Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-20 / 51. szám
1904. deczember 20. közel jövőben elhagyja nemcsak városunkat, hanem a vármegyét is, amit igazán sajnálni tudunk. 20147. drb Jósziv-sorsjegy van olyan, a melynek nyereményét a legutolsó hivatalos kimutatás szerint még nem vették fel nyilván azért, mivel e sorsjegyek tulajdonosai nem tudják, hogy sorsjegyük ki van már huzva. így van ez a többi sorsjegynél is és mivel ezek a nyeremények elévülnek, mondhatni, hogy sok millióra menő vagyon pusztul el azért, mert a sorsjegybirtokosok nem elég gondosak és nem járatnak megbízható sorsolási lapot. Ennélfogva, a kinek sorsjegyei és egyéb értékpapírjai vannak, arra nézve rendkívül fontos egy megbízható sorsolási lapnak a járatása. Ilyenként ajánlható a „Pénzügyi Hírlap“, a melynek sorsolási melléklapját a Pénzügyi Útmutatót a nagymélt. m. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a nagymélt. m. kir. pénzügyminiszter mint szakértelemmel ás pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal^ ingyen megkapják a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvet, a mely sok hasznos tudnivalót tartalmaz. A „Pénzügyi Hírlap“ előfizetési ára egy évre, a Pénzügyi Útmutatóval és a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvel együtt 5 korona, a mely posta- utalványon küldendő be a kiadóhivatalba, VII. Kerepesi át 44. szám. Gazdátlan milliók. A kihúzott sorsjegyek, részvények, záloglevelek stb. nyereményei révén sok millió korona hever gazdátlanul az illető pénztárakban, egyszerűen azért, mert a kisorsolt értékpapírok jogos birtokosai mitsem tudnak arról, hogy sorsjegyük ki van huzva. Hogy ezt példával is illusztráljuk, felemlítjük, hogy a budavárosi sorsjegyeknél a 41019 sz. sorsjegy 40000 koronával, a Magyar vörös kereszt sorsjegyeknél a 103 sor. 75. sz. sorsjegy 20000 koronával, az 1434. sor. 36. sz. sorsjegy 30000 koronával, a Jósziv sorsjegyeknél a 4209. sor. 27. sz. sorsjegy 20000 koronával, az 5660 sor. 99. sz. sorsjegy 30000 koronával ki van huzva. Ezeket a nyereményeket mind e mai napig senkisem reklamálta, jóllehet e sorsjegyeket évekkel ezelőtt húzták már ki. Ennélfogva, a kinek sorsjegyei és egyéb értékpapírjai vannak, arra nézve rendkívül fontos egy megbízható sorsolási lapnak a járatása. Ilyenként ajánlható a „Pénzügyi Hírlap“, a melynek sorsolási melléklapját, a Pénzügyi Utmutót a nagym. m. kir. belügyminiszter 32495. szám alatt mint teljesen megbízható szakközlönyt az összes törvényhatóságoknak, rendezett tanácsú városoknak és a gyámhatósági jog gyakorlásával felruházott községeknek, a nagym. m. kir. pénzügyminiszter 641. szám a. mint szakértelemmel és pontosan szerkesztett közlönyt a pénzügyi tisztviselőknek és a nagymélt. m. kir. kereskedelemügyi miniszter 11041. sz. a. a szerkesztésnél követett irányelveknél fogva a hazai közforgalmú vasutaknak hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen és bérmentve megkapják a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvet, a mely sok hasznos tudnivalón kívül tartalmazza a kezdettől fogva az 1903. év végéig kihúzott, de kifizetés végett bemutatni elmulasztott külföldi sorsjegyek hiteles kimutatását, úgy, hogy e könyvből bárki azonnal megláthatja, ki van-e sorsjegye huzva, vagy nincs. A többi értékpapírok hátralékos kimutatásai mindig a hiteles huzási jegyzékkel egyidejűleg közöltéinek. A „Pénzügyi Hírlap“ előfizetési ára egy évre, a Pénzügyi Útmutatóval és a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvel együtt 5 korona, a mely postautalványon küldendő be a kiadóhivatalba, VII., Kerepesi-ut 44. szám. CSARNOK. Ólomöntés. Három gyönyörű virágszál! Három gyönyörű szép leány! Piros, gömbölyű, szőke, kékszemü az egyik, magas, karcsú, gesztenyebarna, hamiskás a másik, se nem barna, se nem szőke, de a legszebb és legcsintalanabb a harmadik. Az első Laura, a második Almira, Hajnalkának hívják a harmadikat. Van nekik egy ritka, kedves jó mamájuk, nagyon jó papájuk és 40,000 forint értékű vagyonkájuk. Laura a legújabb szakácskönyv legutolsó füzetét épp most olvasta keresztül, amint hát ez egy 19 éves szép leányhoz illik is. Almira? Ah ő már komoly leány, noha még csak 17 tavasz derűje mosolyog reá. Elolvasta úgy a SZINÉRVÁRALJA hazai, mint külföldi jelesebb irók összes műveit, a költeményekért rajong, sőt olykor-olykor maga is versel, még pedig ami a fő dolog, igen sikerültén. A szebb és jobb költeményeket kívülről tudja s ahol s mikor kell, pompásan alkalmazza! Szóval szellemdús, művelt hölgy. — Végigfutja minden reggel az érkező lapokat s rendesen a hymenhirek kötik le első sorban figyelmét. Az újdonságok, vidék stb. egyelőre nem érdeklik őt, hiszen ép most olvassa azt a regényt, melyben „szerelmes ifjú feltárja szivének lángoló érzelmeit az imádott lába előtt.“ Kiváncsi, vájjon mikor lesz a lakodalom ? Bohó leányka 1 Hajnalka, vagy mint nevezik, szép Aurora nagyon szeszélyes, ami bizony nem ritkaság 16 éves elkényeztetett, beczézett leánykáknál, azt is mondják, hogy nincs szive. Hideg, mint a jég, amit rendesen ráfognak olyan leányokra, akik nem kezdenek szerelmeskedni 14 éves korukban. Nem szereti az üres regényeket s holmi Titán Laczi-féle költeményeket. Ha Almira el akarja szavalni előtte egy-egy „aranyos“ költeményét, bedugja fülét; a konyhába csak akkor megy, ha csokoládé-kokkot vagy habcsókot kell készítenie, (ezt ő mesterségileg érti). Ki nem állhatja, ha a fiatal emberek bókolnak neki, kaczag, ha epekednek s sóhajtoznak mellette és boszankodik, hogy őt még nem tartják nagy leánynak. Hanem azért mindhárman csókolni való teremtések, földi angyalkák. Ebben egyetért az arany fiatalság is. Én tavaly utoljára láttam Őket, mint leányokat. Hogyan ? Ha úgy tetszik elmondhatom. „Szívesen látjuk karácsonyra“, ez állott Laura, Almira és Hajnalka, a három gráczia papájának névjegyén. Ez nekem elég volt. Utaztam hozzájuk. Jól mulattunk, sokat nevettünk, még többet tánczoltunk és rettenetes sok diót fogyasztottunk. A diót mézzel nagyon szeretem. Ezt megtudta Laura, megsúgta Almirának, ez pedig közölte Hajnalkával. Soha életemben annyi mézet nem ettem. Azok az aranyos leánykák, a szó teljes értelmében megédesítették életemet. Még most is nyalogatom a számat, ha vissza gondolok. Muszáj volt, ez pedig nagy úr! A mama, meg a papa csóválták a fejüket, Aladár gyerek is úgy tett, mintha neki a méz egy kicsit keserű lenne. Hogyne ! Az ő Almirája adja a tenyerén (t. i. tányéron) másnak (t. i. nekem) az édes lépes mézet! Tantalusi kínok lehetnek egy tiszteletbeli szolgabiróra, akinek ugyan igen komoly szándékai vannak a jelenben is, de házasodni csak a messze jövőben bir, mikor t. i. valóságos szolgabiró lesz belőle. Egyelőre tehát csak készül házasodni. Sok lépes méz elfogy addig! Megszántuk. Laura és Hajnalka kisasszonyokkal elkezdtünk preferánczozni. Velünk tartott Tölgyesi Mátyás báró is, aki Laura kisasszony fekete szemeibe egész a meg- házasodás, illetve a megnősülésig szerelmes volt. A preíeránczot csakhamar abban hagytuk, mert hát unalmas dolognak tartottuk, három olyan kedves angyal körében a pik ászszal, meg a filkóval bíbelődni. Laura kezdte. Tudjátok mit? Öntsünk ólmot. Egyhangúlag elfogadtatott. Ah mily aranyos, csókolni való volt az a három életvidor leányka ott a lobogó tűz lángjánál, amint a sustorgó, forró ólmot, a hideg vizbe öntötték. Elragadó, igazi tavaszi kép ! Mig künn zordonan fütyöl a szél, rázza az ajtót és ablaktáblákat, addig itt benn mily nagy forróság van a keblekben. Hm! Mi volt az ólom forrósága, a mi égő keblünk füzéhez! No most már ne bolondozzatok lányok, int bennünket Hajnalka. Éppen üti a tizenkettőt. Szaporán az ólmot! Az ólomöntés oly általános karácsonyi szokás, melyet mindenki ismer. Az eljárás nagyon könnyű és egyszerű. A forró ólmot hirtelen beöntjük egy hideg vízzel telt edénybe, a többi azután az ólom dolga. Egy kicsit sistereg, megkeményedik és bizonyos formát kap. Ebből a formából azután egy kissé élénk fantáziával ki lehet a jövendőket találni. — No maga báró szépet öntött — magyarázza Laura az ólomról a fiatal embernek. Persze ez a búb, itt ennek az izének a tetején mit jelentene mást, minthogy magából pap lesz.- Ha! Ha! Ha! A fiatal papjelölt a beszélő szemeibe néz és olyan jót nevetnek. Te belőled meg apáca, mondják Laura kisasszonynak. Én Almirára tekinték és látom, hogy ő Aladárra nézett. Elpirult mindkettő. Lássuk mit önt Almira. Almirából ? Tyüh! Alighanem nagy asszony, legalább is főispánná lesz. A leányka mosolygott és ismételten, úgy vettem észre, Aladárra tekintett. Hajnalka mit öntött? Nini! Ez egy kardos ember. Isten bizony katona lesz az ura! Az ám, ha a báró urból generális és nem pap lenne jegyzi meg a hamis Almira. Hát belőlem mi lesz? Kérdi Nepumuki Aladár, a tiszteletbeli segédszolgabiró. Az ám és fogta Almira, a milyen gyorsan csak kitellett kis kacsójától a forró ólmot és zsupsz a vizbe, de nagyon kis híja volt, hogy az én újdonatúj G rokkom oldalzsebébe nem szalasztotta, ha történetesen a földre nem öntődik. Hát ez mi volt ? Semmi, mondá Nepumuky Aladár, csak egy kis zavarnés sokat kifejező mosolylyal nézett engem és Almirát végig. — Nos hát akkor abból is semmi lesz, a mit maga most gondol vagy gondolt, mondja Almira kisasszony. — Ezt jelenti a földre pottyant ólom? kérdé Aladár . . . Ezt! Azóta egy év múlott el. A jóslat az ólom- öntéskor igazat mondott, de holmi csekély kis módosulással. Tölgyessi Mátyás báró, miután előbb mé g vagy 50 ezer forintocskát örökölt egy szeret ő nagynénijétől, aki szives volt meghalni, fogta magát és megházasodott. Elvett egy bájakban nem igen, de földi javakban annál gazdagabb német grófnőt. A báró ur ez időszerint térdein hintázza már a kis trónörököst s igy ha nem is pap, de legalább papa lett belőle. Csak egy betű a külömbség. Hajnalka, neje lett egy megyei főjegyzőnek, a ki magyar díszruhájában, kardosán, nagyon jól fest, ünnepélyek alkalmával. Hajnalkának ilyenkor mindig eszébe jut az ólomöntés, a mely neki kardos embert mutatott. Külömben nagyon szeretik egymást, akár karddal, akár anélkül. Nyáron át egy huszárszázad tartott pár napi pihenést a kis városban, a mely alkalomkor egy fess főhadnagy meglátott egy aranyos főt egy ablaknál. Meglátta, megszerette s el is vette ezt az aranyos fej birtokosát, a ki pedig Laura kisasszony volt. A főhadnagy neve Ta- ládky Xavér, gazdag földbirtokos. — Te mondja Laura a boldogságban úszó férjének nekem azt jövendölték, hogy apáca leszek. Ha én papnak születtem volna nem bánnám mondá a boldog férj, egy cvikki puszit nyomva azokra a vérpiros ajkakra. így azonban lettél anyáca! Hát Almira? Bizony az az én kedves kis feleségem lett a ki épp most süti a karácsonyi kalácsot. Miután pedig én nem akarok megállni a miniszterségig, hát meglehet, hogy belőle csakugyan nagyasszony válik! Hát Nepumuky Aladár? Elbusulta magát és bujában fölcsapott honvédnek s most m. kir. honvéd-hadnagy, a mi bizony többet ér a tiszteletbeli segédszolga- biróságnál. Bizony idővel s Isten segitségével még generális is lehet belőle. Adja az Isten! T. A. V. PIACZI ÁRAK: Szinérváralján deczember hó 15-én (csütörtökön,) a következő heti terményárak érettek el: Búza (50 kg.-ként) . . . . . 9 K 20 f. Rozs („ . „ • )• . . . . 7 K 20 f. Téngtri ó( „ „ )• . . . . 9 K 60 f. Tengeri uj („ „ )• «4-H 1 Uí 00 Ár pa („ „ )• . . . . - K - f. Zab („ * )■ . . . . 7 K - f. Paszuly („ „ )• .... 12-13 K. Egészen ingyen zománcozott edényt nem kapnak sehol, de 6 főzőlábost és 6 főzőfazekat különféle nagyságban 12 darabot 1 forint 75 krajczárért én szállíthatok. Ingyen csomagolás utánvétel mellett. A többi tárgyak feltűnő olcsó árban. Árjegyzéket ingyen és bérmentve klildök. KOHN, fiVÁRIRAKTÁROS Budapest, VI. kerület, Csengery-utcza 51. sz.
