Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-22 / 47. szám
J904. november 22. SZINÉRVÁRALJA 3 tagja: Bárány Béla bíró, Uray Bertalan községi jegyző és Fényes Béla pénztárnok s a belügy- 1 miniszternél a község nevében azt kérelmezték, hogy tekintettel a község nagyon is gyenge bevételi forrásaira, a pénzügyminiszterrel egyet- értőleg töröljék a Szinérváralja nagyközséget, (mint erkölcsi testületet) terhelő és tekintélyes összeget tevő adóhátralékot. A belügyminiszter a kérelem teljesítését meg is ígérte. Ennek folytán azután törlésbe fognak hozni 6222 K állami adóhátralékot. Kérték az elöljáróink azt : is, hogy engedtessék meg a szeszadónak köz- j ségi pótadóval való megterhelése. A kérelem ezen része is alkalmasint teljesülni fog. Gazdagyülések Szatmáron. A szatmármegyei gazdasági egyesület a vármegye különböző részein ez idén is fog téli előadásokat tartani. Szatmáron december 3-án kezdődik meg az előadások sorozata a németi ev. ref. egyház tanácstermében s attól kezdve minden szombaton délután 5 órakor egy-egy előadás lesz ugyanott. De ezeken kívül két nagyszabású gazdagyülés is lesz Szatmáron. Az egyiket már december 4-én tartja a Szőlősgazdák Országos Egyesülete, elismert szakemberek előadásaival, Á másik gazdagyülést a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége rendezi a jövő év január 31-én. Előadók gróf Mailáth József, Bernáth István és Szilassy Zoltán, a „Köztelek“ szerkesztője lesznek. Egy kis statisztika. Házassági perek 1902-ben. Törvényszékeink az 1902. év folyamán 4507 házassági pert fejeztek be, még pedig 1472-őt jogerős végzéssel, 30-at érvénytelenítő, 2582-őt felbontó, 2-őt ágy- és asztaltól elválasztó Ítélettel, 421-et pedig a kereset elutasításával. A városi népességnél aránylag gyakoribb az elválás, mint a vidéken. A felbontott házasságok I tartamának kutatása arról győz meg, hogy a j legtöbb házasság ellen a fennállás második évé- i ben adják be a válókeresetet. A felbontott házasságok termékenységének vizsgálása támaszpontot nyújt a feledésre, hogy a válókereset beadásának nem egy esetben a házasság meddősége az oka. A 2582 felbontott házasság közel felében: 1433 házasságban a felbontást kimondó Ítélet a hazass. törv. 77. §. a) pontján alapult, amely §. az u. n. hűtlen elhagyást állapítja meg a válás okául. A 77. §. a) p. után a 80. §. a) pontja (a házastársi kötelességek szándékos súlyos megsértése), a 80. §. c) pontja erkölcstelen élet megátalkodott folytatása) és a most emlitett két §. együttes fenforgása szerepelt leggyakrabban felbontás oka gyanánt. Az összes foglalkozási körök közül egyedül az őstermelés az, mely kevésbbé részesedik az elválásokban, mint a házasságokban. A közszolgálatban álló és szabad foglalkozást űző egyének (tisztviselők, orvosok, ügyvé— A legtökéletesebb élet semmisültjmeg ezzel, a ki itt előttem fekszik, — folytatja a tisztelendő atya. — Miért halgatnám el érdemeidet, Potocky Ádám, népem legdicsőbb fia, miért talán ezek miatt itt, a kik mint hiénák gyűltek ide erre a szent helyre, a te lábaidhoz. Az urak összenéztek. Sokolov hadnagy izgatottan nyúlt fegyverzsebébe és egész teste reszketett. A pap kiegyenesedett. Az aggastyán olyan halálmegvetéssel szónokolt mint egy próféta. — Oh, Ádám, milyen ember voltál te! Te nem úgy szeretted hazádat, mint mi. Mert mi másokat is szeretünk a haza mellett, családunkat, germekeinket, de te Ádám, te senki mást e földön nem szerettél, csak boldogtalan, elveszett lengyeleidet. A hadnagy magán kívül volt. Halálsápad- tan izgett-mozgott. — Es milyen más módon szeretted te a hazádat, - folytatja a páter, — igazán másképen mint mi. Te átérezted, hogy nemcsak az oroszok a mi ellenségeink hanem az a meghasonlás, a mi a nép és nemesek között van. Te büszke nemesek ivadéka megértetted azt és őseid fényűzése helyett, egyszerű udvarházzá alakítottad kastélyodat, belőled pedig egyszerű gazda lett, a ki nem ismer rangkülönbséget ember és ember között. Ezzel a nemes felfogásoddal Adám, te többet ártottál ellenségeinknek, mint sok hősünk és vitézünk a harcmezőn. És, ha valamikor rabbilincseink lehullnak, akkor neked nagy részed lesz abban ............ A rendőrhadnagy már oda lépett a paphoz, hogy vasra verje a „lázitót.“ Abban a pillanatban Sokolov tiszt egyet lőtt és az Ősz páter barátja koporsójára omlott. Az áldozat vére pirosra festette a másik áldozat fekete koporsóját. s». 1. dek, tanárok) több mint háromszor annyian fordulnak elő az elvált férjek sorában, mint a vőlegények között. (Az 1903. évi Statisztikai Évkönyv még nem jelent meg.) Főispánok fizetése. A jövő évre megálapitott költségvetés szerint a főispánok is fizetés emelésben fognak részesülni. A főispánoknak eddig a fizetősök a vármegyék lakosságára való tekintettel 8-10000 korona között ingadozott azonban többségben voltak azok, kik 8000 korona fizetést nyugtáztak. Az uj költségvetés szerint a főispánok fizetés tekintetében három oszályba fognak soroztatni. A legkisebb főispáni fizetés 9600 K, ezenkívül lesznek 10000 és 11600 koronával javadalmazott főispáni állások is. Ezenkívül 1400 korona lakpénzük. Legnagyobb fizetése Pestvármegye főispánjának lesz, u. m. 11600 K törzsfizetés, 400 K személyi pótlék és 1400 K lakpénz, összesen 13400 korona. A főispánokról szóló részben van szó Budapest főpolgármesteréről, kinek 20000 kor. fizetése, 2000 K fizetési pótléka, 2000 K szálláspénze és 2000 kor. személyi pótléka lesz. Összes fizetése tehát 26000 korona. Szövetkezetek vásározási joga. A kereskedelmi miniszter 29.592/1904. sz. határozatával kimondotta, hogy a termelő- és értékesítő szövetkezeteket, mint iparűzőket, szintén megilleti az 1884. évi XVII. t.-cz. 50. §-ban minden iparosnak biztosított az a jog, hogy az ország bármely helyén tartott országos vásárokon saját vagy mások iparkészitményeit esetleg megbízottaik által is eladhassák. Vasúti szerencsétlenség. A felsőbányái vasút vonalán is megtörtént már az első vasúti szerencsétlenség. Nov. 15-én alkonyatkor, midőn a vásáros nép szekerei sürü rajokban tértek hazafelé az Erdélyi-uton, Felsőbánya felől egy hajtány, mely munkásokat szállított, őrült sebességgel rohant végig a Széna-téren. Meglehetősen sötét volt már s a hajtányon semmi fényjelzés nem volt, de az Erdélyi-ut vasúti korlátái sem voltak lebocsátva. így történt, hogy a gyorsan robogó hajtány elütötte Toroczkó András koltó-katalini gazda kétlovas szekerét. Az összeütközés oly erős volt, hogy a hajtány kisiklott a sínekről, a szekeret pedig lovastul együtt befordította az utszéli mély árokba. A hajtányon levő munkásoknak semmi bajuk nem- történt, de Toroczkó András és felesége, kik a kocsival együtt az árokba estek, komoly sérüléseket szenvedtek. A szekér darabokra tört. A szerencsétlenség ügyében a rendőrség erélyes vizsgálatot indított. Szatmármegyei naptár. A jövő hónap elején fog megjelenni „Szatmármegye Naptára,“ mely hivatott lesz egy oly hiányt pótolni, melyre már évek óta szükség van. A naptár rendes könyvalakban, számos illusztrációval, érdekes szellemi tartalommal fog bírni, magában fogja foglalni: | az állami, mint a közigazgatási hivatalok tisztviselőinek névsorát, iskolákat, tanítókat :* és egyéb kulturális intézményeket, a bizottságj tagok névsorát, az anyakönyvi- és képviselőválasztó kerületeket, egyházakat, kereskedelmi és ipari testületeket, vállalatokat, kaszinókat, köröket stbbit. Szóval egy oly közhasznú könyv jön forgalomba, melynek különösen minden kereskedő és iparos hasznát veheti. A naptár a legújabb adatok nyomán lesz összeállítva. — Minden kereskedő és iparos saját érdekében el ne mulaszsza hirdetését feladni ezen naptárba; mely egy teljes éven forog közkézen. Hirdetési árak: Egy egész oldal 12 korona, egy fél oldal 6 korona, egy negyed oldal 4 korona, egy nyolcad oldal 2 korona. — Megbízásokat a „Szabadsajtó“ nyomda vesz fel Szatmáron. A hírlapirodalom szenzációja. A fővárosi zsurnalisztika olyan szenzációjáról van szó, amely a legközvetlenebbül érdekli a vidék közönségét. A hírlapirodalom elismert erőinek közreműködésével indul meg november 26-án a főváros uj napilapja: A Nap. Független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása lesz a napnak s már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. Reggel olvashatja a lap gazdag anyaga és minden rovatában kime- ! ritő közlései sorában a nap egész történetét és kritikáját: a teljes országgyűlést, a politikai információkat, a külföld s a vidék híreit, színházi, törvényszéki, sport és egyéb eseményeket, továbbá a pontos és teljes tőzsdejegyzéseket. A Nap felelős szerkesztője: Braun Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Pplitikai cikkírói élén: Dr. Vázsonyi Vilmos és Ábrányi Kornél, I a magyar publicisztika kitűnőségei állanak. Belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Ábrányi : Kornél, Bródy Mihály, Csergő Hugó, Cholnoky Viktor, Feld Aurél, Gergely István, dr. Hajdú Miklós, Holló Márton, Kemény Simon, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, dr. Vázsonyi Vilmos. Ez a névsor -- élén Braun Sándor szerkesztővel - kész prograrhm. Hangban, tartalomban, formákban, sziliekben s ele- i venségben uj ez az újság. Külön szenzációja, ! bogy a legkorábban megjelenő újság a leg- | olcsóbb is. Egyes szám ára 2 krajcár, előfize- ! tési ára egész évre 16 korona, fél évre 8 ko- ! róna, negyed évre 4 korona, egy hónapra 1 korona 40 fillér. Az érdeklődőknek. A Nap kiadóhivatala (Budapest, VIII. Rökk-Szilárd-utca 9.) készséggel küld mutatyányszámot. Uj műszó. A honvédkaszárnyában az őrmester vizsgálva a legénység nacionaleját, egyszerre megakad a. szeme egy zsidó közlegény bejelentő lapján s rárivall a legényre: - Hallja maga Schlesinger, mit mondott be maga itt, | hogy a maga apja mérnök ? — Igen, kérem, \ mérnök. — Hogy mer igy hazudni, hiszen én ’ a maga apját ismerem. Annak pálinkás butikja I van Kóródon. — Igen, kérem alásan őrmester ur, italmérnök. Beleesett a kútba. Folyó hó 16-án özvegy Dudás Józsefné avasujvárosi öreg asszony vízért ment a kúthoz és merítés közben hirtelen befordult a kútba és ott lelte halálát. Az eset megvizsgálására másnap szállott ki a helyszínére Neupauer János szolgabiró. Közegészség elleni kihágás. A szinérváraljai csendőrörs valami lopás ügyben nyomozás céljából házkutatást tartott Varga Bálint helybeli lakos, cigánynál. Ez alkalommal a csendőrség jókora darab húst talált Vargánál az úrbéres birtokosságnak lépfenében elhullott bikájából. Varga a házkutatás előtt is fogyasztott az elhullott állat húsából, tőle semmi baja nem lett; a csendőrség ennek dacára úgy találta, hogy veszedelmes az emberi egészségre az ilyen hús fogyasztása s Vargát közegészség elleni kihágás miatt feljelentette. Tehénben konyhakés. Fekete Lajos váraljai gazdának egy tehene több mint. féléve, hogy beteg volt. Á tőgye körül daganata képződött. Fekete a barmát orvoshoz vitte. Ez adott is ; valami kenőcsöt, a gazda bekente azzal a daga- j natot s ennek folytán a daganat eltűnt. Idővel • rá ismét jelentkezett a daganat, de már közelebb ; az első lábakhoz, ugyancsak a hason. Fekete ! Lajos erre megnézette a tehenét Portiján Nucz | sebespataki lakossal, aki nem tanulta ugyan könyvből az állatbetegségeket, de akinek — vidékünkön legalább úgy tartják — tapasztalatai e téren igen nagyok. Romján a daganatot felvágta s csodák-csodája, abból egy konyhakés esett ki. Ki tudja, mióta hordozta az állatt ezt a kést a hasában?! Nekem egy szemtanú mondta el az esetet. Különben nem is hinném. A dolog magyarázata azután — természetesen — többféle. Szerkesztői üzenetek. Penyigei. Szívesebben vesszük a prózát. — G. Á. urnák. Nem építenek. - B. F. Halljunk szót uraim! 7572-1904. tksz, : ™ Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré tesz*> hogy Dr. Miskolczy Sándor ügyvéd, Miskölczy Róza, Miskolczy Irma férj, Bay Károlyné és Miskolczy Irma önkéntes árverési ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság kerületén lévő, Szinérváralja községben fekvő, a szinérváraljai 552. sztjkv- ben A I. 1-2. rend 1199. és 1395. hrsz. alatt foglalt szőlő birtokra az önkéntes árverést 1036 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1904. évi deexember hó 12-ik napján délelőtti 10 órakor a szinérváraljai kir. járásbíróság árverelŐ helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 103 korona 60 fillért készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1904. évi augusztus hó 30-ik napján. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telek* könyvi hatóság. Papp István, kir. albirő.
