Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-01 / 9. szám
SZIKÉRVÁR ALJA 1904 márczius 1 teleken és Avasfelsőfaluban. A tárgysorozat a már szokásos. A nép társadalmi és anyagi helyzete, továbbá : mit akarnak a szociáldemokraták ? A gyűléseket a főszolgabiró több fontos okbM nem engedélyezte, s illetve azokat jó előre betiltotta. A gyűlés színhelyén a hatóság elővigyázatból csendőrséget öszpontositott, és pedig Apába 15, Szamostelekre 10. Avasfelsőfaluba 16 esendőit rendelt ki. A gyűlés betiltását a főszolgabíró az illető községekben idejekorán Írott határozatban és ezenkívül dobszóval közhírré tette s szigorúan megtiltotta a gyűlések színhelyén a csoportosu lásokat. A szocialista érzelmüek a betiltott gyűlések színhelyén egyáltalában nem mutatkoztak. Cső portosulás a gyűlés napján egyik községben sem volt. Merénylet egy szolgabiró ellen. Még tavaly nyáron történt, hogy S á 1 y i községben biró választás volt, melyet K á 11 a y Ödön csengeri szolgabiró vezetett. Ez a biróválasztás teljesen feldúlta a falu lakosságának békéjét, daczára, hogy K á 1 1 a y szolgabiró mindent elkövetett, hogy az ellentéteket kiegyenlítse s a két párt között békét teremtsen. j K á 1 1 a y szolgabiró közbelépése mitsem használt, a két párt szavazói a választás alkalmával annyira összekülönböztek, hogy véres verekedés tamadt s ha a csendőrség idejekorán közbe nem lép, emberhalál történik A választás a régi biró kibuktatásával s a hivatalos jelölt győzelmével végződött. Ebbe a vesztés párt sehogyan sem tudott belenyugodni s bo- szut torrallak Kállay szolgabiró ellen, kinek a régi biró kibuktatását tulajdonították. A sáfyi korcsmában még legutóbb is több választó olyan kijelentéseket tett: De hiába, leütöm én azt az embert mi hamarább ! Úgy látszik, hogy a merényletre már hosz- szabb idő óta készültek, csak annak kivitelére nem kínálkozott eléggé kedvező alkalom. Tegnapelőtt K á 1 1 a y szolgabiró K.-Tótfaluban volt hivatalos kiküldetésben. Haragosai ezt az alkalmat lesték ki. Késő este volt midőn K á 1 1 a y szolgabiró megérkezett Csengerbe. Midőn már a faluba ért, leszállt lováról s lovát kantáron vezetve gyalog ment lakása felé. Egy sötét sikátoron kellett ke- rtsztül mennie. Gyanútlanul haladt előre, midőn egyszerre több alak elébe ugrott s botokkal, fütykösökkel agyba-főbe verték K ál lay szolgabi- rót, ki már az első súlyos ütések alatt eszméletlenül terült el a földön. A merénylők ez időt felhasználva, a sötétség leple alatt elmenekültek. Kállay szolgabiró jó ideig feküdt a földön eszméletlenül, mig magához térve, véres fővel lakására vánszorgott, hol most súlyos betegen fekszik. Az orvtámadásról nyomban értesitették a rendőrséget, mely a legszélesebb körű nyomozást indította meg. A tetteseket nem sikerült még kinyomozni, annyit azonban már megállapított a vizsgálat, hogy a merénylők sályi emberek voltak. , Ezen hirt azonban csak fentartással, és azon megjegyzéssel közöljük, hogy egy budapesti lap tudósítása szerint a vizsgalat, amelyet Kállay Ödön feljelentésére indítottak, kiderítette, hogy a merénylet csak a szolgabiról ur élénk fantáziájának szüleménye volt olyan állapotban, amikor az ember mulatságból, lóháton tér haza és véletlenül a tüzes paripáró leesik. A letartóztatott í ályi emberek pedig szabadságukat visszanyerték. Tragikus sziuielőadás. Megrendítő tragédia történt a szatmármegyei Fény községben. A fény i ifjúság f. hó 14 éré nagy vigalomra készült s a tánczvigalmat szinielőadással is egybe akarták kötni. Nagy bugalommal tanulták tehát Tóth Ede hires népszim üvét, Falu rosszát-1. F. hó 12-én tartották a főpróbát s ekkor történt a megrendítő szerencsétlenség. Göndör Sándort a falusi közgyám jóravaló, derék fia: B r é h m József személyesítette, a ki a nagy jelenésnél egy rozoga fegyverrel rálőtt a Ilátky Tercsit személyesítő Fischer Máriára, egy szépen kifejlett, gyönyörű 14 éves leányra. A lövés eldördült s Fischer Mária hangtalanul összerogyott. Az hitték, hogy játékból teszi. Csak pár pillanat múlva vették észre, hogy Fischer Mária órából szeméből lassan folyik a vér. Iszonyú rémület támadt. Gyorsan orvosért szaladtak, de a súlyosan sebesült leányt nem lehetett megmenteni. A lövés srétje száján, orrán és szemén át az agy. ba hatott s a gyönyörű leány öt órai sznvédés után meghalt. A tervbe vett vigalom napján, f. hó 14 -én temették óriási részvét mellett. B r é h m József, aki nem is sejtette, hogy a rozoga fegyver meg volt töltve, súlyos beteg lett s állandóan vigyázni kell reá, hogy bajt ne tegyen magában. Ez ügyben a bűnügyi vizsgálatot B o d ó György kir. aljárásbiró vezette, ki az iratokat már át is tette a kir. ügyészséghez. Az izraelita hitközség, még az elmúlt ősszel uj templom felépítését határozta volt el. A te'ket ho zá a kőutezában meg is vásárolta s az építő bizottságot megalakította. Az épitőbizottságaak egy vállalkozó azon ajánlatot tette, hogy a tervet és költségvetést elkészíti, de ha a hitközség a templom felépítését nem neki, hanem másnak adná ki, ez esetben őt a hitközség a tervért és részletes költségvetésért 240 koronával honorálja. Az ajánlatot az épitőbizottság el nem fogadta, hanem abban állapodott meg a héten, hogy a terv és költségvetés elkészítésével egy szakértő mérnököt fog megbízni. Az uj templomot a szilágycsehi izr. templom mintájára tervezik s a felépítés költségeinek előirányzata 24000 koronáig terjedhet. Az uj templomot még a folyó év őszén akarják felszentelni. Lapunk zártakor meg arról értesülünk, hogy a hitközség képviselőtestülete vasárnap azon határozatot hozta, mikép a terv és költségvetés elkészítését vállalkozóra bízza és annak lentebb ismertetett ajánlatát elfogadja. A főispán beiktatása Folyó hó 24-én a gyorsvonattal vonult be a vármegye és Szatmár szab. királyi város főispánja Kristóffy József Nagykárolyba. A pályaudvaron már reggeltől kezdve nagy tömeg szorongott. A város fel volt lobogózva s több díszes diadal kapu hirdette az ünnepélyességet. Este a nőegyleti mu'atságon vendégeivel részt vett az uj főispán is. A tulajdonképeni beiktató közgyűlés 25 én d, e, fél 11 órakor vette kezdetét. A közgyűlést Nagy László alispán nyitotta meg s felolvastatta a főjegyzővel a kinevezési okiratot s indítványozta, hogy küldöttségileg hívják meg az uj főispánt, kíséretével együtt, az eskü letételére. Csakhamar bevonult aztán a diszmagyarba öltözött, egesz megjelenésével jó benyomást keltő, rokonszenves arczu, élete legjavában levő főispán. Kíséretében több mint 20 diszmagyarba öltözött előkelő vendég volt. Az eskü letétele ufán Ilosvay Aladár főjegyző tartott hozzá hosszabb beszédet. Ezután a főispán emelkedett tel szólásra, mindjárt beszéde elején kitetszett, hogy jeles szónok s megnyerte a rokonszenvet arra kijelentésével, hogy nem a hatalomvágy, nem a dicsőségszomj, hanem a kötelességteljesités tudata hozta körünkbe s egyúttal kijelentette, hogy nem fényes múlt, nem az összeköttetés alapján jutott emez állásra, hanem becsületes munka után. Mindent felhasznál ha szükséges, még a hatalom erejét is a vármegye javának a munkálására. Politikai tekintetben mindenkinek szabad, meggyőződését tiszteletben iartani Ígéri. Különösen az alispán támogatását a közös együttműködés érdekében kéri. Szavait eme szavakkal fejezte be: „Éljen a haza, éljen a király, éljen a vármegye!“ A remek beszédet a gyűlés több Ízben tapsaival és éljenzésével szakította félbe. A végén pedig perczekig tartott a tapsvihar és éljenzés. Utána gróf Károlyi György állott fel a vármegye nevében válaszolni a főispán gyönyörű beszédére. Kérte egyebek között, hogy minden illegális eljárással szemben a legnagyobb szigorral járjon el. Első ténye volt az uj főispánnak, hogy gr. Teleki Pált tiszteletbeli főszolgabírónak kinevezte, Ezután a gyűlést bezárta, az összbenyomás, mit az egész gyűlés tagjaira első megjelenése tett, a legkedvezőbb volt, adná az ég, -hogy ez az osztatlan lelkesedés kisérné ezutáni működését is, hogy jeles tehetségeit s erejét vármegyénk felvirágoztatására fordíthatná. Ezután a küldöttségek tisztelegtek mintegy 24 en, A gyűlés után a kaszinó helyiségében társas ebéd volt, a hol aztán toasztban nem volt hiány, A közigazgatás javítása érdekében törvényes hatalmának egész súlyát igyekszik fellnsz- nálni. Minél kevesebb papirsfogyasztás mellett az élet valódi szükségeit igyekziic kielégíteni , Nem feledkezik meg még a szegény munkásnépről sem hogy a kivándorlást a jóllét ^fokozásával enyhitse- A nemzetiségi kérdést az állam politikai integritásának tekintetbe vételével a történelem tanúsága szerint úgy fogja fel, hogy azok '.ulturális bel ő. fejlődését előmozdítani szükséges. Állategészségügy. Szatmárinegyében j -lenleg zárlat van: Veszettség miat Oláhgyürüs, .Vlérk, Karolyán. Takonykor és bőrféreg miatt Szinér- váralján. Juhhirr.lő miat Lázáriban. Rühkór miat Fá'uánháza, Fehérszék, Kisbozinta, Kővárremete, Nagynyires, Nagysomkut, Pu-ztahidegkut, Jozsef- háza, Udvari, Nagybányán, Sertésvész miatt : Tyúkod, Mezőterem, Avasujváruson. Termény és áruraktár Sz dináron A közel jövőben termény és áruraktár létesül Szatmáron. A szatmármegyei takarékpénztár már a nyár folyamán épiti a vasút mentén gabona és áruraktárát és ezzel felve-zi a működési körébe a raktározási, elölegezési és eladás közvetítési üzleti ágakat. Ezen raktár felállítása folytán a középbirtokos és a kisgazda nem lesz kénytelen terményeit idő előtt elabni, hanem bevárhatja a jodb ár fejlődését. Lószemle. A kassai honvéd ! uszárezered által magánosok részére kiosztott katonalovak szemléje Sza’máron, folyó évi márczius hó 10-én reggel '.7 órakor log a városház elwt'i téren megtartatni. Blaha Lujza Szatmáron. Mint megbízható for- lásbol értesülünk, B 1 a ha Lujza, a nagy szin művésznő e hó folyamán egy pár estén Szalmái- városában vendégszerelni fog. Már most-, igen t,agy a müvészestélyek iránt az érdeklődést S előreláthatólag méltó ünnepeltetésben fogja részed.eni a művésznőt Szatmár város, valamint a vidék közönsége Műborgyártás Miskolczon A Magyai szőlősgazdák őrs/,. egyesületében Szabó Gyula dr. mist kolezi bortermelő érdekes leleplezést tett, fölhívta a figyelmet arra, hogy ő Miskolczon már hosszabb idő óta működő valóságos bőrgyárat jelentett föl és a pancsolóknak eddig a hajuk szála sem görbült meg. Hymen. Erdöss Aurél csólti körjegyző, volt avasuj városi segédjegyző m hó 20-án váltott jegyet Bornemissza Géza vármegyei árvaszéki helyettes elnök és neje Szabó Malvin úrnő leányával, SaroltávalPályázat Az aszfalt-gyalogjáró létesítése ügyében Szinérváralja nagyközség J képviselőtestületének megbízásából Bárány Béla községi biró hirlapilag felhivta az aszfaltvállalatokat, hogy a- jánlataikat a község elöljáróságához f. hó 20-ig njujtsák be, Piaci árak. A szinérváraljai folyó hó 25-iki hetivásáron a következő' árak érettek el. Búza S0 kgként . Rozs ..... , , , . . . 6.— Tengeri .... • • • . . . 5.50 Zab ..................... Bab , , , , , , . , 6— Liba sovány. . . . . . 5.— „ kövér . . . Szerkesztői üzenetek M. J. Köszönjük. Folytatását kérjük Lili. A bájban szegény, de erényekben dús leányok — sajnos — nem nagy hatással vannak a férfiakra. Ez — ugyancsak fájdalom — nem pesszimisztikus világnézlet. De már az igen, hogy mi csak az isteni kacérságnak hódolunk meg, Egyébiránt legyen egyszer felséges haragjában, és öntse egy sikerült tárca alakjába éidekfeszitő szive titkát. És mi óriási ’boldogoknak fogjuk magunkat érezni. Isten önnel és a gyöngyharmat 1 K,t. E. (K. . d) Humoros karcolatot jó néven veszünk. 281 ki, 1904 Arlejtósi hirdetmény. A vasuj város község iskola és mellék- épületei építését folyó éw márczius 11-én 4788 korona 42 f. költségvetési összeggel, vállalatba adja. Vállalkozni akarók felhivatnak zárt jánlataik márczius 10-ig leendő benyújtására 5% bánatpénz mellett. Terv, költségvetés, a körjegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthető. Követ, homokot, vályogot, fát, deszka jó részét a község szerzi be. Avasuj város, 1904. február 27-án. Ferenczy Zoltán, Majlát Ferencz^ körjegyző biró ^TAT TAT TAT , NT TAT TAT IÁT tAT ÍaT IÁT TAT TAT TAT* TAT TAT W Mtijfán mérnöki munkálatok végzésére ajánlkozik GÁLJENŐ (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök irodája Szatmáron Batthyány u- 1 (sörcsarnok épület)
