Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-24 / 21. szám
1904. május 24. SZINÉRVÁRALJA 3 mi szin alatt helye nincs. Rovar, fagy vagy föld árja által okozott kár esetén adóelengedésnek csak akkor van helye, ha a csapás egész dűlőket, szárazság esetén pedig, ha egész határokat magukban foglaló területeket ért. Ez a körülmény tehát a kárfölvételnél minden esetben jegyzőkönyvileg megállapítandó. A kár megállapításának mindenkor a megfelelő terület bizottsági (gyalog) bejárása utján kell történni. Ha a kincstári kiküldött a szakértők becslését magasnak találja, tüzetesen megokolt külön véleményét még a helyszínén tartozik jegyzőkönyvbe bevezetni. A kárfölvételi jegyzékbe pontosan bejegyzendő a termény neme, bérleteknél pedig az a körülmény is, hogy a szerződés szerint a földadót a bérlő fizeti vagy a bérbeadó. Ehhez a jegyzékhez csatolandó a megválasztott becsüsök írásbeli megbizó-levele is. Ritka családi esemény. A „Dés és Vidéké“- ben olvassuk, hogy Kinpán György zápróczi lakos felesége e hó 16-án három egészséges fiúgyermeknek adott életet. A sztrájkok ellen. A „Magyar Kereskedők Lapja“ a miniszterelnöknek egy szenzácziós kijelentéséről ad hirt, melyet a mostanában elhatalmasodó sztrájkok ügyében tett. Aradi iparosok küldöttsége járt a miniszterelnöknél, hogy sztrájk- törvényt kérjenek a mindsürübben felmerülő munkahagyások ellen. Tisza István miniszterelnök kijelentette a küldöttségnek, melyet Nemes Zsigmond orszgy. képviselő vezetett, hogy a munkásoknak magasabb munkabérre való törekvése jogos és emberileg méltányos dolog, a munkások erőszakoskodásait azonban ily esetekben nem fogja tűrni s rendeletet készül kiadni, a melyben utasitja a hatóságokat, hogy sztrájk esetén is a dolgozó munkásokat védje meg s a sztrájkoló munkásokat akadályozza meg a sztrájk alatt levő iparüzem menetének megzavarásában, valamint egyéb exeesszusokat se tűrjön. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter is érdekesen nyilatkozott ugyan e küldöttség előtt a sztrájkokról. A közelebbi események - úgymond - eléggé meggyőztek mindenkit, őt is afelől, hogy a munkásnép rétegeiben egy meg nem magyarázható mozgalom kapott lábra, amely máris sok bajt okozott. Nagyon érti és méltányolja, hogy a munkásnép régióiban különféle szövetkezések történnek. Ezekhez, amennyiben csakugyan a munkásnép jóllétét czé- lozzák, szót se fűzhetni, de ott, ahol az ily szövetkezések a fennálló rendbe ütköznek, ahol jogos érdekek ellen vonulnak fel s mások igazságos igényeit és exisztencziáját támadják meg, állást kell foglalnunk. Az a felfogása, hogy azokon a bajokon, a melyeken a törvényhozás intézkedése nélkül is segíthetni, a kormány a saját hatáskörében is fog segíteni. A temesvári gyufagyár — osztrák kézben. A „Gazdasági Tudósitó“ fentartással közli, hogy az osztrák gyufa-kar tel „Solo“ részvénytársasága, mely már az összes osztrák gyufagyárakat magába szívta, most sorra tárgyal a magyar gyárakkal is, hogy azokat is magába olvassza s ezzel a magyar versenyt megszüntesse. A gyufakartel első lépése ez irányban, sajnos, már eredménynyel járt, ha hinni lehet annak a Bécsből vett értesülésnek, hogy a Länderbank, a gyufa-kartel bankárja, az „Első temesvári gyufagyár r.-t.“ részvényei jelentékeny részének birtokába jutott. Lengyel Lajos müfogtechnikus városunkban a Korona-szállóban 5 napra műtermet nyit; és felhívjuk olvasóink figyelmét a jelen számunkhoz czatolt körlevelére. Bánkrónika. Roth József rózsapallagi lakostól folyó hó 11-én éjjel két darab ökröt az istá- lójából elloptak. A tettes ismeretlen. A csendör- ség erélyesen nyomozza. — Fánya Juon Tamásé kányaháhi lakosnak háza folyó hó 15-én leéget. A tűz kitörésének oka: gondatlanság. - Frenkel Abrahám avasfelsőfalusi lakos pinczé- jét folyó hó 13-án ismeretlen tettesek feltörték és belőle 302 korona értékű italokat elvitték. Különös öngyilkosság. Értesültünk, hogy Jul- loid gyógyszerész Ferneyben szokatlan módját választotta annak, hogy saját életét elpusztítsa. A búskomorság miatt életunt ember egy mozsárba nitroglycerint öntött, a mozsarat lábai közé szorította s a mozsártörővei nagyokat ütött a mozsárba. A gyakornok látva főnöke munkáját, rémülten menekült. A következő pillanatban hatalmas dörrenés hallatszott s nyomában a gyógyszertár falazata bedőlt. A romok eltakarítása után a szerencsétlen gyógyszerész testéből csak egyes bőrrészeket és egy darab koponyacsontot találtak. Kifogott női holttest. Pozsonyban — mint tudósítónk jelenti — egy fiatal úri női holttestét fogták ki a Dunából. Ä fehérneműn H. H. betűs monogrammok vannak. Az egyik zsebében egy feladóvevényt találtak, amelylyel Hugón Margit czimre Temesvárra pénzt küldött. 833-1904. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A szin érváraljai kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Satmareana takarék és hitelintézet végrehajtatónak Gvóza György a Péteré végrehajtást szenvedő elleni 128 K 04 f tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. jbiróság területén levő Remetemező községben fekvő a remetemezői 576 számú tjkvben A -f- 1 sorszám alatt foglalt belső birtokra s a rajta levő közösházból Gvóza György a Péteré jutalékára az árverést 692 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1904, évi junius hó 16-ik napján d. e. 9 órakor Remetemező községházánál megtartandó nyilvános árverésen a meg- állapjtott kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 69 korona 20 fillért készpénzben vagy az 1881.: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881.: LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1904. május 9-én. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Papp István, kir. albiró. 4715 — 1904. tksz. Hirdetmény. Apa és Apahegy községek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. az 1889. XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek értelmében elkészíttetvén és nyilvánosságnak átadatván az azon felszólítással tétetik közzé. 1. Hogy mindazok akik az 1886. XXIX. t.-cz. 15. és 17. §§-ai alapján ideértve e §-nak az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t.cz. 15. §-ának a pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §-ának b pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kiutalhatják e végből törlési keresetüket, azok pedig akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t.-cz. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVII. t.-cz. 15-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt vagyis 1904. évi decxember hó 3-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg- nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett hátrányára nem szolgálhat. 2. Hogy mindazok, akik 1886. XXIX. t.cz. 16. 18. §§-ai esetében ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §§-aiban foglalt kiegészítését is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak Írásbeli ellenmondásuk- kat hat hónap alatt vagyis 1904. évi decxem- ber hó 3-ik napjáig bezárólag a telekkönyi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen megnem hosszabbítható záros határidő eltelte után lemondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. Hogy mindazok akik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket hat hónap alatt, vagyis 1904. évi decxember hó 3-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszersmint egyszerű másolatokat is csatoltak vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Szinérváralján, 1904. évi május hó 16-án. Papp István, kir. albiró. 1587.-1904. tksz. HIRDETMÉNY. Berencze községének telekkönyvi betéte az 1886. évi XXIX. az 1889.: XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé: 1. Hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-cz. 15. és 17. §-ai alapján, ideértve e §-ok az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §-ának a pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §-ának b pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, kik valamely tehertétel átvitelének az 1886. évi XXIX. t.-cz. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november hó 21-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. Hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-cz. 16. és 18. §-ai esetében, ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november hó 21-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. Hogy mindazok, kik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyüvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzést sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november hó 21Ak napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmint egyszerű másolatokat is csatoltak vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Szinérváralján, 1904. évi április hó 30-án. (p. h.) Papp István, kir. albiró.
