Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-31 / 5. szám

1905. január 31. SZ1NÉRVÁR ALJ A 3 mélyebb fájdalommal tudatják özv. Szalárdi Jakó Pálné. szül. Hiripi és Ivászkői Böszörményi Ka­talinnak, a gyengéden szeretett anyának, nagy­anyának, sógornőnek és rokonnak, életének 80-ik évében, 1905. évi január hó 23-án, hajnali 4 órakor rövid szenvedés után bekövetkezett elhunytat. A boldogult hült teteme január hó 24-én, délmán 2 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint a batizi sirkertbe nyugalomra helyeztetni. Batiz, 1905. január hó 23-án. Legyen áldott emlékezete ! Postahivatal áthelyezés. A nagyváradi posta- és távirdaigazgató az eddig Borsaválaszut állo­másnál elhelyezve volt postahivatalt Válaszút községbe helyezte át. A postahivatal teljes mű­ködési körrel van felruházva. Kézbesítő kerületét képezi: Mogyorós, Ohuta, Papbikó, Ujhuta és Válaszút község, a Károlyi- és Langhammer- tanya, valamint Mára-Borsa és Borsaválaszut- pályaudvar-telep. Meghívó. A szinérváraljai szegénysorsu isko­lás gyermekeket segélyző egyesület 1905. évi február hó 4-én a Korona szálloda dísztermé­ben, saját pénztára javára műkedvelő előadással egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez, melyre kívül címzett urat és becses családját tiszteíet- meghivja a rendezőség. Belépti díj: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este pont fél nyolc órakor. Felülfizetések köszönet­tel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Színre kerül: Nézd meg az anyját! Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Bérezik Árpád. Személyek : Viski Albert Domokos István ur; Leontin, neje Boythor Anna k. a.; Edit, leányuk Wolkenberg Mariska k. a.; Téssy Tamás Székely Endre ur; Lajos, unokaöcscse Tomasevics Dusán ur ; Ho­mokiné Tergc Vilma k. a.; Iza, leánya Komo- róczy Anuska k. a. ; Szeredy Alfréd Buti Vincze ur; Inas Becsi/ Sándor ur. Vendégek. Történik a Svábhegyen, Viskiék nyaralójában. - Ez lesz községünkben a farsang második mulatsága, sikerre nézve talán az első. Ha tekintetbe vesz- szük az ügyes rendezőség lankadást nem ismerő buzgalmát s azt a nagy készülődést, mellyel úgy a városban mint a vidéken csaknem min­den háznál találkozunk, nem leszünk talán rósz próféták, ha ennek a mulatságnak minden tekin­tetben igen nagy sikert jósolunk. Ami pedig az előadást illeti, az szintén gyönyörű sikert igér. A műkedvelők egyenkint is kész színészek, az összjáték pedig dicséretére válnék sok-sok szin- társulatnak. A próbák igy jósolnak. Hiszük, hogy az előadás a jóslatnál is többet vált be. - Aki tévedésből meghívót nem kapott és arra igényt tart, forduljon az egyesület titkárához, Irinyi Sándor, áll. tanítóhoz. Mennyit adnak az uralkodók borravalóra? Egy külföldi lap pontos adatokat közöl arra nézve, hogy az európai uralkodók mennyit költenek borravalóra. Ä legbőkezűbb az uralkodók közt, aki egyszersmind a leggazdagabb is, Miklós, orosz cár, utána következik Edward, angol király, ez után meg Vilmos, német császár. A mi királyunkról csak annyit mond a statisztika, hogy Bécsben tízszer annyi borravalót oszt ki, mint Budapesten, ami bizony helyesebb volna megfordítva. Korcsmák vasárnapi munkaszünete. A bihar- megyei gazdasági egyesület példájára újabban a szabolcsmegyei gazdasági egyesület felter­jesztésben kérte a miniszterelnököt, hogy a vasárnapi munkaszünet az összes falusi korcs­mákra és pálinkamérésekre kiterjesztessék. A felterjesztésben az egyesület többek közt azt mondja, hogy a szeszes italok káros következ­ményei ellen való harcot oly fontos állami fel­adatnak tekinti, a mely még áldozatok árán is kötelezettséget ró az államra s épen ezért nem tartaná indokoltnak ha az állam a javasolt intéz­kedésekből származható jövedelem csökkenésért más gazdasági ág rovására keresne kárpótlást. Kiváltkép nem tartja indokoltnak azt, a mit a biharmegyei gazdasági egyesület indítványozott: a gyufa egyedáruság behozatalát. Az állam a fogyasztási adók kihasználásában máris elérte a végső határt. A kapa téli időben tétlenül pihen. Komorzán- ban még nyáron sem sok hasznát veszik az emberek az ilyen jámbor eszközöknek. Nehogy elbizza magát a kapája és a semmittevésben valahogy hajat ne eresszen, Flóra Juon^ugy gondolta, hogy tennivalót keres a számára. Épen kezeügyébe esett Mikulás Mária és csupa szórakozásból istenesen elkapázta. Alig hihető, hogy ilyen hamar munka után jól teremjen a szegény Marikucza ; de az hihető, hogy Flóra barátunk nem egyhamar fog kapálni, még Marikuczát sem, nemhogy kukoricát kapálna. Késelés. Dombrócski Gusztáv és Domb- rócski Sándor Bikszádon késekkel összeszurkálták és karókkal úgy összeverték Margit a Vaszilt, hogy most borzasztó kínok között fekszik. A csendőrség a késelöket feljelentette a bírósághoz. Ha nincs szénánk, van másnak. így gondol­kozott a három Csorba-testvér Avasujfaluban. A gondolatot mihamar tett követte. Hogy el­fogyott a szénájok, hát nekiestek egy éjszaka a Berinde Gyuláné istállójának s a benne volt 14 métermázsányi szénát átkvártélyozták a saját istállójokba. Elvégre egy kis helycsere az egész és ők még helypénzt sem kérnek. A csendőrség azonban másként gondolkozott és a szénás testvéreket bekísérték. Egy kis helycsere az egész és még helypénzt sem kérnek tőlük, csak rongyos pár koronát a szénáért. Lopás. Mihók György, avasujíalusi lakos nem tartozik a sertéshúst nem evők közé, de azért mégsem ehetett, mert nem ölt sertést. Hát ez elég szomorú állapot egy olyan ember­nél, aki különben, mint ő is, nagyon szereti a disznóságot. Minthogy iskolába nem igen járt, nem tudja a birtokos névmásokat másra, mint í első személyre vonatkoztatni. Valószínűleg ennek | tudható be, hogy a Csókán Mihány házpadlásán elhelyezve volt husnemüek közül egy kiyána- I tosan szép oldal szalonnát egy éjszaka elemeit. ; A szalonna gazdája szemrehányólag mondja Mihóknak: „Nem, féltél az Istentől ellopni a szalonnámat ?“ „Én nem az Istentől loptam, hanem tőled“, válaszolt elmésen a tolvaj, „és nem is a te szalonnádat, hanem a sertésedét loptam el“. Kár az ilyen élces embereknek Új­faluban megöregedni. Nem jobb volna nekik valami csendes hajlékot biztosítani, hol szalonnát nem lophatnak ugyan, de elméskedni módjuk­ban áll ? Siriratok. Nagyon bus hely a temető, ám azért ott is elmosolyodik az ember egy-egy feliraton, mit némely falusi poéta keserves toll- rágások között kínozott össze. Ilyen mosolyt- keltő sirirat például ez is: Pálinka okozta vesztem, Mindent hittem, óh, csak ezt nem, Meggyűlt bennem a spiritusz, Verje meg a Jézus Krisztus. Vagy ez: Itt nyugszik Kele­men, kinek fele­sége annyit kele­pele . . . a fülébe bele, hogy a szegény Kele­men megpukkadt bele. Ez sem rósz: Itt nyugszik egy szép virágszái, Kit korán letört a halál. Élt 82 évet, mint hajadon. Más: Ejnye, komám, Kanál Vendel, De elbánt a halál kenddel! De mikor már ez, igy divat. Elmegy, akit az Ur hivat. Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai anya­könyvi hivatalnál e hó 22-től, 28-ig a következő bejegyzések történtek : Született: Olár Verona. Meghalt: Gita Mihály, Neufeld Regina, Sztán Verona és Szaszarán Erzsébet. Házasságot kötőt: Funeczán György és Moldován Flóra. Kihirdetés alatt áll: Darabos László és Cseterki Mária, Onáka Mihály és Pap Flóra. Visszavágott. A káplán belép főnökéhez, a mogorva plébánoshoz s belépéskor kissé zajosab­ban záródott be mögötte az ajtó, mire a plébános rámordul: — Oly zajjal jár, mint valami suszterinas! Mit akar? — A mesteremhez jöttem, — feleli a káplán kurtán. Csak fejszével. Paul Gergely, tartóiéi lakos kedélyes verekedő. E hó 22-én Trautman Béla, szintén tartóiéi lakost egy fejszével agyba-főbe verte. Mikor gonosz tettéért felelősségre vonták, gyilkos nyugalommal felelte: „Hiszen én csak fejszével vertem meg.“ Valószínű, hogy Paul Grigor urat a bíróság „csak“ börtönre fogja Ítélni. Hűséges segítőtárs. A Berinde Mihály, avas- ujfalusi lakos felesége, Papp Mária, igazán „hű­séges segítőtárs“, nem hiába esküdött meg erre a pap előtt. A napokban Papp Lászlót a saját házánál megtámadta Berinde Mihály egy jódarab fával. A megtámadott házigazda - természe­tesen — nem hagyta magát, mire aztán a harcias menyecske, Papp Máriska olyan hatalmas pofo­nokat nyomott névrokona képes felére, melyek becsületére válnának akár egy képviselőházi darabantnak is. Ilyen a hű feleség. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. T. S. Aki valakit meggyőződéséből terrorizálással akar kiábránditani, az épen olyan alacsony műveltségül és gondolkozásu ember lehet, mint Ön. Módját ejtjük, hogy az egész truppot leleplezhessük s ezt a kijelentésünket nyilvánosan is rájok olvashassuk. B. K. A hatoság jogosan járt el. A mulasztásokat minden hónap 15-én és a hónap utolsó napján kell és lehet igazolni. K. if. Az anyakönyvvezetőnek úgy a házasuló felektől, mint a tolmácstól joga van esküt kivenni. Nagy fejű. Nem osztjuk azon feltevését, hogy minden nagyfejü ember okos, eszes. Ha a fej nagysága ebben a dologban döntő lehetne, akkor a szamár egy lófejjel megelőzne minden nagyfejü embert. Főmunkatárs : dr. Kaim Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István. PIACZI ÁRAK: Szinérváralján 1905. január hó 26-án (csütörtökön,) a következő heti terményárak érettek el : Búza (50 kg.-ként) .... . 9 K 20 f. Rozs („ ■ . 7 K 10 f. Tengeri ó („ „ ) ... . . 9 K - f. Tengeri uj („ „ ) . . . . . 7 K 60 f. Árpa, („ „ )• • • • . - K - f. Zab (» „).... . 6 K 50 f. Pa,szuly („ „ )• • • • . 13 K - f. Nélkülözhetlen háziszer a HARÁCSEK FÉLE „MENTHOL“ SÓSBORSZESZ ^ mindennemű rheumafikus bajok* csűz, köszvény, fog- és fejfájás el­len biztos szer. '*m Kaptató Szinérváralján Markovics lázár cégnél, 11218/1904. tksz. Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. jbiróság, mint telek- I könyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatnak Dozsner Márton végrehajtást szenvedő elleni 47 K 42 f tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. jbiróság területén levő, Aranyosmegyes község­ben fekvő, az aranyosmegyesi 233. sztjkvi be­tétben A I. 1—3. sorszám alatt felvett szőlő­birtokra az árverést 1348 K ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1905. évi február hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor Aranyosmegyes községházánál megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának 10%-át, vagyis 134 K 80 fillért készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről | kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1904. évi november ; hó 26-ik napján. Papp István, kir. albirő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom