaza van; de hogy a háborúhoz csak pénz kell, abban már sem Önnel, sem Napóleonnal nem értünk egyet. Ha Napóleonnak csak pénze lett volna, esze, hadvezéri tehetsége pedig nem, aligha nyert volna annyi csatát, mint amennyit nyert. A fej is jelentékeny szerepet játszik a háborúban. El­veszhet ez is, mint a pénz; elsülhet, mint a puska. Vigyázzon, ne háborúskodjék, mert eltalál sülni — a feje. Ha azonban harcias kedvétől nem tud megválni, hát csak harcoljon, de lapunk helyett, más tért válasz- szón erre, mert mi csak kultúrharcot folytathatunk és folytatunk, melynek tanulmányozására — Önnek felette nagy szüksége van. Főmunkatárs: dr. Kaba Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István. Részletfizetésre = porczellán és üveg szervizek, lámpák, = í chinai ezüst. Kérésre képes, színes j árlap ingyen. Ugyanitt utazók \ felvételnek, kik vendéglőket, keres- | 1 kedőket és henteseket látogatnak \ \ hires szegedi paprika eladásával so- \ | kát kereshetnek. 1 kiló világhírű j szegedi paprika 3 forint utánvéttel. IVÁNKOVITS KÁROLY és FIA SZEGEDEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom