Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-28 / 48. szám

48. szám.

S Z I N É R V ÁR A L J A

1905. November 28. (3)

Megrázó családi tragédia fordult elő a fővárosban. A belvárosi községi főreáliskola érdemekben gazdag, kiválóan tudományos képzettségű igazgatója,.Báthory Nándor, (>7 éves korában meghalt s ez László hadnagy fiát annyira megrendítette, hogy az alig 22 éves fiatal embert atyja halálos ágya mellett szivszélhüdés érte és hirtelen meghalt. E héten temették el mindkettőt nagyszámú gyászoló és tisztelőjük részvétele mellett

Hogy elemek háborgása ellen gyenge az emberi kéz, ismét sajnálatraméltó módon nyert bcigazolást. A vihar zátonyra kergette Cezan- bre sziget közelében a Souk Western Compag- nynak Hilda nevű gőzösét, a hajó eltört, s nem kevesebb, mint százhuszonhárom ember veszett a tengerbe, ahonnan azóta minden nap néhányat kihúznak. Számos utas súlyosan megsérült.

Öt perez alatt öt millió koronát nyerni, csinos kis haszon, s nem kell éppen kapzsinak lenni, hogy megirigyelje az ember az ilyen szerencsefiát. Azt hisszük, felesleges megemlíteni, hol lehetett ilyen haszonra szert tenni, mert minden értelmes ember tudja, hogy az ilyesmi csak a meséket is megvalósító országban, az Egyesült Államokban, lehetséges. Természetes, hogy mi ósdi európaiak mindig mesének tar tunk olyasmit, ami nálunk szinte a lehetetlenségek közé tartozik. De azért mégis csak elhisszük, ha mindjárt csak a velünk született udvariasságnál fogva, amit nekünk a vállalkozó szellemű yankeek komoly »kábel« ábrázaltal elmesélnek. A legújabb hir pedig ez : Megjelent a napokban a newyorki börzén Hoadlay ur, | foglalkozására nézve gyapotkereskedő és csekély háromszáz másodperc alatt nem csekélyebb mennyiségű gyapotot vásárolt, mindössze egy millió bált, persze csak papíron. Az árak persze felszöktek, s mire az öt perc eltelt, Hoadley uram már minden bál gyapotot öt korona nyereséggel eladhatott. Nyert tehát öt millió koronát öt perc alatt. A agsefl« oly egyszerű, hogy mindenki könnyen utánozhatja, aki »adok-ve- szeket«-et tud kiabálni. Nekünk csak az a gyanúnk, hogy a tisztelt kábeltudósitó ur, aki ezt az érdekes hirt az európai olvasók előtt nem akarta eltitkolni, soronkénti fizetésben részesül, de azt hisszük, hogy nagyobb jutalmat is érdemelne, például neki kellene adni »a papíron vett« egy millió bál gyapotot, de csak úgy, ha mint tényleges árért amellénzsebében viszi haza, amint a róla szóló hirt is a zsebébe vitte el s a minden sürgönyt továbbitó amerikai távii óhivatalba.

HÍREK.

Kerületünk képviselője lemondott. A fővárosi lapokból értesültek t. olvasóink, hogy Bay Lajos, kerületünk orsz. képviselőjének megválasztatása ellen beadott peticziót a kúria 22-én kezdte meg tárgyalni, az előadó indítványozta a választás megsemmisi tését, Regályi és Gábor Illés ügyvédek a választás érvényessége mellett érveltek perbeszédeikben. — A tárgyalás menete 23-án meglepő fordulatot vett, amennyiben csiitörtökön este 6 órakor Bay beadta a, man- dátumról való lemondását. Már 24-én ilyen hirek keringtek Nagybányán s jöttek magánsürgönyök, melyek jelezték a szenzácziós hirt. Ma feltétlen bizonyságot szereztünk róla, hogy a hir igaz s igy Nagybányán valószínűleg nem sokára uj választás lesz. Azért Írjuk valószínűleg, mert a mostani zűrzavaros politikai helyzetben nem lehet tudni miként hajthatók végre a törvény követelményei s egyáltalában lehetséges-e most törvényes választás ? A képviselőháznak ugyanis Bay lemondását tárgyalnia kell s abban határozatot kell hoznia. Igen ám, csakhogy most nincs ülés decz. 19-ig. Kérdés az is, hogy decz. 19-én lesz-e oly nyugalmas napja a háznak, hogy ezzel foglalkozzék. A képviselőház elnöke azután a ház határozatával elrendeli az uj választást. A vármegyei központi választmány erre ösz- szeül és kitűzi a választás napját és pedig a ház határozotának vételétől legkevesebb 14, legtöbb 24 nap múlva. Föltéve tehát a legjobb, legkedvezőbb eseteket, csak januárban ejthető meg a választás, az sincs azonban kizárva, hogy egyelőre az országgyűlés nem tárgyalhatván a mandátum megüresedé- sét, a választás bizonytalan időkre elnapoló- dik s a kerület hosszabb ideig képviselő nélkül marad. Egyébiránt már most forgalomban vannak egyes nevek: Szappanyos Gerőt a függetlenek felléptetik, Bay nem fog fellépni, rebesgetik, hogy Feilitsch, Lukács volt pénzügyminiszter fellép, azt is tudni vélik némelyek, hogy lesz nemzetiségi jelölt. — Mindezek azonban egyelőre nem egyebek kedélyes találgatásoknál.

A király elismerése. A király elrendelte, hogy Székely Károly kassai 9-dik honvédgyalog- ezredbeli hadnagynak, dr. Székely Farkas, helybeli kir. albiró testvéröcscsének legfelső megelégedése tudlul adassék azért a bátorságért, meívlyel egy gyermeket saját élete veszélyeztetésével a bizonyos lüzhalaltól megmentett.

A szatmári püspök beiktatása. Mayer Béla szatmári egyházmegyés püspök, mint értesülünk, karácsony hetében tartja a beiktatását s azonnal elfoglalja állását. Az installációra valószínűleg Várossy Gyula kalocsai érsek érkezik Szat- márra.

Esküvő. Batizay Péter nyugalmazott csendőr- őrmester e hó 25-én kelt egybe Szinérváralján Fejes Emma kisasszonynyal, Fejes Márton pénzügyőri szemlész lestvérhugával. Tartós boldogságot kívánunk.

Szegény ember sorsa. A sárközujlaki erdőben Kozma János vámfalusi lakos egy nagy tölgyfa kiásásával foglalkozott. Kozma nagymunkájában nem vette észre, hogy a tölgy las- san-lassan mozogni kezdett. Végre aztán a kiásott

révetegen tekintenek Boriska atyjára, de nem | ösmeri őt fel, nem fáj már neki most semmi, tompultság vett erőt agyán.

— Gyuri, Gyuri! — szólitá őt Nagy Péter, de ő nem hallotta, csak ment, hiába hívták őt. Fájdalmas sóhajt küldtek a falubeliek a szerencsétlen után.

Gyuri csak ment falun, városon keresztül; csonka teste dacolt az idő viszontagságaival, teste nem fáradt el, nem fázott, nem volt melege, ő érzéketlen lelt.

Végre eljutott ide a mi városunkba s itt megtelepedett — talán azért épen itt, mert legmesszebb ama helytől, hol mindenét elveszté. Bejött, egyenesen a gyógyszertár sarkának tartott ; letéve botját s mankóját — leült. A még meglévő egyik kezeben sapkáját tartva, mely valamikor vitéz fejét ékesité, könyörög néhány fillérért.

»Emberek, emberek! könyörüljetek rajtam, szegény nyomorékon.«

Néha-néha, midőn kis ereklyéjét kezébe veszi, midőn ajkaihoz emeli, csak akkor . . . valamije ott benn rongyokkal fedett keblében. Ha e kis ereklyéről fájdalma újra feltámad, ismét ama megszokott dalát dúdolja fájdalmas hangon:

«Szegény anyám, ha tudta volna,

Dehogy szült volna engem.«

Majd ismét eltemeti régi fájdalmát s a je- | lenre gondolva, siránkozó hangon szól a járó- ] kelőkhöz:

»Emberek, emberek! könyörüljetek rajtam !«

| tölgy egy szerencsétlen pillanatban kidőlt és a szegény embert agyon ütötte. Feleséget és családod hagyott hátra.

Kaba Tihamér dr. a rám. kath. egyház emeletes épületében az emelet folyosójáról balra nyíló teremben ügyvédi irodát nyitott.

Az emberszeretet nevében némely úri ember a szegény gyermekek javára gyűjtő hölgyeket az udvariasság és emberszeretet által fakasztott ilyenféle kifejezésekkel fogadta: »Nem restellik ilyenekre vállalkozni ?« Hát szép és nemes dolog az emberszeretet, de nem ilyen alakban kifejezve.

Felhívás. A szinérváraljai polgári olvasókör tisztelt tagjait ez utón is felhívom, hogy a kör fentartása vagy felosztása tárgyában határozat- hozatalra f. évi december hó 3-án délután 4 órakor a »Korona» vendéglő nagytermében megjelenni szíveskedjenek. Ezúttal nyilvánosan is felhivatik Burghoffer János, a kör pénztárosa, hogy a már több Ízben szorgalmazott számadását a most jelzett gyűlést megelőzőleg a választmány elé terjesztés céljából alulírott kezéhez okvetlen szolgáltassa be. — Szinérváralja, 1905. nov. 25. Tisztelettel Cray Bertalan, egyesületi alelnök.

„ Nyugtázás A folyó évi október hó 28-án Szinérváralján a szinérváraljai ifjúság által rendezett jótékonycélu táncmulatság elszámolása: Bevétel 162 K, kiadás 102 K. Felülfizetlek: Uj- falussy Miklós 20 K, Talár János 7 K, Gerber Ödönné 6 K, Takács László 5 K, Mándy Zoltán, Stelz Sándor, Demeter Gyula, Szabó Jánosné

4—4 K, Kovács Gyula, Teleky Antal, dr. Papol- czv Béla 3—3 K, Ováry Julia, dr, Székely Farkas, Papp Sándor, Török Lajos 2—2 K, Kauten Miklós, Sletz László, Ferenczy Zoltán 1 — 1 korona, összesen 75, azaz hetvenöt korona, amely összeg teljes egészében a Szinérváralján humá-» nus hivatását teljesítő «Szinérváraljai szegény- sorsú iskolás gyermekeket segélyező egyesület« rendelkezésére bocsáttatott. Á telülfizetésekért ezúttal mond hálás köszönetét a rendezőség.

Nincsen betegség házánál mai számunkban megjelent hirdetésre ezúton is felhívjuk t. olvasóink figyelmét.

Vaddisznóbör mint a bizonyitás eszköze.

Nem mindennapi eset színhelye volt a huszti járásbíróságnál K. albiró hivatalos helyisége. Katz Mór keselymezői kereskedő keresetbe helyezett Jákim Jura ugyanottani földművessel szemben 50 koronát. A felperes állítása szerint az össze- i get kölcsön fejében adta Jákimnak, aki az összeg átvételét el nem ismeri.

— Tekintetes biró ur — szól az alperes egyetlen egyszer volt 50 korona készpénzem életemben, amikor a nagyságos Fejér Miklós képviselő urat választottuk, azóta se. Hogy állíthatja hát ez az ember, hogy ő adott nekem irás nélkül pénzt, hiszen nem képviselőjelölt...

A hosszúnak Ígérkező védőbeszédnek azzal szabta útját az ítélkező biró, hogy a felperest megesketteli vájjon tényleg kölcsönözte-e a szóban forgó 50 koronát.

Mielőtt azonban az esketési aktus kezdetét vette volna, a jelenlevők nem kis konster- nációjára Jákim Jura egy avult vaddisznóbőrt húz elő gubája alól s igy szól:

— Áz ölven koronát mefizetem tekintetes biró ur szó nélkül, ha a zsidó erre a vaddisznó bőrre állva eszküszik meg. hogy adósa vagyok.

Mondanunk felesleges, hogy a biró nem adott helyett a bizonyitás eme uj módjának — ennyit azonban ide jegyezünk kommentárul, hogy a babonás ruthének azt tartják, hogy az eskü, melyet a vaddisznóbőrön állva tesznek le, ha az hamis volt, az Isten nyomban lesújt a hamisan esküvőre s nyomban vaddisznóvá változik.

Gazdát cserélt a „Korona.“ üröminél tudatjuk olvasóinkkal, hogy a Szinérváralján és vidékén eddig is jó hírnévnek örvendő »Korona« szállodát és vendéglőt 1905. november 1-től Kertész Antal, a mindenki által előnyösen ismert derék magyar vendéglős vette át. Kitűnő magyar konyhája ezután saját vezetése alatt fog állani. Kertész gondoskodott nemcsak arról, hogy ízletes ételekkel, kényelmes, tiszta szobákkal, láthassa el vendégeit, hanem arról is, hogy a vidék legjobb boraival oly mértékben töltse meg pinczéit, hogy a bekövetkező nagy verseny dacára 6 mindig a legjobb borokat s mégis a lehető legolcsóbb árban adhassa. Igen jó bort árul literenkint 68 fillérjével. Házhoz szállítva 64 fillér egy liter. Előnyös alkalmi vétel utján a Tokaj-Hegyalja legelső pincéjéből palackokban tisztán kezelt remek szomorodni borhoz jutván, a vendégek nagyon, olcsó árért finom szomorodnit ihatnak Kertésznél. Állandó vendégeket (abonánsokat) nagyon kedvező feltételek mellett szolgál ki. Ezek tudatában Kertész Antalt melegen ajánljuk olvasóink becses figyelmébe.

Főmunkatárs: dr. Kaba Tihamér.

Laptulajdonos: Fábián István.

S

ömörbetegek, olyanok is, kik sehol gyógyulást nem találtak, kérjenek prospektust és hiteles bizonyító leveleket teljesen ingyen.

ROLLE C. W. gyógyszerész

Altona-Bahrenfeld (Elbe).

— Csak tovább, tovább! ne roskadozz gyönge test! — susogja s ezzel ismét kezébe veszi mankóját, megindul s nemsokára egy piciny házikó előtt állott meg.

Szivét úgy összeszorilotta valami homályos sejtelem. Bemegy . . . megáll a konyhában . . . körül néz . . . ismét nehány lépést tesz a szoha- ajtaja felé, mikor megnyílik az ajtó s előtte áll a — Boriska atyja, Nagy Péter.

Gyurit a reszketés fogta el, térde a mankójához ütődik.

— Mit akar jó ember? — kérdé Nagy Péter.

— Mit akarok? ... én mit akarok? . . . Péter bátyám, nézzen reám jobban . . . én . . . én vagyok . . .

— Istenem ! — rebegé Nagy Péter — talán — talán csak nem a . . .

Igen! Péter bátyám, én vagyok Kovács Gyuri, én vagyok a Boriska lányának vőlegénye . . . Mondja, hol vannak ők, atyám, anyám, hol van az én Boriskám ?

Nagy Péter könnyei megerednek; ráborul a szegény csonka emberre s fájdalmas hangon könnyező szemekkel hívja őt magával a temetőbe.

Szegény Gyuri! mit érzett ekkor! . . .

Három virágokkal ékesített sirdomb előtt állottak meg. Gyuri nem kérdezte, ő tudta már kik nyugosznak e hantok alatt.

— Atyám, anyám, Boriskám! — kiállá fájdalmas metsző hangon; eldobva magától botját s mankóját, eszméletét vesztve rogyott kedvesei sírjára.

Kis idő múlva fel kel, körül néz, szemei