Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-15 / 46. szám
1904. november 15. SZINERVARALJA HÍREK. Kitüntetés. Gerber Ödön helybeli gyógyszerészt az országos kertészkiállitás zsűrije ezüstéremmel tüntette ki. Eljegyzés. Madarassy István szatmárvár- megye újonnan megválasztott aljegyzője í. hó 12-én tartotta eljegyzését Nemestóti Szabó Antal kir. közjegyző Hedvig leányával Nagykárolyban. Előléptetés. Dr. Gerber Ferencz állami számvevőszéki számtisztet, városunk fiát az állami számvevőszék elnöke f. hó 7-iki kelettel szám- vizsgálóvá nevezte ki, miniszteri számtanácsosi ranggal és jelleggel. Az esküdtbiróság elnök helyettese. A debre- czeni kir. Ítélő tábla elnöke a szatmárnémeti kir. törvényszéknél rendszeresített esküdtbiróság elnökének helyetteséül az 1904. év további tar- tárnára Szabó József kir. törvényszéki bírót rendelte ki. Bucsu-estély. Dr. Dezső Kálmán tiszteletére, abból az alkalomból, hogy kir. ítélő táblai biróvá nevezteti ki és körünkből távozik, barátai és tisztelői f. hó 9-én a polgári társaskörben fényes lakomát rendeztek. Mintegy 100-an jöttek össze a bírói és ügyvédi karból. A felköszöntők sorát Rótk Ferencz kir. törvényszéki elnök nyitotta meg, igen szép beszédben vázolta a bírói állással járó nehéz munkakört, melynek lelkiismeretes betöltése, a mint a jelen esetben történt, magával hozza az elismerést, az előléptetést. Utána dr. Keresztszeghy L. az ügyvédi kamara nevében üvözölte az ünnepeltet, a bírói karból pedig Fekésházi a kir. törvényszék disz szónoka köszöntötte. Dr. Dezső Kálmán meghatottan vett búcsút barátaitól és kollegáitól. Azután meg egész sora következett a szónoklatoknak, majd dalra kelt az ünneplő sereg, a mulatság a korai reggeli órákig, vagy talán még tovább is tartott. Azoknak, a kik úgy reggel fele vetődtek haza, legyen mentő körülmény, hogy a szolidabbak még akkor sem tudtak a mulatságtól megválni. Svaiczer Ilka emlékezete. A nagybányai jótékony nőegyesület f. hó 6-án (vasárnap) dél- | előtt megható gyászünnepéllyel hódolt nagynevű ' alapitója: Svaiczer Ilka emlékezetének. A gyászünnepélyen jelen volt úgyszólván Nagybánya város egész előkelő közönsége. A gyászoló család képviseletében Svaiczer Gábor nyug. j honvédhuszár ezredes, Mándy Zoltán helybeli nagybirtokos és neje Svaiczer Xandrin, továbbá Neubauer Hermin voltak jelen. A gyászünnepélyt Robelly Lajosné, a nőegylet nagyérdemű elnöke nyitotta meg meghatóan szép beszéddel. Majd az elnök felkérésére Vaigándt Anna h. titkár felolvasta özv. br. Vécsey Józsefné, Meszlényi Gyula püspök és gr. Teleki Gézáné részvétiratait. Szőke Béla titkár emlékbeszéde következett ezután. Az emlékbeszéd végeztével Révész János ág. ev. lelkész emelkedett szólásra s indítványozta, hogy úgy az elnöki megnyitót, mint az emlékbeszédet jegyzőkönyvileg örökítsék meg. Az indítványt egyhangúlag elfogadták, mire a gyászünnepély véget ért. A nagybányai Dalegyesület f. hó 13-án, vasárnap a Polgári Kör termeiben tagdijilletményes dalestélyt rendezett a következő műsorral. 1. Rég veri már . . . Lányi Ernőtől, előadta a dalárda. 2. Felolvasás, tartotta Incze Lajos fő- gimnáziumi tanár. 3. Dalegyveleg Goll Jánostól, előadta a dalárda. 4. Bordal Káldi Gyulától, előadta a dalárda. Előadás után pedig tánc következett. Villamvilágitás Nagykárolyban. Nagykárolynak villamvillágitással való ellátása a megvalósulás felé közéig. Már a telep felállítása, berendezése és az egész város felszerelése nagy részben megtörtént s Így nem sokára, valószínűen e hó közepén, már villamfény fogja bevillágitani Nagy- károly utcáit is. A felsőbányái vasút megnyitása végre folyó hó 9-én ment végbe nagy ünnepélyességek | között. A megnyitásnál ótt voltak a debreceni üzlet vezetőség főbb hivatalnokai Tolnai Kornél üzletvezetővel élükön. Szatmárról Mándi Bertalan forgalmi főnök és dr. Rainer János máv. fogalmozó. Ezenkívül ott voltak még Nagybánya város magisztratusa a polgármester vezetésével és nagyszámú intelligens közönség. Az első osztályú kocsikból összeállított vonatot dr. Reiner János vezette s a körülményes felülvizsgálatok folytán a 9 és fél kilométeres ut megtétele mintegy öt negyedórát vett igénybe. Felsőbánya j fellobogózott pályaudvarán Farkas Jenő polgár- mester üdvözölte az érkezőket, kik azután a városba vonultak, hol tiszteletükre banket volt. Az uj vasút építési felszerelési és berendezési költségei mintegy 740.000 koronára rúgnak. A hordók hitelesítése. A szüret alkalmából érdekelheti a szőlősgazdákat a borhitelesitési eljárásra vonatkozó egy-két miniszteri rendelet. A legnagyobb tájékozatlanságban vannak a hordót hitelesíteni akarók a hitelesítési dijak felöl. Az 1874. évi kereskedelemügyi miniszteri rendelet szerint közönséges (nem sörös) hordók hitelesítéséért a következő maximális dijak szedését engedi meg: 50 liter űrtartalomig 20 fillér, 51 — 150 liter űrtartalomig 30 fillér, azonfelül minden 10 literért 2 fillér, a 10 liternél kisebb maradék a dij felszámításánál teljes 10 liternek tekintendő. A hitelesítés idejének eljelöléseért vagy a vizhuzásért dij nem szedhető. Arra az esetre, ha a hitelesítés a hitelesítő hivatalhelyiségein kívül teljesittetik, a felsorolt hitelesítési dijakon kívül még felszámítandóa) napidijul félnapra 4 korona, egész napra 8 korona; b) a j netán szükséges fuvar vagy viteldij; c) a hitelesítésnél használt eszközök szállítási dija. A napidijak és fuvarozási költségek a feleknek együttesen számítandók fel. Ha a fél a fuvart természetben adja és az a rendes körülménynek megfelelő, azt a hitelesítő köteles elfogadni. Ingyen utazók. A múlt hét egyik estéjén, mikor a kőrösmező - budapesti személyvonat Debreczenben pihenőjét tartotta, a kereket vizsgáló gépész-iakatos egyik kocsi alatt valami ruhafélét vett észre. Alámászott a- kocsinak s látta, hogy két fiatal gyerek húzódik meg ott a tengelyen. A fiuk bevalották, hogy Szatmárra j valók s világot látni indultak el. Érmihályfalváig j gyalog jöttek, ott aztán felkapaszkodtak a vas- j útra. A rendőrség már visszaszállította a fiukat Szatmárra, akik oda való iparosok gyermekei. A szag hatása a tehéntejre. A tej az illatot és illóanyagokat sokkal jobban veszi magába, mint bármely folyadék, — s arra vonatkozólag, hogy a tej a tehén tőgyében is megváltozik, ha a tehén szagos anyagokkal, vagy bűzös gázokkal teli levegőt szi magába, angol kísérletek a következőket derítették ki: tizenkét tehén, valahány-; szór a fejőhelyre ment, mindannyiszor Olyan területen haladt át, amelyen elhullott borjú teteme fertőzte a levegőt és rövid ideig ezt a fertőzött levegőit szíttá magába. Ez elég volt | nemcsak arra, hogy a 12 tehén teje megromoljék, hanem a 80 főből álló csordáé is, amely velők fejés közben éritnkezésbe került. A tejromlás azonnal megszűnt, mihelyt a tetemet elásták és a bűzös levegő eltűnt. Tapasztalták azt is, hogy nem szabad fejős tehenet vagy levágásra szánt szarvasmarhát olyan istállóban tartani, melyet ! csak nemrégiben fertőtlenítettek karborsavval. Ily esetekben észrevették, hogy az emberek a nyers, vagy forralt tejtől roszul lettek és hánytak a leölt marha húsa pedig karbolszagu volt. Hogy tehát a tehén jó tejet adjon, nem elég a jó takarmány, hanem elengedhetlen kellék a : tiszta levegő is. • Betöréses lopások. A múlt hét elején ismeretlen egyének betörést kíséreltek meg özv. Seidl Józsefné budapesti lakos váraljai hegyi j pincéjébe. A pince ajtaja azonban oly erős zár- ral és vaspántokkkal volt ellátva, hogy a be- I törők erőlködése hiábavaló volt, A meghiúsult ! betörés utáni napon Gerber Ödön helybeli gyógy-. szerész, a tulajdonos Seidl Józsefné édes apja i a pincében levő borokat biztosabb helyre szálli- | tóttá. — F. hó 12. és 13-iki közötti éjjelen két betörés történt Szinérváralján. A piactéren Tóth Károly, kereskedő áruraktárát törték fel és ott egy hordó ecetet kieresztettek, azután több vasedényt elemeitek. Betörtek továbbá ugyanazon éjjelen Maridéi Mózes kereskedő üzletébe. A kár mennyiségéről eddigelé biztos tudomásunk nincs. Mandel Mózesnél most harmadizben tették tiszteletüket az éjjeli tolvajok. - Izrael Salamon avasujfalusi lakosnak az udvaron levő pinczéje falát kiásták és onnan 269 liter szilvapálinkát, 36 liter szeszt, 50 liter gabonapálinkát, négy berbence juhturót elloptak. Az összes kár 496 korona. — Grósz Arnold avasfelsőfalusi lakos pincéjének ajtaját felfeszitették s onnan négy berbence juhturót emeltek el. Kára 208 korona. - Adler Mórné avasfelsőfalusi lakos szatócsüzletének ajtaját s ablakát felfeszitették s az üzletből különböző fejkendőket 200 korona, 2 csomag pamutot 100 korona, 2 pák cérnapamutot 26 korona, 4 darab szürke férfikabátot 20 korona, 1 csomag női fehér harisnyát 30 korona, parkettet 600 korona, 32 méter kanavász vásznat 10 korona, 4 ludat, 18 korona értékben loptak el. Az összes kár 1004 koronára rúg. — ■A tettesek eddigelé kézre nem kerültek. Tűzvész. F. hó 6-án éjjel 1/.>12 órakora dr. Dezső Kálmán tulajdonát képező s az Apahegyen lévő lakóház kigyuladt s teljesen leégett. A tűz oka: kéménykiégés. Ünnepsértésért‘jelentette fel a csendőrség a helybeli járásbírósághoz Dobránszky Alajos nagybányai, Kávási László és Smoczer János helybeli és Tyira János sebespataki lakosokat. Nevezettek ugyanis a feljelentés szerint a vasárnapi munkaszüneti idő alatt is mezőgazdasági munkát végeztettek s illetve végeztek. _________________3 KÖ ZGAZDASÁG. A fa konzerválása. Igen sok kísérlet tétetett arra nézve, hogy a fa konzerválására milyen anyag a legalkalmasabb. Sok helyen még mai napság is az égetést alkalmazzák a fa föld alatti részeinek konzerválására, a mi azonban nem célszerű, mert gyengíti a fát, másrészt pedig sokkal rövioebb ideig képes azt a kórhadástól megóvni, mint egyes jobb konzerváló anyagok. A carbolineum igen alkalmas és olcsó con- zerváló szer, különösen gazdasági eszközeink szántára; azonban nagy creosot tartalma miatt, zöldséges kertekbe szolgáló eszközök konzerválására nem használható; mert a carboline- ummal konzervált és földbe ásott farészek a carbolineumban levő creosotot a növényzet gyökereinek is átadják s igy nem egy esetben tapasztalták, hogy a zöldségnek kellemetlen creozot ize és szaga volt. így egy más anyagot kezdtek alkalmazásba venni, a rézgálicot, mely olcsóságánál és nagy ellenálló képességénél fogva ma már általánosan elterjedt konzerválószer. Különösen frissen vágott fák konzerválására igen czélszerü szer, amennyiben azok általa könnyen con- zerválhatók. A frissen vágott fatörzset alul két arasznyi hosszúságban megbántjuk s egy rézgálic-oldatot tartalmazó hordóba helyezzük bele, vastagabb végével fordítva lefelé. A fa akkor még annyi nedvességet tartalmaz, mint levágatlan állapotban s ezen nedvesség elpárolgását a hordóban levő rézgálic-oldat pótolja. Ilyen eljárással tehát nemcsak a fa külső részét, hanem annak belső szövetét is konzerválhatjuk s ez által igen hosszú időre állandósítjuk azt. Az igy konzervált fa a rothadásnak sokáig ellenáll. A konzerválás 4 — 5 nap alatt megy végbe, a mi mindig attól függ, hogy az oldat felszívódására mennyi idő szükséges. Függ tehát a konzerválandó fa hosszúságától és attól, hogy teljesen friss vágásn volt-e az vagy már hosz- szabb ipeig (1—2 hétig) levágva hevert. Teljesen kiszáradt fát nem lehet igy konzerválni. fi
