Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-17 / 20. szám

1904. május 17.

rendelet léggömb fogásról szól. Németországban * ugyanis tudományos kísérletezés céljából, illetve a magasabb légkörök kifürkészésére gumi léggömböket bocsátanak a magasba, a melyek itt is, ott is leszállhatnak a földre. A belügyminiszter e léggömbök elfogatása és rendeltetési helyére való visszaküldésére tudnivalókat közöl a hatósággal, A tu* dományos intézet minden ilyen léggömb megtalálójának 5 márka jutalmat fizet.

Sztrájk Nagy-Károlyban. A nagykárolyi kőművesek és ácsok folyó hó 12-én a munkaadókkal szemben bérharcba léptek. A sztrájkolok és a munkaadók között az az összekülönbözés támadt, hogy a sztrájkolok óránkint 16 krajcár bért követelnek, mig a munkaadók csak 10 —12 krajcárt hajlandók fizetni. A sztrájkbizottság a közönséghez * felhivást bocsátott ki, amelyben eljárását igazolja.

A haskérdés. Rámutattunk e lap hasábjain, hogy közönségünk marhahússal nem éppen fényesen van ellátva. Nem a mennyiséget, hanem annak minőségét kifogásoltuk. Hírét vesszük most annak, hogy Nagy-Károlyban is hasonló módon panaszkodnak a marhahús ellen. A husmizéria ügyében e hó 8-án ugyanis értekezletet tartottak és bizottságot alakítottak a huskérdés megoldása tekintetében javaslat tétele végett. A bizottság abban állapodott meg, hogy keresni fog olyan mészárost, aki kötelezi magát miudennap, vagy legalább is minden másodnap egy jó marhát levágni és a húst három osztályba sorozva mérsékelt árak mellett kimérni. Ez esetben azután mintegy 200—300 család írásban kötelezné is magát arra, hogy hús- szükségletet kizárólag azon mészárosnál fogja beszerezni. — Ha a bizottság ilyen mészárosra nem akadna, úgy az érdekeltek szövetkezeti alapon fognak mészárszéket tartani és szükségletüket abból fogják fedezni. — Ezen hirhez még hozzáfűzzük azt, hogy tudtunkkal a földmivelésügyi minisztériumban olyan törvényjavaslat előkészítésén dolgoznak, amelyek értelmében erős megszorításokhoz lesz kötve a növendékmarha levágatása. Ez a nagy baj községünkben is, hogy egészen meglett, kifejlődött marhát, tehát legalább is 4 évest a legritkább esetekben vágnak le mészárosaink. S ha a mi husmizériánkon segítve nem lesz, alkalmasint lesznek községünkben is családok, akik a nagykárolyiak példáját fogják követni és elérik igy azt, hogy jó pénzükért kifogástalan húst is fognak kapni.

Az 1904-ik évi ujoncozás. A szinérváraijai járásban az ujoncozás a folyó évre junius hó 24. és következő napjain lesz megtartva. A polgári elnök Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel varmegyei főorvos lesz.

Az esküdtszéki tárgyalások május hó 16-tól— 24-ig fognak tartani. Mindössze négy bűneset van, amelyek felett Ítélkezni kell.

Újabb lopás egy aranybányában. Husvét első napján a nagybányai kalasanzi szt. Józsefről elnevezett aranybányába ismeretlen tettesek hatoltak be, de a lopást mielőtt az aranyércekkel elillanhattak volna, észre vették. Nagybányai levelezőnk most újabb aranylopásról értesíti lapunkat. Ez esetben sikerült az aranytolvajoaat Marosán Sándor és két társa személyében elfogni. A tetteseknél megmotozásukkor nehány száz korona értékű aranyércet találtak. Bevallották, hogy már többször loptak és pedig sikerrel. Érdekes, hogy a bányaőr úgy vette észre a lopást, hogy Marosán arcán a fájdalomnak bus jele ült, a mely onnan eredt, hogy a lopott ércek a cipőjében voltak és a talpat szúrták. A tolvajokat az ügyészség fogházába kisérték.

Az aszfaltjárda ügyében a folyó hó 14-ére hirdetett képviselőtestületi gyűlésen a tagok határozatképes számban meg nem jelentek, miért s az 1886. évi 22. törvénycikk 110. szakasza érteimében 15 nap elteltével újabb gyűlés lesz egybe- hiva. Ezen uj gyűlés napja eddigelé még megállapítva nincsen.

Az Avas gyümölcstermése. Az idén az Avas, ban a gyümölcsfákat a hernyók annyira ellepték, hogy úgyszólván semmi termés nem várható. A főszolgabíró tehát hiába figyelmeztette az Avas lakóit a hernyóirtásra, mert — amint az eredményből kitűnik — a figyelmeztetéseket meg nem fogadták. De bezzeg a beérkezett visszajelentések szerint a hernyók elleni óvintézkedéseket az avasiak szigorúan betartották. Bizony ez az egyébként szegény vidékre nagy csapás lesz, mert a gyümölcstermelés egyik legfontosabb jövedelmi forrása e hegyvidéknek.

A fák védelme. A galagonya ozondék (fekete vonalas, fehér lepke) hernyói már bebáboz- tak, szilvafákon, de különösen galagonyatákon igen nagy mennyiségben találhatók a sárgás szinü bábok. Ezeket most gyermekekkel, suhancok- kai szedetni kell (valamely edénybe, hogy a meoy- nyiseggel beszámoljanak), s aztán gödörbe begyo- moszolni és földdel behányni, igy egyszersmind trágyául js szolgálnak.

Meghívó A szinérváraijai iparos ifjúság f,évi május hó 22-én (pünkösd első napján) a Burghofíer János úr féle táneztermében zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti dij: személvenként 1 K, 2ü f. Családjegy 2 K. 40 f. Kezdete este 8 órakor. Jó zenéről gondoskodva van.

A városok és községek vásártartási és kelys zí né r váralja.

pénzszedési joga. A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának XXII. sz. döntvénye szerint a városoknak és községeknek a vásártartási és hely- pénzszedési jogból eredő jövedelme abban az esetben som róható meg tőkekamat és járadékadóval, amidőn ez a jog királyi kiváltságon vagy más törvényes címen alapszik.

A mübortörvény a gyakorlatban. A belügyminiszter 1903. évi 3628. sz. alatt hozott határozata elvi kijelenté' t tartalmaz a műbortörvény értelmezése körül. A miniszter ugyanis kimondja, hogy törkölybort más elnevezés alatt raktározni tilos; kimondja továbbá, hogy „munkásbor4 név alatt bort forgalomba hozni nem szabad.

Iparfejlesztés. A kereskedelemügyi miniszter az iparfejlesztés érdekében igen fontos rendeletet bocsátott ki a közel napokban. Utasította ugyanis a kerületi iparfelügyelőket, hogy valahányszor városokban vagy járások székhelyein hivatalból megjelennek, keressék fel a törvényhatóság első tisztviselőjét, a r. t. városok polgármestereit s a főszolgabírókat és szerezzenek tőlük információt arra nézve, hogy az illető városban vagy járásban melyik iparág támogatása, vagy minő uj iparág meghonosítása volna kívánatos. A szerzett információk alapján aztán az iparfelügyelők jelentést tesznek a minisztériumba, honnan aztán a megfelelő intézkedések megtétetnek.

A homoki szőlők bora. Az Országos kémiai intézetben folyó vizsgálatok szerint az országnak múlt évi bortermelése úgy minőségi, mint mennyiségi, de különösen minőségi szempontból minden jogos várakozást kielégített. Mindenesetre érdekes, hogy az újabb elvek szerint ültetett és kezelt homoki szőlők oly kitűnő bort szolgáltatnak, hogy nem is mindenki akarja elhinni, hogy nem hegyi,

I hanem homoki bor áll előtte. Minthogy a homoki szőlők évről-évre nagyobb mennyiségben lesznek termelőképesek, az árak meglehetősen nyomottak, aminek két szempontból van jelentősége és pedig először, hogy a hamis bor készítése megszűnt jövedelmező lenni s igy kevesebb hamis bor kerül a forgalomba; másodszor, hogy oda kell hatnunk, nehogy valami kerülő uton-módon a példátlanul olcsó olasz bor mégis csak bejuthasson hazánkba, amely a filloxeravész után nagy áldozatokkal felújított szőlőknek és a szép lendületet vett homoki szőlőknek jövedelmezőségét szüntetné meg s igy a felújítás költsége által kimerült szőlőbirtokosokat biztosan tönkre juttatná. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a homokon olyan tüzes és kifogástalan minőségű bor terem, minőt pár .évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertünk; és ha tartósság tekintetében itt-ott kifogást hallunk, az nem a bor minőségének, hanem annak tulajdonítandó, hogy az alföldön nem lehet olcsó áron kifogástalan borpincét építeni.

A leánygyermek mikor keresetképes ? Erre a

közérdekű kérdésre ad kompetens választ a kir. kúriának egy közelebb hozott döntése, mely kimondja, hogy a kiskorú leánygyermekek bármily társadalmi állásban és bármi bagyoni viszonyok közt 14 éves életkoruk betöltése előtt oly zsenge korúak, hogy keresetképeseknek 11 éves életkoruk betöltése előtt nem tekinthetők.

Szerkesztői üzenetek.

Hóvirág. A nagysád áltál említett szerről — hacsak hirdetéseink között nincsen (?), — mit sem tudunk. Hanem annyit mondhatunk, hogy a szív sebeit nem hegeszti még a timsó sem!

J L. Küldeménye itt van már. Köszönet 1 A cikk alkalomadtán sajtó alá jön. — Csakhogy kár ily irányú tehetségét parlagon hevertetni ; mi

mindig nyújtunk alkalmat gyakorlatra

.... Fogadja

üd

vözletünket!

Remény. Szeretjük hinni, hogy ön, ki a „remény“ szép jelszava alatt „küzd“, nem egy könnyen hajlandó föladni ezt, még akkor sem, ha első kísérletei hajótörést szenvednének is. — Tehát az a körülmény, hogy a hozzánk küldött „első munkája“ nem juthatott a szedő kezébe, távolról sem jelenti azt, hogy most már „tegye le a tollat és vegye kezébe a főzökanalat*, már csak azért sem, mivel e két „szerszám“ amúgy sem ellenlábasa egymásnak. Aztá í meg Jókai első színmüve (A zsidó fiú) sem látott sosem nyomda- festéket, igy hát más halandó sem kívánhatja, hogy magasabban kezdje, mint ahol dicső emlékű koszorús költőnk kezdte. Mindamellett, hogy ön ezen „első munkáját“ a „varrógép ritmikus zakatolása mellett irta" mégis roppant sántít a ritmusa; valamint rímei is, egy pár kivételével, döcögősek. Talán tenne próbát egy prózával, az esetleg beválik. Üdvözlet 1

Piaci árak. A szinérváraijai május hó 12-iki hetivásáron a következő árak érettek el :

Búza 50 kgkéut . . . .

Árpa

....................................

Tengeri

..............................

. . . . 5.50

Zab ...............................

, . 5.00

496.

1904. tksz.

r —....------— • „„ifir-,, bimmUi I MII WÉ_ŰI<ll VllTT«lT ’

; Árverési Itirdetmény kivonat.

A szinérváraijai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincs, tár végrehajtatónak Lébi Mózes végrehajtást- szenvedő elleni 347 korona 30 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinér- váraljai kir. járásbíróság területén lévő Avasfelső- falú községben fekvő az avasfelsőfalui 301 sztjkv.- beu A -{- 2. sorszám alatt foglalt külső birtokra 28 koronában és az ugyanezen tjkvben A + 3. sorszám alatt foglalt belső birtokra

203w koronában ezennel megállapított kikiáltási árbau az árverést elrendelte és bogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1904. évi jnnins hó 24 ik napjának délelőtti 10 órájakor Avasfelsőfalu község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlau becsárának 10 %-át vagyis 2 korona 80 fillért és 203 Korona 90 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elö- leges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szinérváralján, 1904. évi március 31.

A szinérváraijai kir. jbiróság mint tkvi. hatóság

Papp latrán.

kir. albiró.

2762.

1904. tksz.

Hirdetmény.

Szamostelek községének telekkönyvi betéte az 1886. évi XX*X. az 1889: XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t. cikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatváu, ez azon felszólítással tétetik közzé:

1., Hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t. c.

15. és 17. §-al alapjáu, ideértve e §-ok az 1889. XXXVili. t. c. 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. t. c. 15. §-áuak a. pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVÍ11. t. c. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t. c. 15. §-ának b. pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, kik valamely tehertétel átvitelének az 1886, évi XXIX, t. c. 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXV1I1. t. c 15. g-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november hó 2 1 - i k napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros batáridő eltelte utáu inditott törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat ;

2., Hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t. c.

16. és 18. § ai esetében, ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVlll. t. c. 5. 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kivannak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november hó 2 1 - i k. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros batáridő eltelte után el lent- mondásuk többé figyelembe vétetni nem fog.

3, Hogy mindazok, kik a fentebbi U és 2 pontban körülirt eseteken kívül a betétek tar. talma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVlll. t. c. 16 § a alapján történt bejegyzést sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 11404. évi november hó 2 1 - i k napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadha *ják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyázersmiot egyszerű másolatokat is

i