Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-10 / 19. szám

1904. május .10. SZINjS.R V-ÁRALJA. 3 a városatyák azzal a kérdéssel, hogy a terhet a község elbirja-e, vagy sem ? Szeretjük remélni, hogy amint a képviselőtestületi gyűlés az aszfalt­járót egyszer elhatározta volt, úgy most is követ­kezetes marad elfoglalt álláspontjához. Adományozás.Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás az ilobai tüzkárosultak számára a helybeli szolgabirói hivatalhoz folyó hó 1-én száz koronát küldött. Ezen összeget a tiz legsze­gényebb károsult között osztotta ki Bay Miklós szolgabiró. Megerősített választás. Hozás János szat­mári főgymnasiumi görögkatholikus hitoktatónak Nagybánya város képviselőtestülete által lelkészszé történt megválasztását a minisztérium jóváhagyta. Vármegyei gyűlés. A főispán a következő meghívót adta ki a múlt héten. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó évi május hó 5-ik és következő napjain délelőtt 11 órakor a vármegyei székház nagytermében tartan­dó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni. Haza­fias üdvözlettel : Nagykároly, 1904. ápril 26. Kris- tófíy József, főispán. A törvényhatóság hálafelira­tot intéz a királyhoz Rákóczy hamvai hazaszállí­tásának elrendeléséért és köszönetét fejezi ki a kormánynak a vasúti sztrájk gyors és eredményes megszüntetéséért. Az ilobai tűznek első emberáldozatáról kell szomorú hirt adnunk. A tűzvész alkalmával súlyo­san megsérült 3 ember közül özv. Dragoszjn Gá- borné a nagybányai közkórházban, a hova a köz­ségi elöljáróság ápolás végett szállította — meg­halt A második két sérült még mindig kórházi ápolás alatt áll és állapotuk igen komoly, E he­lyen megemlítjük, hogy Balotafalu község elöljá­rósága május 9-én 28 véka kukoricát, 3 és fél véka paszulyt és 1 korona készpénzt hozott a ká­rosultak részére. A nagysikárlói lakosok is enyhítették adako­zásaikkal a károsultak nyomorát. Az adakozók névsorát itt adjuk : Csókás György 1 kor., Szilágyi Mihály 50 fill., Vancsa Gábor 1 kor., Kotyecz Jánosné 1 kor., Krajcsovits Ferencz 1 kor., Butyela Róza 40 fill., Berneszki György 1 Kor., Sztrunk Mátyás 1 kor., Szimon Béla 2 kor., lrucsek József 1 kor., Török András 2 kor., Lebovits Mihály 30 fill., Herskovits Testvérek 1 kor., Lázár Bertalan 1 kor., Makarie György 40 fill., Simon György 1 kor.r Veres Nucz, Fekete Lajos 1 kor., Barbur Gábos 4 kor., Brebán Ábrahám 2 kor., llrebán Miklós 1 kor., Kerezsán Aurél 2 kor., Wasserblatt Mózé, 6 kor., Girbe Mitru 1 kor., Veres Albert 2 kor., Baldos Mitru 40 fill., Motyika Simon 1 kor., Kere­zsán Ambrózia 2 kor., Szabó Zahár 80 fill., Áb­rahám József 1 kor., Griga Lika 2 kor., Miklós Nucz Borián 2 kor., Ilucz György 1 kor., Rusz Juon Virvi 2 kor., Pap Juon Firónia 1 kor.. Nasztázia 20 fill., Bonácz Iliáné 1 kor. 20 fill., Kárpáti György 3 kor», Rusz Juon a Mástyéé l. kor,, KomorÓQzy Péter 1 kor. Összesen 55 kor. 60 fill. Kukoricát adakoztak a kö­vetkezők : Bot Mitru, Osán Nucz, Pap Vila, Czinta György, Katona Vaszalika, Ilkás György, Pap Vaszalika, Zetye Vila, Pap Juon, Marosán Vila, Hegedűs György, Argyelán Nucné, Kis Va- szilika, Makszim Györgyné, Vancsa Gábor, Osán Mlitru, Pap Péter, Brebán Miklós, Pap Flóra Liki, Czinta György, Katona Vaszalika, Pap Juon, Hegedűs György, Argyelán Nuczné. Összesen : tizenegy vékát és 8 hatodot. Életbeléptetett postahivatal. Az ideiglenesen megszüntetett tartolci postahivatal Tartolc elneve­zéssel május hó 1-én postamesteri kezelésben teljes fel és leadó szolgálattal újra életbe lett léptetve. Ezen postahivatal postai összeköttetését a Tartóié­ról Bikszádra és vissza naponként közlekedő gya­log küldönc postajárat utján kapja. — A postahi­vatal a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gya­nánt is működik. A postahivatal kézbesítő kerüle­tébe Komorzán és Tartóié községek és Alecsen. másként Kiskomorzán telep osztattak be. Terep község határának tagositási ügyében a megengedhetöség kérdése jogerősen elbíráltatván, a tagositó mérnök szerződtetése és annak beve­zetése, s általában a szükséges munkálatok végett folyó hó 9-re volt a tárgyalási határnap kitűzve. A tárgyalás eredményét ugyan még nem ismer­jük ; de több mint valószínűnek tartjuk, hogy a tagositási mérnöki munkálatokkal Fogarussy Sán­dor lesz megbízva. Gondatlauság. Dávid Mózes helybeli lakos 2 szekér szénát vásárolt az elmúlt hét valame­lyik napján Avasujvárosból és egy fuvarost foga­dott onnan, aki a szénát haza Szinérváraljára szál­lítsa. Útközben a fuvaros pipára gyújtott, de oly szerencsétlenül, hogy a széna is tüzet fogott. A fuvaros a tü'.et eloltani nem tudta, már kezdte a tűz a lovakat is perzselni, mire a fuvaros ráteri- tette a subáját a lovakra, azután az istrángot el­vágta és igy sikerült a két gebéjét megmenteni attól, hogy pecsenyévé és fagygyuvá ne váljanak. Választmányi gyűlés. A szatmármegyei ált. tanítóegyesület választmánya e hó 9 én, S'.atináron gyűlést tartott, melyen a folyó évi közgyűlést ké­szítették elő. Községünkből Ányos Miklós, igazgató- tanító és Fábián István ev. ref. tanító volt jelen a gyűlésen. Előbbi mint pénztáros, utóbbi mint jegyző. A szatmár—nagybányai vasút legközelebbi igazgatósági gyűlésén tárgyalta a motoros kocsik bevezetésének ügyét, A Ganz és Társa cég ugyanis ajánlott egy 2 — 3 osztályú kéttengelyű gőzmotoros személykocsit. Az igazgatóság nem dön­tött végleg az ajánlat felett, hanem felkérte Marx János igazgatósági tagot ez ügy tanulmányozására, a ki legközelebb indítványt tesz az iránt, hogy a motoros kocsik a győri vaggongyárból, vagy a Ganz-gyárból rendeltessenek meg. Lesz tehát motor kocsink is, a mi csakugyan reánk fér, ha elgon­doljuk, hogy egyedül Nagybánya városa az, a melynek a vármegyében nincsen kedve .ő vasúti összeköttetése, holott aránylag nagy áldozatokat hozott és hogy meg vasútja érdekében. Ha a mo­toros kocsik forgalma megindul, úgy közvetlen csat­lakozást nyerhetünk a szatmári gyorsvonatokkal s igy a fővárossal is. Reklám. A legnagyobb reklámot hazánkban kétségkívül a sorsjegyelárusitók kultiválják. Óriási összegeket költenek a reklámra. S hozzá olykor meglepő az a leleményesség, amelylyel a sorsjáték számára az embereket megnyerni igyekeznek. Pél­dául ide iktatjuk egy bankháznak levelét : Szeged, 1904. április hó 29»én. Nagyságos Nagy Ber­talan urnák Szinérváralja. Egy magát előttem megnevezni nem akaró ismerőse azt álmodta, hogy egy sorsjegygyei, melyből Önnek is volt fél része, főnyereményt nyert és tőlem csakis azon kikötés mellett vesz fél sorsjegyet, ha ugyanezen szám másik felét előtte beboritékolva b, címére elküldöm és Önnel ezen különös álomlátást közlöm. Midőn ismeretlen ügyfelem ezen kívánságát teljesítem, kérem a mellékelt sorsjegyért járó 6 koronát azon­nal feladni, mert az illető egyén csak rövid ideig marad Szegeden és a sorsjegyet csakis az esetben veszi át, ha ön is megtartja azt. Épen ezen oknál fogva kénytelen vagyok levelem express feladatni, hogy azonnali becses válasza mielőbbi birtokába jussak. Azon kellemes reményben, hogy a vélet­len, mely b. címéhez juttatott, Önre nézve tény­leg oly szerencsésen fog végződni, jegyzek tel­jes tisztelettel Kőrös-bankház. Hernyó eilen való védekezésre ajánljuk, mint biztos szert, gazdáinknak a Tanatont, kapható minden főtrafikban s az ellen, hogy a szomszéd­ból a hernyó át ne költözzék, célszerű a fák de­rekát újságpapírral vastagon keresztülkötni és kátránynyal a papirt sűrűn bekenni. Olcsóbb lesz a cukor. A nyerscukorpiacok már hosszabb ideje igen szilárd irányzatot követ­nek s az árak emelkednek, miután megbízható becslések szerint úgy Kubasziget és egyéb gyar­matok nádcukortermeiése, mint több európai állam­nak, főleg Franciaországnak, Belgiumnak és Orosz­országnak cukorrépa termesztése jóval kisebb lesz az idén, mint tavaly volt. A finomított cukor árára azonban — mint a „Magyar Kereskedők Lapja“ írja — a nyerscukorpiacnak ez a szilárd irányzata eddig' nem volt sémmiféle hatással s e kiváló szak­lap a jövőben sem vár ilyent, sőt biztosra veszi, hogy a finomitványárakat mielőbb ismét lejebb kell majd szállítani, minthogy az osztrák finomítók egyenesen rá vannak utalva ária, hogy a magyar piáé felé való eladást forszírozzák és a karteljük kebelében mutatkozó differenciákat is aligha sike­rül eloszlatniok. A vidéki kereskedők helyzete felől panaszos hangon nyilatkozik a Késmárki kereskedelmi tár­sulat évi jelentése és azt rendkívül súlyosnak mondja; különösen a kiskereskedők csak tengőd­nek s gyászosabb évekre, mint az utóbbiakra, nem emlékeznek. Ehhez járul még az is, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek romboló versenye végve­széllyel fenyegeti a kis exisztenciák megélhetését. A társulat jól megokolt felterjesztésében kérni fogja a kereskedelmi minisztert, hogy lásson a világi és egyházi patronátus alatt működő fogyasztási szövetkezetek megrendszabályozásához. A jelentés sérelmesnek mondja az üzleti viszonyokra a vasár­napi munkaszünet mostani szabályozását és ez irányban is feliratilag fogja kérni a kereskedelmi minisztert, hogy a tavaly júniusban kibocsátott rendeletet módosítsa és a munkaszünet kezdetét a vidéken déli tizenkét órára tegye. A volt úrbéres erdők elidegenítésének korláto­zása. A volt úrbéresek az úrbéri rendezésből kifolyó­lag erdőilletőségük fejében részükre kihasított és az 1871. évi Lili. t.-c. 2. és 3. § ainak határozmányai- hoz képest teljes tulajdoni és szabadrendelkezési joggal, de ugyanazon törvény 25. §-a szerint az erdőkre nézve az erdészeti rendszabályok betartá­sának köteleze'tségével birt területeket az erdő­törvény rendelkezéseinek kijátszására irányuló cél­zattal elidegeníteni igyekeznek. Ennek lehető meg­akadályozása végett mindazon esetekben, midőn községi iskolai (iskolaralap) és községi tanítói er­dőkre nézve községek vannak érdekelve, az ezen érdekeltség szempontjából elidegenítési jogügyletek­nek jóváhagyására hivatott elsőfokú hatóságokat a belügyminiszter 1904. március 30 án 124,909. sz. a. kelt körrendeletével elutasította, hogy ezen jog- ügylet jóváhagyása kérdésének elbírálásába csak akkor bocsátkozzanak, ha a szóban levő erdők elidegenítéséhez a fö'dmivelésügyi miniszter hozzá­járulása már kieszközöltetett. Piaci árak. A szinérváraljai május hó 5-iki heti vásáron a következő árak érettek el : Búza 50 kgként....................... Árpa .......................................... Tengeri .................................... . . . 5.50 Zab .................................... 5. 00 3477. 1904. tksz. t. • « Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbiróság. mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy az „Albina“ nagyszebeni takarék- és hitelintézet végrehajtatónak Szilágyi Terézia végrehajtást szenvedő elleni 105 korona 28 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbi­róság területén lévő Papbikó községben fekvő, a papbikói 34. sztjkvben A. I. 1—8. sorszám alatt foglalt belső és külső birtokból a Szilágyi Terézia nevén állott, jelenleg Szilágyi Gábor nevén álló V4-ed rész jutalékra az árverést 775 koronában megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlan jutalék az 1904, évi junius hó 1-ső napján délelőtt 10 órakor Papbikó községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 ,/0-át, vagyis 77 korona 50 fillért készpénzben, vagy az 1881 : LX t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpa­pírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 4881. LX, t. c. 170. §-a értelmében'a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1904. évi április hó 12. A kir. jbiróság m. tkvi hatóság. Papp István kir. albiró. 2762, 1904. tksz. Hirdetmény. Szamostelek községének telekkönyvi betétei az 1886. évi XX,X. az 1889 : XXXVIII. és az 1891. évi XVI t. cikkek élteimében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással 1., Hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t, c. 15. és 17. §-ai alapján, ideértve e §-ok az 1889. XXXVI11. t. c. 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. t. c. 15. §-ának a. pontjában foglalt kiegé- szitését, valamint az 1889. évi XXXVI11. t. c. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t. c. 15. §-ának b. pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési kereseteket, azok pe­dig, kik valamely tehertétel átvitelének az 1886, évi XXIX, t. c, 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXV111, t. c 15 §-a alapján mellőzését megtá­madni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november hó 2 1 *i k napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújt­sák be, mert az ezen meg nem hosszabbitbató záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szol­gálhat ; í . 2., Hogy mindazok, kik az 1886. XXIX t. c. 16. és 18. § ai esetében ideértve az utóbbi sza­kasznak az 1889. évi XXXV111. t. c. 5- 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tu­lajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmon­dással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november h ó 2 1 - i k napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbitbató záros határidő eltelte után el lent- mondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3, Hogy mindazok, kilo a fentebbi 1. és 2- pontban körülírt eseteken kívül a betétek tar­talma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának ,az 1889. év XXXVill. t, c. 16. §-a alapján történt, be jegyzést sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásokat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1904. évi november hó 2 1 - i k napjáig bezárólag nyújtsák be mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogaiuak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adták át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmiat egyszerű másolatokat is

Next

/
Oldalképek
Tartalom