Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-26 / 39. szám
1905. szeptember 26. tanár irt, tevékenységre hívja fel a nagybányáikat is a bor — gyimölcsértékesitő szövetkezet érdekében. Mi csak örömmel konstatálhatjuk, hogy eszméink apostolokra találtak másutt is, tehát- életképesek. őszintén óhajtjuk, hogy eszménk bajnokai, Jablonszky Szinérváralján, Dergáts Nagybányán legyenek szerencsés vezetői azon nemes mozgalomnak, mely népünk és vidékünk gazdasági életében figyelmre érdemes forduló pontót képvisel. Egyetértéssel, egyesült erővel előre. A siker nem maradhat el, mert olyan talajból kelt a mag, mely termésre növeli azt. A nagykároly —mátészalka—csapi vasút közigazgatási bejárása folyó hó 15-én volt. Az uj vasútvonalon a megnyitás napjától kezdve, zóna- dijszabásszerii árak lépnek életbe s a vonatok az alábbi menetrend szerint fognak közlekedni: A mátészalka—csapi irányban az első vonat Nagykárolyból, csatlakozólag Budapest és Szatmár-Né- meti felől, raggel 4 óra 56 perckor indul és Csapra délelőtt 9 óra 23 perckor érkezik, Lawocne. Budapest, Ungvár felé talál csatlakozást. A második vonat Nagykárolyból, csatlakozással a Budapest és1 Máramarossziget felől délután 4 óra 20 perckor indul és Csapra este 9 óra 45 perckor érkezik, hol Lawocne és Ungvár felé talál csatlakozást. — Az ellenirányban az első vonat Csapról éjjel 3 óra 92 perckor indul és Nagykárolyba délelőtt 8 óra 31 perckor érkezik, hol Budapest felé talál csatlakozást. A második vonat Csapról, csatlakozólag; Budapest, Lawocne és Nyíregyháza felől, délután 3 óra 34 perckor indul és Nagykárolyba este 8 óra 02 perckor érkezik, hol Budapest és Szatmár- Németi felé talál csatlakozást. irodalom. A ,,Méhészeti Szemle“ cimü havi folyóiratra nyit most Nagybányán Pataki Béla a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület méhészeti szakosztályának szakelőadója előfizetési felhívást, melyet alábbiakban teljes szövegében adjuk: Mindazok, akik a méhészettel kisebb vagy nagyobb terjedelemben foglalkoznak, vagy mint méhészeti termékek fogyasztói és feldolgozói, aziránt érdeklődnek, régóta érzik hiányát egy oly irányú irodalmi vállalatnak, mely a termelő méhtenyésztők és a fogyasztó nagyközönség közös érdekeit felkarolva, köztök mintegy állandó összekötő kapcsot képezzen. Vannak ugyan kétségtelenül kitünően szerkesztett méhészeti szaklapjaink, melyeket nemcsak a kezdő, hanem á szakképzett méhész is haszonnal olvashat; ezek azonban kizárólag méhészek számára vannak irva s a méhészetbeu nem jártas laikus alig találhat bennök oly tárgyat, mely őt á társadalmi élet különböző viszonyai között gyakorta előforduló méhészeti kérdésekre vonatkozólag tájékoztatná. Pedig ezen, méhészekre nézve nélkülözhetetlen szaklapon kivöl úgy a szakszerű méhésznek, mint a méhészeti termékek iránt érdeklődő fogyasztó közönségnek okvetlen szüksége van egy oly rendes időszaki közlönyre, mely egyes actuális kérdéseket szakszerüleg tárgyaló méhészeti cikkek közlése mellett a fősulyt arra fektesse, hogy a méhészet, e nem csekély .jelentőségű közgazdászai ág folytonos fejlődésével állandóan lépést tartva, a méhészet körében felmerülő újabb mozzanatokat figyelemmel kisérje és a közönséggel megismertesse s ezáltal nemcsak azoknak, akik a méhészettel foglalkoznak, hanem magának a nagyközönségnek is hasznos szolgálatot tegyen. Ezen cél lebegett-szemeim előtt, midőn magamat a „Méhészeti Szemle“ cimií havi folyóirat megindítására határoztam. Nem az a célom tehát, hogy a méhészkedő ! közönséget az okszerű méhészet titkaiba beavatni j hivatolt s e célnak teljesen megfelelő méhészeti j szaklapokkal versenyre keljek s azok számát ok- nélkül szaporítsam. Egyedüli célom az lesz, hogy a „Méhészeti Szemle“: 1. úgy szakértő méhészt, mint a laikus közönséget egyaránt érdeklő, tehát közérdekű méhészeti mozzanatokat, —2. a méhészeti egyesületeknek az ország méhész közönsége által alig ismert működéseit s bizonyára ügybuzgó tevékenységét, —3. a méhészeti irodalom terén fel-feltünö újabb sajtótermékeket — és 4. az újabb hazai és külföldi méhészeti vívmányokat éber figyelemmel kisérve, megismertesse és kritikailag méltassa; SZINÉRVÁRALJA 3. 5. a közönségnek a méhészeti müvek,, élő- inéhek eladását és bevásárlását megkönnyitse s szakértői ellenőrzés mellett közvetítse; 6. a méhészkedő, és nem méhészkedő közönség körében felmerülő kérdéseknek és ezekre adandó feleleteknek teljesen díjtalanul állandó tért nyisson és eshetőleg ezekre szakvéleményt adjon : 7. végre, hogy ezáltal a méhészkedés nemes szenvedélyét a nagyközönségben felébressze s az okszerű méhészetet -megkedveltedé, azt népszerűsítse és terjessze. Eszerint a „Méhészeti Szemle“ kiváló jószolr gálatot fog tenni úgy a hivatott méhésznek, mint a laikus közönségnek; a hivatott méhésznek folytonosan tiszta képet fog felmutatni a hazai és külf földi méhészet minden mozzanatáról "s állandó jóakaró barátja és lelkiismeretes közvetítője lesz minden, igénye és szükséglete kielégítésében; a ; laikus nagyközönségnek pedig egyrészt alkamat | fog nyújtani — nem szakszerű méhészeti oktató; J hanem — a méhészet.köréből vett.kellemes szórakoztató és a méhészetet inkább csak mint köz- gazdászati ágat ismertető cikkek olvasására s ez- zel a méhészet nemes élvezetének megismerésére és megkedvelésére, — másrészről szintén segítségére tesz a héhészeti termékek, u, m. méz- és viaszkszükségletének beszerzése körül. A „Méhészeti Szemle“ 1906. évi január hó 1-jétől kezde havonként 8. r. ivnagyságban legalább 1 — 1 iv, vagyis 16 oldal terjedelemben, csinos borítékban fog megjelenni. Előfizetési dij egész évre 4 korona félévre 2, korona negyedévre 1 korona. Egyes szám ára 20 [ fillér. t Gyűjtőknek minden agyszerre beküldüti 10 példány után 1 tiszteletpéldánynyal szolgálok. Az „Adásvételek“ cimü állandó rovatban közölt hirdetések dija sorovkint előfizetőknek-10 fii- í lér más hirdetőknek 20 filiér. jj Egyébb rendes hirdetések a lap végén, vagy : a szines borítékon: 1 egész oldal 12 koroVia, fél- !j oldal 6 korona, negyedoldal 3 korona. Többszöri hirdetésnél, megegyezés szerinti árlcengedés lesz. Hogy a nyomatandó példányok .szánjára nézve- magamat idejekorán tájékozhassam, kérem az elő- j fizetési dijakat legkésőbb folyó 1905. évi december hó 1-éig saját címemre megküldeni, «hová az eshetőleges közlemények és á hirdetési dijak is — még pecfig iezek mindig előre — lesznek bekül dendők, Kelt Nagybányán, 1905,. évi szeptember 1. Hazafias tisztelettel: Pataki Béla mint a „Méhészeti.Szemle“ szerkesztője és kiadótulajdonosa, Piaci árak. (Hiteles jelentés alapján), A szinérváraljai heti vásáron szépé 21-éri a következő legmagasabb árak érettek el: 1 Búza (mm.-ként ) ■ . K .14— 40 f. Rozs („ ) ■ . — K 10— ,80 f. Árpa („ W ) • . — K 1240 Jí Tengeri t („ ) • . — K 15— . f. Zab („ f) ) • — K 920 f. ' a 7 - » j *7 t Egészen ingyen Vásznakat nem kapni sehol, de sikerült !riékem' több’ eztr' vég —1 O.ríBina vászonI |^=— kitűnő minőségben megvásárolni, rnelyek ;iy>y fetter- neiniiekre, valamint ágyhuzatokra nagyon ajánlatosai ak és azokat körülbelül 30-rőfös Végekben majdnem ingyen és pedig : írtértfkiért •. < T finoma^b minőségi). 4. »— légfifi. minőségben '3' ‘ 7- 50 röfösk-iválnminőségűOyama4HteOöúűL. 50 ................................................ 5 50 4. — 1 vég Oyama vászont jó minőségben' 1 1 1 1 „ damaskgrodfí legfinomabb min. 1- „ lepedővászon (nagyo# tartós) • « . 1 „ Oxford, sötét és világos színben nagyon erős férfi ingre és ágyhuzaI töferä-“ , .> . .*. kaháv'ásZ, rózsa, sötétkék, világoskék és piros, lila csikókkal, nagyo jó min. 4 —- 1 ,ó"kanavász, rózsa, sötétkék, világoskék . piros, lila csikókkal, kiváló Jő finonF’ftS-i minőségű . • .. . ^^5. . 1 „ Chiffon, nagyon jó minőségben ."é — 1 „• „ Iegfinomáblf .minőségben .... . 5 — í drb női ing finom: vászonból, díszítve — 50 1 „ „ „ szépen díszítve báhnélyi’-Aii.t nagyságban, kiváló tinóm. ..vászonból — 75 valamint damaszk' és kávésteritékeket 2—4 forintig XóXCC cSak’éO siáüitljatok jCSCCSX Wr ingyen csomagolás, utánvét mellett. WEIS* 81.. Budapest-,VI.. fsengeri-u. 72. ———'fiar FŐmünkatáVs: dr. RAB A TIHAMÉR. Laptulajdonos: FÁBIÁN ISTVÁN. Hl KIVETÉSEK. Eladó szőlő. Á sebespataks határban egy kitűnő ta-.. iaju és gyönyörű fekvésű szőlőbirtok jutányos áron terméssel együtt azonnal | eladó. Termő tőke 16oo, de még 6—8oo. \ ültethető. A szőlőbirtok aljában, ha íiván- ,| tatnék gyümölcsös is van eladó,--sőt a birtok megfelelő vevő által 8 (nyolc)dióidra — is kiegészítendő. —- Értekezni, lelfjt: —Bozilltán SÁMÍ'm tutajdfnóssál- ; Sebespataköh. ; Ügyeljen hogy hol s£er?!j;be ecet szükséglétét, nehogy a kellemes'izü'gyáFFecet'iiélyett vízzel hígított vitriol tartalmú njaro sa a t iTcgysij^ Az ecetsavban berakj [dbn- servált] ugorka meglágyít! és megféketedik. Nagyon lényeges, tehát, hogy -7= gyári 4C«tct ba^oáljoi). Gyári'ecet -kaphaté«literei)" Mot 84 fillérért * j$euiimBttói 'restvepek- v u*et gyárosok, j, és( pemege kereskedésében — Szinérváiiilj áik. * *V . V'.' * ajánlja, dús raktáifit női-, térti- és gy^rj/úIkliáTisnyák- tlftlk 4 : cr^d^fcpgyári árbar? ; 12 pár m(‘«afíí|éíésnél kér- mentve.* HarisnyaiejjeiéseJk-elvállaltatiiak. Árjegyzék kfVánatr^ingyen! Búdaptsti NariSs^agyár Főraktár ~ ' | V,, fürdőauteiiá l a
