Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-29 / 35. szám
2. 1905. augusztus 28 SZINÉRVÁ.RALJ A eleget tettünk az úri „tempónak.“ Nem látjuk be, hogy nem hivatalnokokat, hanem oly polgárokat kell ma a hazának nevelnünk, a kikre égető szükség van s akikre mindamellett igen tisztességes jövő vár. Hiszen van már pap elég, orvos szintén, tanárokban sem szűkölködünk, hogy mit szóljunk a jogászokról, a kiknek javára maholnap öt világrész sem tudna annyit veszekedni és pörölni, hogy megannyian müveit emberekhez méltóan megéljenek; bővelkedünk már kardcsörtető hadnagy urakban is, hiszen maholnap mindnyájan bizonyos fokú charge-val jövünk a világra és inget helyettesítő ruhafélénkből félelmetes hangon dörögjük: „Félre nyomorult cibil bagage !“ A gyermekkocsiból, mig a pesztránk a tisztaságnak áldoz körülöttünk, néhány lapszerkesztőt pörköltté aprítunk. Az ipar és kereskedelmi iskolák, bár az utóbbi évek alatt határozott lendületet mutatnak, nem nagy kedveltségben részesülnek a szülők részéről, mert a szakpályán működő müveit embert felényinek is alig tekintik, mint a 800—1000 korona fizetésű kis hivatalnokot. Kétségen kívül jó a magas hivatal is. Csakhogy magas hivatalok vagy óriási protekciónak vagy rendkívüli észtchetség által kitűnt embereknek juthatnak osztályrészül. A nagyszámú kisebb hivatalok jövedelmeiből azonban nemcsak fényűzők nem lehetünk, hanem ugyancsak össze kell szednünk élelmességünket, hogy úgy a hogy, megélni képesek lehessünk. A ki tudja, mily. nehéz és fárasztó munkával kell megküzdenie egy ily hivatalnoknak, az igen tanulságos dolgot tudna oly szülőknek adni, a kik, ha fiuk középiskolákban nem boldogul, valamely hivatalba ékelik azt a köz- ügyeknek és önmaguknak nem valami előnyére. . Hazánkban határozottan nagyobb jövője van a müveit nyugat és kelet összekötő kapcsában az iparnak és kereskedelemnek, E téren még nagyon sok munkaerő fog boldogulni és képzettségével fényes sikert aratni mind erkölcsileg, mind anyagilag; hiszen itt a múltnak hibáit kell megjavítanunk nemzeti vagyonosodásunk érdekében. Eljön az idő, midőn honatyáink között nemcsak a jogászokat és a földbirŐ is azt hitte, hogy a bál mulatni vágyó embereknek való. A leánykát, ki megjelent a' bálteremben, le lehet szakítani, el lehet vinni messze, messze, ölelő karokkal, forró csókokkal egy gondteli, talán boldogtalan életre. Igen, szép a mulatás, a forró ölelés, s mi jó lehet a tüzes csók, melyről a pici nem is álmodik még, de miként érintett virág elhullajtja érintetlen harmatos zománcát és fonnyadni kezd, úgy a leányka is hervad és elveszti szűzies rózsáinak üde, kellemes színeit; a kéj s gyönyörvágy lép a szív rejtekébe, a leányka szentélyébe. A legemlékezetesebb az első bál, pár száz éjét tobzódtunk is utánna keresztül, egyikére sem fogunk oly tisztán, oly jólható érzéssel visszagondolni, mint az elsőre, s ritka, hogy ne gyűljön köny szemeinkbe, ha a lefolyt éj egy-egy kedvesebb, megkapóbb momentumát idézzük föl emlékezetünk zavaros tárházában. Gyorsan magára kapta ruháit, s hamarosan, *— hogy aranyos papájának sebtében elmondhassa az éj rövid eseménygazdag részleteit — benyit szobájába, Megkövülve néz maga elé, majd szivet hasió éles sikoly tör ki kebeléből s a földön feketévé aludt vérében heverő férfi, papája hideg, merev testére borul. tokosokat látjuk, hanem az iparnak és ke- reskedelemuek kiváló bajnokait is, mint ez már épen nem szokatlan a müveit Angliában, ahol a lord-major rendszerint kitűnő, kereskedőkből és iparosokból választatik. Saját érdekünk, gyermekeink jövőjének biztosítása, hazánk felvirágoztatása kívánja, hogy valahára szakítsunk a múlt téves hagyományaival, adjuk meg a müveit kereskedőnek, iparosnak az őket megillető helyet a müveit társadalomban, s ha ezen magasztos eszmék tendenciáját megértettük, kcdveltessük meg fiainkkal a megélhetésnek ezt a nagyon tisztességes módját is, az uriasság látszatának megőrzése végett. Ne kényszeresük őket akaratuk és hajlamuk ellenére a felsőbb abstract tudományok keserves szürcsölgetésére. A másik ut egyszerűbb és biztosabb. A négy középiskola elvégeztetése után beadjuk a fiút valamelyik hazai közép- vagy esetleg felső kereskedelmi vagy ipariskolába, a hol hajlam, tehetség szerint történhetik a szakbeli kiké- peztetés. Csak az esetben hagyjuk az egész szabad választást a fiúra, ha rendkívüli észtchetség és hajlam tüntetik ki őt a középszerűek sorából. A lángész önmaga is eltalálja az útját s nyeri cl babérait. HÍREK. Püspöki segédlelkészválasztás. Kiss Áron, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület ősz püspöke, a tanárul megválasztott Uray Sándor segédlelkész helyére Perec István nagyszalontai segédlelkészt választotta el püspöki segédlelkészül. Hymen. Tomasevics Dusán szinérváraljai betétszerkesztőségi hivatalnok eljegyezte Ferge Lőrinc szinérváraljai birtokos kedves leányát: Vilmát. Rényi Dezső Budapest székesfőváros főjegyzője rövid tartózkodásra Miszíötfaluba érkezett, hol Simon Aurél gyógyszerész vendége. Kárpáti Gratián róm. kath. püspöki helynők és vikárius, ki a Romániában lakó csángó magyarok főpapja, 3 napi tartózkodásra szülőföldjére Misztótfaluba érkezett. A polgári iskola ügye. A szinérváraljai polgári fiúiskola ügyét Bodnár György kir. tanfelügyelő magáévá tette s erről felelős .szerkesztőnket üzenetben értesítette. A vármegye legutólsó közgyűlésén is kifejezte rokonszenvét az ügy iránt, amennyiben kijelentette, hogy a népesebb járási székhelyeken polgári iskolát fog felállittatni. Felelős szerkesztőnk legközelebb terjedelmes és indoBerohan a gouvernante és egymásra omolva zokognak. Miután kissé fölocsudnak, bontja föl Elza a neki címzett levelet, mely az asztalon feküdt s olvasá : „Elzácskám, Drágám I Bocsásd meg tettemet, de koldulni, vagy'éhezni, nem tudok, áldjon meg az Isten, gondolj néha, legyél bármi sorsban, a léged mindig szeretett boldogtalan atyádra 1“ Feje szédült, szemei nem láttak, elsötétült minden. Mikor hazajött, már meg kellett történni a borzasztó tettnek, — s mily nyugodtan pihentek táncfáradt tagjai s álmodott szép, boldog képeket, Támolyogva lép ki a tornácra. Reggeli, melegítő eső üdité fel s teile illa» tossá a levegőt, Elza magához tér, szemei tágra nyilnak, mint ki tudatára jő valamely borzasztó eseménynek s fellélegzett. . . . Busan néz az olvadó hótömegekre, szemeinek káprázata mindenütt azt a fekete pontot látja atyja homlokán . . , arculata még inkább elkomorul, eltorzul. Talán bús előérzete súgott valamit? S ijedten szökik föl tekintete a fák ágain vidáman játszó, csicsergő verebekre. . . . x-y. —ú— költ előterjesztést fog tenni a képviselőtestületnek a polgári iskola érdekében. Reményünk van, hogy Szinérváralja nagyközség előkelő képviselőtestülete örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy községünk ezen, első rangú érdekét minden lenető módon és eszközzel előmozdítsa. A tanfelögyelő szive; Ígéretét örömmel fogadjuk és kérjük öt, hogy az ügyet állandó érdeklődésében részesíteni es kedvező dűlőre vinni szíveskedjék. Beiratások. Az 1905—906. tanévi beiratások a helybeli községi iparos tanonciskolában f. évi szeptember 1-től 4-ig, — az állami óvodában az állami elemi- és községi gazdasági ismétlő iskolában szept. 4-től 9-éig, naponként 8—12-ig és 2—4-ig fognak eszközöltetni. A beírás úgy az óvodában, mint az iparos-tanonc- és gazdasági ismétlő iskolában díjmentes, mig az állami isKolá- ban minden tanuló után 50 tiilér beiratási és 30 fillér orsz. tanítói nyugdij-intézeti járulék fizetendő. A tanítás, illetőleg óvás, úgy az elemi- és ismétlő iskolában, mint az óvódaban díjmentes, mig az iparos-tanonCüjskolában minden iparos-tanonc után 3 korona tanítási dij fizetendő az iskola pénztárába. Megjegyezzük, hogy igazolt szegénységnél az elemi isk. beirási dij eléngedtetik és a tanuló ingyen kapja a legszüksegesebu tankönyveket. Felhivatnak az érdekeltek, hogy óvó, illetőleg tanköteles gyermeküket a jelzett idő alatt beírassák. — Az igazgatóság. Embermentés. Szatmárvármegye kir. tanfelügyelője Bodnár György a József kir. herceg szanatorinni ügyében 29b9—1905. szám alatt a következő felhívást bocsátotta ki: — „Igen tisztelt Tanító Ur! Bizonyára méltóztatik ismerni azt a nemes emberbaráti mozgalmat, melyet a József ktr. Herceg Szanatórium Egyesület elnöksége megindított, melynek célja a szegénysorai tüdőbetegek megmentésére gyógyházak létesítése. Az első gyó- gyitóház építését az egyesület már most megkezdette és abban a magyar tanítóságnak ingyenes ágyalapitványt létesített, kimutatván ezzel a nemes elhatározással, hogy milyen szívvel érez a népnevelés munkásai iránt, kiknek körében a borzalmas népbetegség oly rettenetesen pusztít. Azt hiszem az egyesületnek ezt a figyelmét, áldozat- készségét neKünk viszonoznunk kell. Igen örülnék, ha igen tisztelt Tanító urat azok között tudnám, kik a társadalmi embermentő munka iránt érző szívvel vannak és a munkából részt kémek. Mi lehet ebben a részben a mi munkánk? Ligába gyűjteni az emberbarátokat! A csatolt alapszabálykivonatból kitetszöleg az egyesületbe 2—4 koronás évi tagdíjjal lephetni be. Lehetetlen, hogy működési helyén egy-két jószivü ember arra az embermentő célra 2—4 koronát sajnáljon, ha tudja, hogy ezzel a népmentés áldott seregébe lép. Felkérem igen tisztelt Tanító Urat, legyen az ügynek nemes lelkű munkása s hogy a becsatolt gyüjtő- iven gyűjtse egybe működése helyén a társadalom jobbjait és a gyüjtőivet a „József Kir, Herceg Szanatórium Egye.sület“-liez (Budapest, IV. kerület, királyi bérpalota) beküldeni s erről ezen hivatalt értesíteni szíveskedjék. Azon a helyeken, a hol valamelyes intelligencia van, szíveskedjék három, vagy esetleg több lelkes urhölgy nevét és pontos címét a nevezett egyesülettel tudatni, akik ily embermentő cél érdekében remélhetőleg kegyesek volnának fölkérésre szintén munkát vállalni. Bízom benne, hogy Szatmárvármegye tanítósága elől fog járni ebben az embermentő mozgalomban, melynek sikerét igaz szivvel kívánom. Fogadja kiváró tiszteletem nyilvánítását. Szaímár-Németi, 1905. julius hó. — Bodnár György s. k. kir. tanfelügyelő. Beszüntetett közigazgatási tanfolyam. Az igazságügyminiszter beszüntette a máramaros- szigeti közigazgatási tanfolyamot. A miniszter eme elhatározása befejezett dolog, amennyiben a tafolya- mokról leguttóbn kiadott kimutatásban. Márama- rossziget már nem is szerepel. Uj szer a filokszera elleti. Záborszky József zalaegerszegi pénzügyi tisztviselő és szőlősgazda már rég óta kísérletezik a filokszera elleni védelem megkönnyítése érdekében. Záborszkynak sikerült a védekezésre a szénkénegnél jobb anyagot találni, a melylyel folytatott kísérletek a filok- szerával elborított nyomorék tőkéket uj életre, dús vegetációra keltették. Az anyag teljes kipróbálása céljából a feltaláló nagyobb mennyiséget készített, felkérte a földmivélésügyi minisztérium szöíöszeti osztályát, Hogy a kísérletekhez szakértőt küldjön és a szer jelentőségéről véleményt mondjon. Kitűnő pecséttísztitó viz. Ez a tisztító viz igen jól használható a legkényesebb szinü szöveteknél is és odahaza készíthető a következő mő- ! dón: 26 gramm tisztított terpentin olajhoz adunk
