Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-29 / 48. szám
3 Viszont azonban valószínű, hogy a hónapok előtt olcsó árban megvásárolt nyerscukor kárpótolni fogja a tisztán finomító gyárakat. Egyébiránt feltehető, hogy a íinomitvány ára követni fogja a nyerscukorpiac emelkedő irányzatát. A íino- mitvány máris 80 koronára emelkedett. A magyar sörkereskedők országos egyesülete és a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ együttesen f. évi december hó 4-én (vasárnap) délelőtt 10-órakor Szatmáron, a vármegyeház nagy termében szőlőszeti és borászati értekezletet tartanak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó, tartja Bernáth Béla orsz. képviselő, a „M. Sz. 0. E.“ alelnöke. 2. Szőlőgazdaságunk napi kérdései, előadja dr. Drucker Jenő, a „M. Sz. 0. E.“ igazgatója. 3. Szőlőművelésünk leggyakoribb hibái, előadja Jablonszki György szinérváraljai kir. szőlőszeti és borászati felügyelő. 4. Az uj borok kezelése, ismerteti Bal- lay Jenő, a „M. Sz. 0. E.“ titkárja. Előadás után fél egy órakor társas ebéd a később megállapítandó helyen. Az értekezleten minden érdeklődő részt vehet. Kellő számú jelentkezés esetén az értekezlet után megalakítható a „M. Sz. 0. E.“-nek szatmármegyei helyi bizottsága. A kendertermelés. Nagyobb arányú felkarolása érdekében Kristóffy József főispán f. hó 22-ére Nagykárolyba, d. e. 10 órára értekezletet hivott össze, melyen úgy az érdekelt termelők nagyobb számban, mint a gyár létesítésére vonatkozó Mező-Gazdasági iparrészvénytársaság igazgatója is megjelentek. A gyár alakulásának feltételeiként métermázsánként 4 K f>0 fillér beváltási ár lett megállapítva, s 1000 hold 3 — 6 évi szerződéses biztosítás mellett felajánlandó termelő terület. A gyár a lápon, avagy a kismajtényi állomás közelében létesülne, s azzal a kilátással, hogy .aj?, idővel méreteiben, megnagyobbodjék, sőt textilgyárral is kibővittet- nék. A feltételek annyira előnyösebbek az eddig kilátásba helyezetteknél, hogy a terület felajánlására reményünk van. Felhívjuk tehát ez utón is gazdáink figyelmét, hogy e nagyíontosságu kérdés elől ne zárkózzanak el, sőt azt lehetőleg melegen felkarolva saját közös érdekünkben támogassák. Vármegyei útadó hátralékok.- Amennyiben a vármegyei útadó és uthozzájárulási összegek tetemes hátralékban vannak, Nagy László alispán körrendeletét bocsátott ki a főszolgabírókhoz és polgármesterekhez az iránt, hogy a behajtás iránt haladéktalanul és a legerélyesebben akként intézkedjenek, hogy az év végéig a hátralék összege az évi kivetésnek legalább 10%-ára apadjék le s legyen gondjuk arra is, hogy az év végén a behajthatatlanná vált ösz- szegek leírása iránt a községek szabályszerűen felszerelt kimutatásaikat a közigazgatási bizottsághoz beterjeszthessék. Kézrekerült betörők. Lapunk egyik korábbi számában megemlékeztünk arról, hogy Adler Mórné avasfelsőfalusi szatócs üzletét ismeretlen egyének feltörték és onnan árukat elemeitek. A csendőrség most jelenti, hogy mint az említett betörésben részeseket kézrekeritette Pilát Flóra és Pilát Nuca lajosvölgyi lakosokat, akiket le is tartóztatott. A csendőrség a nevezetteknél különféle feszitő vasakat is talált s mint közveszélyes betörőket Pilátékat a szatmári kir. Ügyészségnek átadta. Súlyos sértés. Folyó hó 19-én Leuska Tó- gyer ráksai lakos úgy össze-vissza verte Csorba Juon a Jákob ráksai mezőőrt, hogy ez a verés következtében előreláthatólag heteken át fogja nyomni az ágyat. Leuska tettének indító oka az volt, hogy Csorba Juon mezőőr őt a folyó évben mezőrendőri kihágásért feljelentette. Tüzeset. Folyó hó 18-á'n Czompa Ferencz, Czompa József, Czompa Pál, Czompa Gyula, Czompa Lőrincz, Czompa Zsigmond és Czompa Endre apahegyi lakosok tulajdonát képező, patics falazatú pálinkafőző kigyuladt és teljesen leégett. A kár összesen 140 koronára rúg. 1904. hoyember 29. ______________________ A tokaji borok védelme. A kereskedelm miniszter rendeletet adott ki, melynek nevezetes intézkedése az, hogy a tokaji borvidéken termett mustot, illetve bort, akár más hazai borvidékről, akár külföldről származó musttal vagy borral keverni, házasítani nem szabad. A rendelet véget akar vetni első sorban azoknak a hamisításoknak, amelyeket éveken át az olasz borokkal a tokaji borok rovására elkövettek. Aki ezen tilalom ellen vét, az 1879. XI. törvénycikk 16. paragrafusának rendelkezése alapján tizenöt napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Nagy honoráriumok. Van egy csomó iró a világon, a ki, legalább anyagiakban nem panasz- kodhatik arról, hogy „a költő és a sorsharag egy anyaméhből született,“ mert arany ömlik a tintatartójából. Ezek között az irók között az első helyen ez idő szerint Rudyard Kipling áll, a kinek a szerződése szerint a kiadója minden leirt szóért egy sillinget, vagy egy korona húsz fillért fizet. Ez egy nyomtatott könyvoldalért körülbelül ötszáz komát tesz ki, egy kétszáz oldalas kötetért százezer koronát kap Rudyard Kipling. Körülbelül ugyanígy fizeti a kiadója Mark Twain-t is. John, Morley, a ki megírta Gladstone nemrégiben megjelent életrajzát, ezért a könyvért tízezer fonsterlinget, vagyis negyedmillió koronát kapott Langmand londoni kiadótól. Ugyan ez a kiadóczég énnek az ösz- szegnek a dupláját fizette Maculaynak Anglia történetéért. A nyugta a melyet Macziay a húszezer font sterling fölvevésekkor adott, berá- mázva látható a czég irodájában. Ezelőtt 4 esztendővel egy más londoni kiadóczég, Smith Elders an Cie, 320 ezer koronát' fizetett Mrs. Himphry Wards-nak Helheck of Bannissdale czimü regényért. Fejedelmi honoráriumot adakn egyes londoni lapok is. Randolp Churchill húsz afrikai leveléért ötvenezer koronát kapott a Daily Graphic-től, mindén egyes levélért harmad- féiezer koronát. A Daily Graphicle pedig Nausen-nek, mikor ez az expedíciójából visszatért, egy 1500 szavas táviratáért 25.000 koronát, egy 15.000 szavas czikkéért kerek 100.000 koronát fizetett. Szóval jó dolog,, ha a? ember tud írni, főként pedig, ha angolul tud Írni. Milyen lesz a tél ? Ez a kérdés most már nagyon időszerű.: A párisi Figaro-nak egyik vidéki olvasója megfelel rá.- Azt Írja, hogy a méh a legjobb időjós. Ha ősz "utolján a méhek nagyon erősen bedugaszolják viaszszal kaptárjuk nyílását és alig észrevehető kis lyukat hagynak rajta, akkor okvetlenül Zimankós tél következik. Ha enyhének készül a tél, a kas nyílását egyáltalán el se dugaszolják. Az idén a méhek roppant gondosan becsukták házuk ajtaját. A telünk tehát különösen zordon lesz. A mi az eddigi kostoló után nem is látszik valószínűtlennek. Feleség, aki az urát veri. Arról, hogy szabad e a férjnek a feleségét megverni, töméntelen irás és bírósági Ítélet szól. Arról azonban, hogy a feleség megverheti-e a férjét, még nem igen beszéltek, mert hát rendszerint a férfi az erősebb s a gyönge asszony csak nyelvvel győzi a veszekedést. Ám ha ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztak, a bíróság azért döntvényt hozott, amelyben kimondja, hogy a megvert férjnek joga van a verekedő feleségét a házból kiutasítani s vele a házasságot fölbontani. A döntvény meghozására okot adó esetet kellő részletességgel nem ismerjük s csak annyit találunk följegyezve, hogy a válópörben szereplő férj a feleségét szóval megsértette, amire a harczías természetű menyecske az urát elő vette és alaposan helybenhagyta. Mindebből az asszonyok azt tanulhatják meg, hogy férjüket büntetlenül meg nem verhetik, vagyis, hogyha azokkal együtt akarnak élni, ne verekedjenek, legalább ne kézzel vagy nyujtófával. ___________ SZINÉRVÁRALJA_____ KÖ ZGAZDASÁG. Borkereskedelmünk helyzetéről a „Magyar Kereskedők Lapja“ a következőket Írja : Á termelők országszerte meglehetnek elégedve a szüret eredményével, mert a menyiség nagyobb, mint 1903-ban volt s a minőség minden várakozást fölülmúl. A must már kiforrott s szesztartalma Maligan szerint 9 — 11 fok, sőt egyes uradalmi borok 12-13 fokosak. A kereslet szokatlanul élénk, főleg zöldes-fehér merkantilborok iránt, melyek 5-6 k-val drágábban vásároltatnak, mint az előző " évben. A vásárlásban úgy a magyar, mint az osztrák bornagykereskedők részt vesznek, mig a kisebb borkereskedők csak most kezdik szükségletüket fedezni, minélfogva az árak ismét emelkedtek. Az uradalmi borok nagyrészét már a présházakban megvásárolták, tekintettel arra, hogy e borok magas szesztartalmuknál fogva alkalmasak az olasz borokkal való házasitásra. A mai helyzet szerint csak csekély mennyisége olasz bor behozatalára van kilátás és eddig csupán egy fiumei vállalkozó s egy olasz kiviteli czég szándékszik nagyobb meny- nyiségü olasz bort raktárra hozni, hogy a vám- kedvezményt kihasználhassa. Ez a bor azonban évekig raktáron maradhat, mert a magyar borok mostani jó minőségüknél fogva, házasitásra nem szorulnak. Egyes görög borkereskedők is kísérletet tettek a görög bor behozatalával, de a kísérlet a magas vámok folytán hajótörést szenvedett; Jegyzések: Pestnógrádi kereskedelmi 22 — 26, uradalmi 30 — 36, csepeli 24 — 26, érmel- léki kereskedelmi 24 — 28, uradalmi 32 - 40, tisza- menti kereskedelmi 22 — 24, uradalmi 26-28, tolnai közönséges 26-28, uradalmi 32-40, ménes magyarádi fehér 28-32, fehér uradalmi 34 — 38, vörös uradalmi 40-56, versed és fehértemplomi 26 — 30, balatonmelléki 28 — 32, uradalmi 38 - 48, moóri 48 - 62, uradalmi 53 — 60, erdélyi 24 — 28, uradalmi 30 — 46, szegzárdi fehér 24 - 28, vörös 36—46, fehér uradalmi 36 — 44, vörös uradalmi 56 — 70, tokaji 65-80, uradalmi 75 - 150 k, 100 literenkint ab termelőhely. Országos kereskedői nyugdíjintézet. Háry Árpád tordai kereskedő és Szidnia Ottó vármegyei tisztviselő indítványt tettek egy kereskedői nyugdíjintézmény létesítése érdekében. Az érdekes indítvány a nyugdíjintézmény tervét igy vázolja: A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az önálló kereskedőknek körülbelül háromnegyed része késő vénségre, öregségre, mikor már munkát végezni sem képes, tönkremegy, elszegényedik. Nagyon ritka eset, hogy egy kereskedő nagyobb vagyonra tegyen szert, ellenben a leggyakrabban azt látjuk, hogy a kereskedő 10-15-20 évig vezetve üzletét, tönkremegy, befektetett vagyonát felemészti és akkor, midőn a gyermekei neveltetése, a terhes családfentar- táa-a legtöbb anyagi áldozatot követelne, minden segítség nélkül, elszegényedve, kenyér nélkül marad s a legtöbbnek még a legszegényebb kereskedőhöz sem méltó foglalkozásokkal kell naprói-napra tengetniök életüket, vagy pedig a mások terhére kell lenniök. A kereskedelmi alkalmazottak-helyzetét tekintve, még szomorúbb állapotokat észlelünk. Ma nem áll egyéb a kereskedelmi alkalmazottak előtt, mint életük javát a mások szolgálatában szerény fizetésért, bérért eltölteni, öregségükre pedig a koldusbotra kilátásuk van. Mert ugyan ki alkalmazna üzletében korosabb, fizikai és szellemi erejében is meggyöngült egyéneket, mikor tömegesen ajánlkoznak fiatalabb és kitartóbb munkaerők ? S épp ezt mindegyikök jól tudva, önállósítani igyekszik magát, fél az idő előrehaladottságától, akármilyen kicsinyes jövő elé nem néző, legtöbbször egészségtelen üzlethez kezd s nemcsak pénzecskéjét és nevét veszti bele, hanem egészségtelen üzletével a már meglévő régibb és jobb bázison nyugvó üzleteket is rontja, megingatja, sokszor pedig hitele kihasználása által hitelezőit esetleg minden rósz szándék nélkül megkárosítja. S mindeme bajok a leggyökeresebben és legelőnyösebben segítene egy nyugdíj, illetőleg segélyintézet. E célra szükséges volna egy központi nyugdíjintézet, mely szövetkezeti alapon létesülne, úgy, hogy tőkéit nem másoknál helyezné el gyümölcsöztetés végett, hanem saját banküzletében hitelműveletekkel gyümölcsöztetné. Az intézmény célja lenne: tagjainak a kölcsönösség alapján nyugdijat, munkaképtelenségük esetén munkaképtelenségi járadékot, özvegyeiknek nyugdijat és árváinak nevelési járulékot biztosítani. Az intézet tagjai lehetnek kereskedők, kereskedelmi alkalmazottak, vállalkozók, nagyiparosok, kisiparosok, kik nyílt üzlettel bírnak és a kereskedelmi és ipari vállalatok tisztviselői.
