Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-13 / 50. szám
1904. deczember 13. SZINÉRVÁR ALJA 3 Legényegyleti felolvasás. Jövő vasárnap e hó 18-án délután 4 órakor ismét szakszerű felolvasás lesz a róm. kath. Legyényegylet helyiségében. (róm. kath. iskola épület: I. emelet) Ez alkalommal Dr. Fényes Antal ur tart érdek- feszitő, tanulságos felolvasást, melyre a róm. kath. Legényegylet elnöksége ismételten ez utón hívja fel a szives érdeklődők figyelmét; vendégeket a nagy közönség köréből is szívesen fogad, szeretettel lát az Elnökség ! A felolvasás pontban 4 órakor veszi kezdetét. Köszönet. Azon alkalomból, hogy az alulirt igen tisztelt úrnők, névszerint: Gönczy Adolfné, Irinyi Sándorné, Kulin Teréz, Lipcsey Sándorné, Nagy Bertalanná, Nagy Dezsőné, Nagy Sándorné, S. Nagy Izabella és Uray Bertalanná a „Szinér- váraljai Szegénysorsú Iskolás Gyermekeket Segélyző Egyesület“ céljaira, időt, fáradságot nem kímélne 245 K és 20 fillért gyűjtöttek, továbbá Gerber Ödön úr, ki 10 K, Kepes Sándor úr, ki 20 K, Kepes József úr, ki 10 K és Halász Mór szatmári kereskedő úr, ki egy rend fin ruhát volt szives adományozni egyesületünk céljaira, fogadják buzgó fáradozásukért, adományunkért, az egyesület nevében nyilvánított hálás köszönetünket. Az elnökség. Pályázati hirdetmény. Ilosvay Gusztáv, járásunk főszolgabirája a vámfalusi körjegyzőségben rendszeresített és 640 koronával díjazott segédjegyzői állásra pályázatot nyitott. A választásra határnapul Vámíalu községben 1904. évi december hó 16. napjának d. e. 9 óráját tűzte ki. A kellően felszerelt kérvények december 14-ig adandók be. A vármegyei útadóknak bevehetetlenség címén, illetve az állami adók arányában törlése tekintetében a vármegyei alispán körrendeletben felhívja a főszolgabirákat, hogy az adókezeléssel foglalkozó községi elöljáróságot megfelelően utasítsák, mikép a bevehetetlenség címén törlendő, vagy valamely más jogcímen változás alá eső állami adók törlési jogcímét terjesszék be. Jótékony protestáns bál. A szatmári ref. egyház 1905. év január 14-én a Pannónia báltermében nagyszabású bált fog rendezni, melynek érdekében a rendező bizottság meg is kezdte működését. A prot. bál jövedelme az orgona alapjára fog fordittatni. Megüresedett tanítói állások. A szatmári egyházmegyében két tanítói állás üresedett meg időközben, a tisza-kóródi és csekei. Mindkét állásra pályázat van hirdetve. Meghívó. A „Szatmárnémetii Énekkar“ 1904. évi december hó 26-án, karácsony másodnapján szükségleteinek fedezésére a „Vigadó“- ban hangversenynyel egybekötött zártkörű ^tánc- mulatságot rendez. Műsor: 1. Népdalok. Énekli az énekkar. 2. Felolvasás. Tartja: Gachal János s. lelkész. 3. Cimbalomjáték. Előadja: Kolozs- váry Juliska k. a. 4. Dialog. Előadják: Kótay Mariska k. a. és Inczédy Márton segéd-lelkész. 5. Kossuth-induló. Énekli az énekkar. A fiatal törekvő énekkar táncmulatságai mindig fényesen sikerültek. Az idei is, mint a hangulatból kivehető jól fog sikerülni. Munkaszünet karácsony előtt. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó közönség karácsonyi és újévi alkalmi bevásárlásait nagyobbára a karácsonyt megelőző vasárnapon teljesiti, a magyar kereskedelmi csarnok választmánya elhatározta, hogy felkéri a kereskedelmi minisztert, hogy a karácsonyt megelőző vasárnapra, vagyis f. évi decz. 18-ra, a munkaszüneti törvénynek a kereskedelmi árusításra vonatkozó rendelkezéseit füg- geszsze fel. Postai küldemények célszerű csomagolása és helyes címzése. A karácsonyi és újévi rendkívüli postaforgalom idejében a postai küldeményeknek késedelem nélkül való kezelését csak úgy lehet biztosítani, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Ebből a célból a közönségnek a következőket ajánlom figyelmébe: Pénzt és ékszert más tárgyakkal egybecsomagolni nem szabad. Az az eljárás, hogy bizonyos tárgyak, mint: nyulak, szárnyasvadak stb. csomagolás nélkül adatnak postára, lehetőleg kerülendő s igy kívánatos, hogy a közönség minden csomagot jól és tartósan becsomagolva adjon postára. Meglőtt vadat csak akkor lehet i csomagolás nélkül feladni, ha az egy darabból áll. Csomagolásra faládát, vesszőből font kosarat, viasszos vagy tiszta közönséges vásznat, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papirost kell használni. Vászon vagy papirburkolattal bíró csomagokat göb nélküli zsineggel töbszörösen és jó szorosan át kell kötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviaszszal kell lezárni. A pecsételéshez vésett pecsétnyomót kell használni. A címben a címzett vezeték- és keresztnevét vagy más megkülömböztető jelzést (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a cimzett polgári állását vagy foglalkozását és lakhelyét, a nagyobb városokba, pl. Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerületet, utcát, házszámot, emelet és ajtószámot stb. is pontosan és olvashatóan ki kell írni. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta feljegyzése különösen szükséges. A címet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni, vagy a csomagra rá kell varrni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Netán csomagolás nélkül feladott tárgyakon a teljes címet fa vagy vastag lemeztáblára kell írni s ezt a küldeményre akként kell rákötözni, hogy a zsineg végei a cimtáblára legyenek pecsételve. Felette kívánatos, hogy a feladó magában a csomagban egy az ő nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltünthető papírlapot helyezzen el azért, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a cimet megállapítani és a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. A hibás vagy elégtelen címzésből, valamint a célszerűtlen vagy elégtelen csomagolásból eredő károkért a posta kárpótlást nem ad. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szálitó- levélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló, élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (hus- nemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomagokra vonatkozó szállítóleveleken a tartalmat minőség és mennyiség szerint, (pl. szalonna 2 kgr, egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) kell kiírni. A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Schöpflin s. k. KÖZGAZDASÁG. Termeljünk rozsot. Hazánkban háromszor akkora területen termelik a búzát, mint a rozsot. Első pillanatra fel- tünhetik ezen különös viszony, mely egyáltalában nem áll arányban ezen két fontos gabona- I félénk értékével. Joggal tehető fel a kérdés, hogy hát a rozs annyira kisebb értékű a búzával szemben, talán bizonytalanabb növény, avagy kisebb jövedelmet hajtó ? Nem, egyik sem, itt az ok csakis abban keresendő, hogy a gazdaközönség általában véve szívesebben termeli a búzát, mint a rozsot, talán, mert termeléséhez jobban hozzá van szokva, talán, mert jövedelmezőbbnek tartja azt. Ezen felfogás tévedésen alapul, mert a rozs is van olyan jövedelmező, mint a búza, sőt ha igényeinek megfelelő tala- ! jón termeljük, sokkal jövedelmezőbbnek mondható. Daczára ennek, a búza termelést még most is olyan talajokon is forszírozzák, melyek inkább rozstermelésre valók s melyeken a búza sem nagy terméseket nem szolgálhat, sem biztosabbnak nem mondható, mintha ott rozsot termelnének. A rozs igénytelen növény, mivel oly talajo- { kon is sikerrel termelhető, hol már más igénye- I sebb növényeket nem termelhetünk. Biztosabb növénynek mondható ilyen talajokon, mint a búza. A rozs termelése közben kevesebb veszélynek is van kitéve s termelési, illetőleg ápolási költségei pedig kisebbek. Igen ajánlható egyszóval, hogy olyan területeken, melyek a rozs igényeinek inkább megfelelők, cseréljük fel a búzát rozszsal s ne forszírozzuk termelését. A rozs termelésénél azon kérdés merülhet fel, hogy korai, avagy késői érésű rozsot termeljünk. E tekintetben az mondható, hogy olyan gazdaságokban, melyek mindkét kalászost, tehát úgy a rozsot, mint a búzát kiterjedt mértekben termelik, inkább a korai rozsféleségek ajánlhatók termelésre azért; hogy az aratási munkálatok össze ne torlódjanak s mindkét termény a kellő időben legyen aratható. Különös figyelmet érdemel ezen körülmény olyan vidékeken, hol a munkás viszonyok rosszak. Hol búza nem termeltetik, de a gazdaság, talaj és a vidék éghajlati viszonyai megtelnek a rozs kívánalmainak, inkább a kései rozsok termelése ajánlható, mert bár ezek igényesebbek, de általában bővebben termőknek mondhatók. A féleség megválasztásánál természetesen a talajviszonyok is figyelembe veendők s ha azok jók, abban az esetben igényesebb fajtákat termeljünk, mert ezen nemesebb féleségek bővebben teremnek. Hogy milyen féleség termelése lesz a legmegfelelőbb, azt termelési kísérlettel határozhatjuk meg. A termelési kísérlet féleségenkint legalább 1/2 holdas parczellákon végzendő, teljesen egyenlő termelési viszonyok között. Egy évi eredményéből azonban még nem határozhatjuk meg a viszonyainknak leginkább megfelelő rozsféleséget s ezért a termelési kísérlet legalább 2-3 éven keresztül folytatandó. Végül még csak azt említem meg, hogy a rozs termelésénél igen gyakori hiba a talaj hiányos megmunkálása, mely nem egy esetben egyedüli oka a rozs csekély terméshozamának. Lehetőleg korán lekerülő növények után vetendő, mert pl. kései burgonya, vagy takarmányrépa, esetleg czukorrépa után termelve, nem is rendelkezhetünk elegendő idővel arra, hogy rendszeresen készíthetnénk elő a talajt a rozs vetésén. Igénytelenebb rozsféleségeinknél ez talán nem is olyan nagy hiba, mig a bővebben termő igényesebb rozsféleségek termőereje jelentékenyen szenved ez által. Ezen féleségek termelésénél tehát a rendszeres talajmiveléstől és okszerű trágyázástól igen sokat várhatunk. A rozs vetése mindig a vetőszántás után 9-10 nappal eszközlendő, mert a rozs ülepedett talajt kíván. Fontos a korai vetés is, mert a rozs inkább őszszel bokrosodik s ezen mulasztást tavaszszal nehezen pótolja. PIACZI ÁRAK: Szinérváralján deczember hó 8-án (csütörtökön,) a következő heti terményárak érettek el: Búza (50 kg.-ként) .... . 9 K 20 f. Rozs („ . „.).... . 7 K 20 f. Tengeri ó(„ „ ) . . . . . 9 K 60 f. Tengeri uj („ „ ) . . . . . 8 K - f. Árpa („ „ ) . . . . . - K - f. Zab („ „ ). . . . . 7 K - f. Paszuly („ „ ) . . . . . 12-13 K. Névjegyek litografirozott vagy könyvnyomdái utón előállítva könyvnyomdái möintézetemben olcsón készülnek. Morvay ßjfoila (Főtér 14. sz., az udvarban.) 10968-1904. Hirdetmény. Görbéd községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX., az 1889. XXXVI. és az 1891. XVI. törvénycikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván ez azon felszólítással tétetik közzé :
