Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-23 / 8. szám
2 SZINÉRVARALJA 1904. február 16. ha figyelembe vesszük, hogy minálunk, sajnos — a közterhek lerovásának kötelesség érzete által az adózó polgárok nem nagyon vannak áthatva és ezeknek behajtása körül a hatóság nem fejti ki azon erélyt és lelkiismeretességet, melyet a pontoson fizető adózók érdeke meg kívánna. Már pedig ha a vállalkozó céggel szemben a község magát kötelezné, és ha ezen kötelezettségenek teljesi téséhez szükséges pénzt nem tudná behajtani a közönségen a hozzájárulási arány szerint, úgy ennek kövelkezmenye az volna, hogy a gyalogjáró költségét a pontos adófizetők fizetnék meg, esetleg éppen azok, a- kikre egészségtelen adórendszerünk következtében, a közterheknek súlya első sorban nehezedik. Ezen észrevételeinkkel nem akarjuk, a lelkesedés tüzét lelohasztani, sem senkinek kedvét elvenni, avagy aggodalmakat támasztani, csupán az intézők figyelmét akarjuk ezen körülményekre felhívni és ő- ket arra kérni, hogy a kellő lelkiismeretességgel, gondossággal és körültekintéssel járjanak el, nehogy egy különben igen üdvös intézménynek esetleg káros következményei legyenek. Képviselőtestületi közgyűlés Szinérváralja nagyközség képviselő testületé február hó 20-án d. u. 3 órakor közgyűlést tartott. A gyűlés olyan látogatott volt, aminőre még a legrégibb képviselőtestületi tagok st.m emlékiZ nek. Igazán jól esett látni a képviselőtestület tagjainak ilyen szokatlan felbuzdulását, és a közügy iránt tanúsított oly nagyfokú érdeklődését, a mire községünk közéletében alig van példa. A gyűlésnek látogatottsága és azon nagy érdeklődés, amelylyel a tanácskozásban a tagok részt- vettek, minden Demosthenes-nél ékesebben hirde- ti a tárgynak fontosságát, amely ezen közgyűlés programjának legfőbb pontja volt. Az aszfalt gyalogjáróról volt szó. llosvay Gusztáv főszolgabírónak lapunkban már ismertetett azon határozati javaslata volt az ülés egyik tárgya, amely községünkben asz'alt gyalogját ó létesítéséről és a aszfalt jáida költségei fedezésé- j nek módjairól szóló indítványt tartalmazta. A képviselőtestületnek 28 t igja volt jelen, a kik közüt egy sem akadt, a ki a gyalogjáró szükségességéről meg ne lett volna győződve. A jelen voltak közül a vitában sokan vettek részt, a felmerült vélemény különbségek, nézet eltérések azonban kiegyenlítődtek, a közgyűlés tagjai teljesen egyetértőig egyhangú határozatot hoztak. A gyűlés lefolyása a következő volt. A gyűlést Bárány Béla községi bho, elnök nyitotta meg. Jelen voltak llosvay Gusztáv főszolgabíró, a képviselőtestület tagjai közül: Rókász Lajos, Wolkenberg Károly, Gerber Ödön, dr. Ember Elemér. Ember Ignácz, Frank József, Weng- lárcsek István, Kepes József, Kepes Sándor, Képes Lajos, Fényes Béla, Jeney Endre, Losonczy Atilla, Klein Lipót, Burghoffer János, Turznly Károly, Alby István, Markovits Adolf, Wasserblat gitó Nirvánáját, lábbal taposó átkos kormányférfiak, mint Sándor János, Kristóffy, dr. Némelhy és több ilyen újító, és nem törődve hernyóval, vértetűvel, romániai zsidóval és más hasonló féreggel, rendeletbe adták ki: „nemleges jelentést többé nem szabad tenni.“ — Szegény jegyzők 1 Gyászba borult homlokkal és sajgó szívvel kötözték össze a drága csomókat, a százféle nemleges jelentések mázsányi impurumait vérző kebellel tették koporsóba, (hivatalos nyelven fastikulába) és szép nagy betűkkel ráírván: „Sit tibi terra levis“ -— .. levéltárbla helyezték. — A drága halott felett érzett mély fájdalom azonban nem enyhült. — Mert hát mit is ér az egész közigazgatás, mit ér az egész élet nemleges jelentések nélkül?!!. — Avagy nem nemleges jelentés-e az, midőn a magyar, vigsága tetőfokán — a vendéglátó házigazdának jelenti, hogy: „Nem nem, nem! nem megyünk mi inn;n el!! !“ — Mi volna társadalmi érintkezésünk, ha a nemlegesség legfőbb törvénye, a „nem illik“ nem léteznek?! — Mi volna a technika „nemleges elemek“ nélkül? I — Mi volna az egész emberiség „nem“ nélkül?! — És van—e életünknek szebb, bájosabb emléke, mint amikor ebből érettségire készülünk!? — „De nincsen veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett, — mondja a költő. — A kisbugaczi magy. kir. gubóbeváltó és marhasóhivatal ugyanis kiadta az ordcét: Vakon született légyen az a nótárius, aki merészelend pénzt hozni, mikor nincsen -neki . . . határ napja. — Tudvalévő dolog persze, hogy az államnak Bencze, Stauder János, Krisán János, Sólyom Mihály, és Kocsis Jenő. Az elöljáróság tagjai közül : Bárány Béla. községi bírón kivül Fischer János albiró, Jakab Mihály, Somogyi Gerő és Fehér József községi esküdtek. A jegyzőkönyvet Hirsch Manó segédjegyző vezette, mimhogy Uray Bertalan jegyző betegsége folytán a gyűlésen nem jelenhetmt meg. A gyűlés tárgysorozatának első pontja voll Ditricli János volt köségi biró és Uray Bertalan községi jegyző ellen egy fegyelmi ügyből kifolyó* lag vagyoni felelősség kimondása feletti határozat- hozatal. Minthogy Uray Bertalan jegyző jelen nem volt, a közgyűlés Bárány Béla tiró indítványa folytán, a kérdésben határozatot nem hozott, A gyűlés második pontja llosvay Gnsztáv főszolgabírónak határozati javaslata volt az aszfalt gyalogjáróról, llosvay felolvasta határozati javaslatát, mely szerint: mondja ki a község, hogy a főuteza valamint a vasututeza mindkét oldalán ; nemkülönben a nagybányai ut egyik oldalán aszfalt gyalogjáró készítése iránt több megy ei és országos lapban pályázatot hirdet. A községi biró elnöklete alatt öttagú bizottságot küld ki, amely a vállalkozó cégekkel tárgyaljon, azok valamelyikével, amelynek ajánlata a legelőnyösebb lesz, a j község nevében szerződést kössön. Hangsúlyozta ! azonban a főszolgabíró, hogy ezen bizottság által ; esetleg kötendő szerződésnek hatálya a képviselőtestület utólagos jóváhagyásától van függővé téve. Nagyon fontos ezen körülmény azért, mert | a bizottságnak több tagja kijelentette, hogy i addig mig az aszfalt járó tervezetét, költ- j ségvetését és az egyéb lényeges körülményeket nem ismerik, határozatot nem hozhatnak, A főszol- gabiró megnyugtatta a képviselőtestület tagjait az iránt, hogy amennyiben a vállalkozó cégek által proponált tervezetet és feltételeket ki nem elégitők- nek találnák, avagy amennyiben a képviselőtestület tagjai a később meg ismerendő adatok alapján azon meggyőződésre jutnának, hogy az aszfalt gyalogjáró [élesítése a község közönségének olyan megierheltetésével járna, amelyet az súlyosabb anyagi megerőltetés nélkül el nem viselhetne, jogukban áll a bizottság áltál esetleg kötött szerződést jóvá nem hagyni, Illetve a gyalogjáró létesítésétől ellálani. Kérte a főszolgabíró a közgyűlést, hogy bár most a részleteket illetőleg felvilágosítást nein adhat, a határozati javaslathoz való hozzájárulásnál aggodalmaik ne legyenek, mert egy, a község képviselőtestülete által hozott határozat az a bktos alap, amelyen a képviselőtestület által kiküldött bizottság a vállalkozó cégekkel a tárgyalásokat megkezdheti, és amely nétkül a vállalkozó cégek a tárgyalásokat komolyaknak nem vehetik. A főszolgabíró ezen előadása teljesen megnyugtatta a közgyűlés tagjait. Kepes József képviselőtestületi tag azon indítványt tette, hogy a lapokban közzéteendő pályázati hirdetményekben jegyeztessék meg az, hogy kizárólag hazai cégek pályáz!latnak. llosvay Gnsztáv főszolgabíró, a közgyűlés helyeslése mellett ellenezte az indítványt azért, mert a pályázatnak ilyen feltétele az ajánlatoknak igen költséges voltát idézné elő, minthogy az amúgy is kevés számú hazai cégnek a külföld versenyétől nem kellene tartania. Éppen ezért a hazai ipar érdekében teljes garanciát lát abban, ha a benyújtott pályzatok közül, egyenlőfeltételek mel- ett, a bizottság a hazai vállalkozókat előnyben nem pénzre, a megyének sem pénzre, hanem . határnap-ra van szüksége.. — A közhatóság ugyanis nem zárkózhatik el a határnapoktól, akkor, midőn még a kotló, a nyúl, az anya is bizonyos ügyeket csak pontosan kiszabott határnapok alatt intézhet el. — Ha pediglen nem lészen pénz a határnapon, akkor — nemleges jelentés . . . teendő. Leénekelni talán igen, de leírni nem lehet az j az örömet, mely erre a rendeletre nótárius ura imék körében támadt. — Mint régen a „Talpra Magyarét, úgy szedték ki Vider úr szurtos kis Gutenberg-jei egy pillanat alatt a következő formulát: „Tekintetes Főnök Ur! — I A legmélyebb alázatTal jelentem, hogy e hó hatodik napján Kányaházán A kassza tátongó ürességének miatta Porciót a biró nem beszállította Miről A Tekintetes Urnák teszek Jelentést nemlegesset“. — A főnök úr tiszteletére tervezett fáklyás menetet a főszolgabiró — sajnos holmi személyi biztonságra c/.élzássai — betiltotta, mindazonáltal találtak a nótáriusok módot áradozó örömük és hálájuk kifejezésére olyképen, hogy a szeretett főnökhöz a következő sürgönyt menesztették: „A nemleges jelentések dicső korszakának részesíti. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Losonczy Attila is. A határozati java; latnak második része az aszfalt gyalogjáró költségeinek mikénti viseléséről intézkedik. A javaslat szerint a költségek V,-ad részét azon háztulajdonosok viselnék telkeik nagyságának, illetve az előttük elvezető gyalogjáró hosszának arányában, a kiknek háza előtt gyalogjáró elvezet, '^-ad részét pedig fizetnék mindazon községi adózók, a kik vagy nem háztulajdonosok, vagy házuk előtt aszfalt gyalogjáró nem lesz. Ember Elemér dr. a határozati javaslat ezen részét oda kívánta módositani, hogy a háztulajdonosok csupán felét fizessék a költségeknek, másik felét pedig az összes adózók, beleértve a ház- tulajdonosokat is. A több oldalról támadt ellene- zés után azonban indítványát visszavonta. Ez után következett a határozat hozatal, amely az 1886. évi XXII, t. cikk 59 §-a értelmében, minthogy egy, a községre anyagi terhet rovó javaslatról volt szó; névszerinti szavazással történt A szavazásban 27-en vettek részt, kik a javaslatot mindnyájan elfogadták. Éz után megválasztotta a kögyülés az ötös bizottságot, melynek tagjai lettek: Bárány Béla községi biró, elnök, dr. Ember Elemér, Gerber Ödön, Losonczy Attila, Kepes József és Turzuly Karoly. A gyűlés utolsó tárgya volt a község által vásárolt, község házául szolgáló épület vételiszerződésnek jóváhagyása. A bizottság a szerződést egyhangúlag jóváhagyta. A közgyűlés a főszolgabíró éltetése mellet a legélénkebb hangulatban oszlott szét. HÍREK. Főispáni beiktatás. Folyó hó 25 én a vármegyeház nagytermében (N -Károlyban) fog végbe menni a tőispáni beiktató közgyűlés. Az ezen alkalomból megtartandó ünnepségek sorrendje a következő: Folyó hó 24-én este nőegyleti hangverseny és ismerkedési estély a régi kaszinó helyiségében. Folyó hó 25-én délelőtt '/áll órakor beiktató közgyűlés. ’/212 órakor a küldöttségek fogadása. Délután 2 órakor társas ebéd a régi kaszinó helyiségében. Szatmár város polgármestere, Pap Géza az uj főispánnak Kristóffy Józsefnek kinevezése után haladéktalanul értekezletet hivott össze a városház tanácstermébe, mikor is az uj főispán beiktatásának programmját állapították meg. A beiktatás határnapjául folyó év március hó első napjának d. e. 9 órája lett kitűzve. Ekkor érkezik ugyanis az uj főispán N.-Károlyból, ahová Szatmár város törvényhatóságának egy küldöttsége megy elébe, megérkezéskor pedig az indóháznál Pap Géza polgármester üdvözli. Délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében diszgyülés lesz, a melyben az uj főispán a hivatalos esküt leteszi. Délután egy órakor a Pannónia dísztermében bankett, este pedig szinielőadás és összejövetel a Társaskör helyiségében. Az értekezlet meghívta Szatmár, Ugocsa, Mármaros, Hajdú, Szabolcs és Szilágy megyéket, továbbá Debreczen, Nagy-Károly, Nagybánya és Felsőbánya városokat is. A vármegye törvényhatóságának bizottság tagjait az alispán folyó hó 22-én d. u. 3 órára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe a vármegye j felujitása alkalmából fogadja a Téns úr kitörő üdvözletünket. — Tartsa meg az Ég erőnek erejével és érje el mihamarább az emberi kor és a nemes vármegye legvégső határát. A baranyavári kisértet. Folytatás lit a leesőket többen fogták körűi és a „kisértet“ is kibontakozott lepléből. A körűlállók egyike megszólította a századost. „Kapitány ur! tudja-e Ön, hogy hol van ?“ „Nem tudom — mondá a százados — de gyanítom, vagy tolvajok, rablók, vagy hamispénzcsinálók között vagyok“. „Eltalálta — mondja az előbbi, ki úgy látszott a banda feje volt — mi hamispénzcsinálók vagyunk, és épen mert ilyen tiltott mesterséget ü- zűnk, elgondolhatja Ön, hogy innen közölünk élve nem távozhat. Ha elég merész volt Ön a „kisértet- járás“ felderítésére, lealcázására vállalkozni, úgy számolnia kellett életével is; készüljön a halálra, mert ’/2 óra múlva meg fog halni“. Nyugodtan hallgatta a százados ezt a halálos Ítéletet; tud'a, hogy kegyelmet ezektől nem várhat; majd a mondottak után megszólalt: Uraim ! Önök látják, hogy én katona vagyok; mellemen levő érdemjelemből azt is láthatják, hogy nem egyszer néztem szembe a halállal, sőt mondhatom többször kerestem azt. A halaitól nem félek, arra el voltam vállalkozásom kezdetén készülve és e percben is készen állok. ‘Figyelmeztetem azonban Önöket, hogy én századommal N,-Kanizsáról Eszékre egy nagy hadi pénztárt szállítok és a holnapi nap folyamán Eszékre meg kell érkeznem. Tiszttársaim és századom tudják azt, hogy én az.éjjelt itt a
