Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-08 / 45. szám

1904. november 8. 9. Szavalat. Előadja: Maróthy Margit művésznő. 10. »A jótékonyság symbolumaÉlőkép. Bemutatják: Maróthy Margit, Bakcsi Lili, Borús Jolánka, Delly Margit, Fodor Gyuluska, Fejes Pistuka, dr. Hantz Jenőné, Kolozsváry Juliska, Mándy Ilonka, Nagy Ada, Nagy Leona, Nagy Ilonka, Nagy Lajoska, Nyárády Margit, Okoli- csányi Ida, Palády Erzsiké, Pethő Anna, Sze- gedy Sárika, Schäffer Emiké, Schillerwein Ilonka, Tóth Juliska, Tóth Miczike, Uray Olga, Varjú Ibolyka, Wodiáner Mariska, Veréczy Ernő. A A nagy élőkép előtt és alatt a m. kir. honvéd zenekar fog játszani. A hangversenyre a szín­házi hely árak a következők: az összes pá­holyok Í6 K, támlásszék 6 első sor 3 K, a többi sorok 2 K, állóhely 80 f. A tánczestélyre szolgáló családi belépő-jegy 5 K, személyi belépő-jegy 2 K., — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hilrapilag nyugtáztatnak.. Uj napilap Szatmáron. Hírlik, hogy Szatmáron legközelebbről napilapot lógnak kiadni. Cime lesz „Szatmári Napló.“ Jótékony bazár. Szatmáron az ev. ref. tanító­képző felszerelésére f. hó 5-én (szombaton) dél­után bazárt rendeztek a Vigadó termeiben. Volt kézimunka kiállítás, 20 filléres, koronás és vegyes bazár, mézeskalácsos sátor, cukrászda, gyümölcs­sátor, világposta és rakott asztalok. Délután 3-7 óráig 40 fillér, este 2 korona volt a belépti dij. A bazár nagyon látogatott volt. Dalestély. A nagybányai dalegyesület folyó hó 13-án a Polgári Kör termeiben tagdijillet- ményes dalestélyt tart, mely alkalommal a dal­egyesület az uj karmester: Sólyom Ferencz vezetése alatt egészen uj műsorral lép a közön­ség elé. A dalestély iránt széles körökben nagy az érdeklődés. Svaiczer Ilka emléke. A nagybányai nőegye­sület í. hó 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését a városház tanács­termében, amely gyűlés teljesen a nőegyesület feledhetetlen volt elnöke: Svaiczer Ilka emlé­kezetének volt szentelve. A rendkívüli közgyűlés napirendje volt 1. elnöki megnyitó, tartotta Robelly Lajosné elnök. 2. emlékbeszéd, tartotta Szőke Béla egyesületi titkár. Előadás. A helybeli állami elemi iskolával kapcsolatos „Ifjúsági Egyesület“-ben f. hó 6-án d. u. 3 órakor természetrajzi előadás volt. amelyet az egyesület tagjai nagy érdeklődéssel hallgatak. Kívánatos volna, hogy az ilyen előadá­sokat városunk közönsége minél nagyobb szám­ban látogassa, lévén azok kiválóan hasznosak és gyakorlati irányúak. A Nagybánya városi takarékpénztár választ­mánya f. hó 1-én délelőtt közgyűlést tartott. A választmány tudomásul vette a f. év első felé­nek üzleti forgalmáról beterjesztett jelentését. E szerint a betétforgalom, bevétel 555.529 K 03 f, kiadás 509.738 K 65 f; váltó forgalom bevétel 554.448 K, kiadás 509.501 K; kötvényforgalom bevétel 143.248 K, kiadás 135.296 K; zálog­forgalom bevétel 2946 K, kiadás 1771 K. Össz­forgalom 1,670.380 K 97 f. Nyers nyeremény 22.197 K 27 f. A községi választók névsora az 1905. évre össze van állítva és a községházánál közszemlére van kitéve. Uj segédteiekkönyvvezetői állás. Az igazságügy­miniszter Szinérváralján egy második segéd­teiekkönyvvezetői állást rendszeresített a telek­könyvi ügymenet gyorsítása céljából. Az ez iránti határozat szombaton érkezett le a bíróság vezetőjéhez. A pályázatot az uj állásra közelebb­ről kiírják. A felsőbányái vasút megnyitásának elhalasztása. Legutóbbi számunkban jelentettük, hogy a felső­bányái vasút megnyitásának újabb határidejét f. hó 5-ére tűzték ki. E határidőt sem lehetett azonban betartani s igy a november 5-iki meg­nyitás egy közelebbi határnapig elmarad. Érte­sülésünk szerint a vasutat november hó 9-én fog­ják ünnepélyesen megnyitni s 10-én okvetlen átadják a forgalomnak. Függetlenségi pártgyülés. Luby Géza párt­elnök a szatmármegyei függetlenségi és 48-as párt tagjaihoz felhívást intézett, amelyben kéri az összes tagokat, hogy f. hó 23-án d. e. 10 órakor Szatmáron, a Károlyiház nagytermében szervezendő pártgyülésen jelenjenek meg. A pártelnök szükségesnek tartja, hogy minden község legalább pár megbízottat küldjön a gyűlésre, hogy a szervezkedést minden községre kiterjedőleg eszközölhessék. A gyűlés célja az, hogy a vármegyei függetlenségi párt a házszabály- revízió kérdésében megnyilatkozzék s egyszers­SZINER VARALJ A í mind készüljön, szervezkedjék a minden órán ' bekövetkezhető házfeloszlatás folytán beálló újabb választásokra. Miniszteri körrendelet Tisza István gróf belügyminiszter körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz, mely rendeletben felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy az 1901. évben alakított központi választmányok tagjait újból alakítsák meg s úgy a választási eljárás módját, mint az arról hozott közgyűlési határozatot ez év végéig terjeszsze föl. Uj bank. A nagysomkuti „Kereskedelmi Bank Részvénytársaság“ október 30-án, vasár­nap tartotta meg alakuló közgyűlését Nagy- somkuton az alapítók s nagyszámú részvényesek jelenlétében. A közgyűlést a részvényesek üdvöz­lése után dr. Simon Miksa ügyvéd nyitotta meg s kérte a megjelenteket, hogy a közgyűlés veze­tésére elnököt válasszanak. Vezető elnökül Sán­dor Vilmos főmérnököt választották meg. Ezután az elnök választást ejtették meg. A közgyűlés a részvénytársaság elnökévé egyhangúlag Simon Sándor bécsi nagykereskedőt választotta meg. j A közgyűlést megelőzőleg az alapítók kinevezték az igazgatósági tagokat. Igazgatók lettek: Simon \ Sándor nagykereskedő Bécs, Frankovits Mór (vezérigazgató), dr. Simon Miksa (h. vezér- igazgató és ügyész), Sándor Vilmos (alelnök), Simon Éliás földbirtokos, dr. Goldstein Armin orvos, mindnyájan Nagysomkutról, Schivarcz Albert nagykereskedő Szatmárról, Böhm Ru­dolf nagykereskedő Bécsből. Az igazgatóság nevében Frankovits vezérigazgató mondott szép beszédben köszönetét a bizalomért. Felü- ! gyelő tagokká választattak: Korody Mihály fő- könyvelő Szatmár, Lobi Henrik megyei szám- ! vevő Besztercze, Lugosy Mihály telekkönyv- ! vezető Nagysomkut, Rácz Dezső körjegyző Hosszufalu. A közgyűlés után nagj' banket volt, melyen számos felköszöntő hangzott el. Nagybánya legrégibb pecsétje. Nagybánya kulturális kérdések iránt érdeklődő közönségét már napok óta foglalkoztatja az a hir, hogy a város határában régiséglelet került napvilágra, mely történelmi múltja becses emlékeivel gya­rapította a városi múzeumot. A hir igazat be­szélt. A múlt hét elején Vigh Dezső odavaló polgár borpataki szőlőjében egy kis domb planirozásával foglalkozván, munkája közben egy régi cserépedény bukkant felszínre alig nehány arasznyira a föld alól, mely két darab ezüst­pénzt, egy régi pecsétnyomót és több darab ékszert rejtett magában. Az ezüstből készült pecsétnyomó Nagybánya város legrégibb, a XIV. századból származó pecsétje, amelyet eddig a nagybányai szűcsök 1480-iki privilégiumán fen- maradt egyetlen lenyomatáról ismertünk, a mi galvanoplasztikus másolatban van a városi mú­zeumban kiállítva. Glaviczky Károly értesítvén a nagybecsű leletről Myskovszky Ernő városi múzeumi őrt, azonnal érintkezésbe léptek dr. Schönherr Gyula múzeumi igazgató-őrrel, hogy a leletet a városi múzeumnak megszerezhessék. A tárgyak megbecslés végett dr. Schönherr Gyulához Budapestre felküldettek s a Magyar Nemzeti Múzeum szaktudósai által megejtett ta­nulmányozás megállapította, hogy a pecsétnyomó valódi s hogy az azzal talált ékszerek a XIV. század elejéről valók és egy magyar díszruha díszítéséül szolgáltak. A leletet a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége 200 koro­náért megvásárolta a nagybányai múzeum részére s tekintettel arra, hogy a múzeum berendezési költségei teljesen kimerittettek, dr. Schönherr Gyula közbenjárására külön állami segély enge­délyeztetett a vételár fedezésére. Ezenkívül 100 korona jutalmat szavaztak meg a lelet megta­lálójának, elismerésül a vétel lebonyolítása körül tanúsított méltányos eljárásáért, amely lehetővé tette, hogy a nagybecsű lelet a városi múzeumba kerüljön. Az ügyvédjelöltek szervezkedése. Az ügyvéd- jelöltek országos egyesülete felhívást intézett az ország vidéki városaiban gyakorlatban levő ügyvédjelöltekhez, amely felhívásban őket az egyesületbe való belépésre, illetve az ügyvédi kamarák székhelyein a központi egyesület tá­mogatása mellett vidéki osztályok alakítására buzdítja. Az ügyvédjelöltek országos egyesületé­nek célja az ügyvédjelöltek összes testületi ér­dekeinek előmozdítása, a tagok között a társas érintkezés ápolása és szegénysorsu kartársak segélyezése. Allampénztári újítás. A pénzügyminiszter el­rendelte, hogy a vármegyék székhelyén levő m. kir. adóhivatalok, mint vármegyei pénztárak, magánfelek szabályszerűen ki utalványozott kö­3 i vetéléseit akár chequek kibocsátása mellett ki- | egyenlíthetik külön nyugtatvány kibocsátása nélkül is. Az összeg után esetleg járó nyugtat- j ványi, vagy szerződési bélyegilleték a járandó- | ságból levonandó. Betörés Szinérváralján. Kisvárosi lapok szer­kesztői bizonyos tekintetben előnyben vannak a nagyvárosi lapok szerkesztőivel szemben. Neveze­tesen az eseményeket - amit megírnak - a kis­városi szerkesztők közvetlenebbül, észlelhetik és igen sok eseménynek szem- és fültanui. Csakhogy ezen előnyben olykor nincs köszöneté a szerkesz­tőnek. Különösen pedig kellemetlen dolog, ha a betörés az ő házában történik. Lapunk egyik felelős szerkesztője is részesült ilyen megtisztel­tetésben. A f. hó 4-ére virradó éjszakán 3/412 órakor dr. Kaba Tihamér lakóházába egy szálas, nagytermetű egyén betört, a lakás egyik külső ajtajáról a zárt lefeszítette, de mielőtt valamit j is elemelhetett volna, a zajra figyelmessé lett, [ cseléd kiabálása folytán megfutamodott. Szalmakalapfonó tanfolyam. Lapunkban a folyó év elején többször emlitett szalmakalap­fonó tanfolyam Szinérváralján f. hó 12-én fog megnyílni. A debreczeni ipar- és kereskedelmi kamara a művezetőt kirendelte. A tanfolyamra 35 leánynövendéket vesznek fel. Őszi legelő. Jó tudni, hogy deres rétre ve­szedelmes legelő jószágot ereszteni; könnyen felfúvódik és elvetél tőle. Különösen az idén fontos ez a figyelmeztetés, amikor takarmány­hiány miatt mindenki rajta lesz, hogy állatait minél tovább tartsa a legelőn. Faültetést levélhulláskor meg lehet kezdeni, de a rajta levő leveleket le kell szedni, mert párolgásukkal lassankint kiszárítják a fát. Ülte­téskor legyen a talaj jó mélyen nedves; ha nem az, meg kell erősen öntözni s száraz télen I ezt egy párszor ismételni. Fődolog, hogy ülte­téskor a talajt jó erősen tapossuk oda a gyö­kér-koronához; kötött talajban minél korábban, lazában minél későbben ültessünk. Uj tizkoronás bankjegyek. A most forgalom­ban levő tizkoronás bankót könnyen lehet hami­sítani, ezért az Osztrák-Magyar bank még ez ősszel uj tizkoronás bankjegyeket bocsát ki. Az uj bankjegyen lesz valami uj találmányu titkos jegy, amelyet állítólag lehetetlen utánozni. A bankó alakja hosszúkás négyszög lesz, czimszalag- hoz hasonló, az amerikai papírpénzek mintájára. Csodagyermek. Nem Vécsey Ferikéről, vagy valami hozzá hasonló ifjú zenei kapacitásról van szó, hanem arról, hogy a Sátoraljaújhely mellett fekvő Alsóladiskóczon egy 16 éves anyának egy kis fiúgyermeke született, a kinek két törzse és egy feje van. Bármily hihetetlenül hangzik e hir, mégis tény és való. A csodagyermek él, sőt anyjával együtt a legjobban érzi magát. Ősszel metszük e szőlőinket, vagy tavaszsza! ? Erre nézve a szakértők azt mondják: A szőlő­tőke soha sem pihen, az folytonos nedvkeringés­ben van, csupán^ a nedvkeringés ereje függ a nap melegétől. Ősszel bátran lehet metszeni, még a levélhullást sem kell bevárni. Az őszi metszés a rügyekre és a jövő évi termésre káros hatással nem lehet, ellenkezőleg, csak kedvező hatással lehet, amennyiben a gyenge nedvkeringés által felhozott tápanyagok a rügyek és vessző jobb kifejlődésre és a tőke tartalék tápanyagok szaporodására használtatik. Nemzetiségi alapon álló kereskedelmi társa­ságok alapítása tilos. Az újvidéki szerb keresk. egylet mint szövetkezet az általános gazdasági hivatáson kivül, még feladatául tűzte ki saját tagjainak, kik csak szerb testületek, egyletek és intézmények, vagy szerb nők és férfiak lehet­nek, anyagi segélyezését, a szerb ifjúság minél szakszerűbb nevelését, szerb könyvek kiadását, tönkrement tagok felsegitését, szaklapok kiadá­sát s ezt a szerkesztő-bizottság kirendelését és egyleti célokra szánt hagyatékok és letétek el­fogadását is. A cég bejegyzésének közzétételét a cégbiztos abból az okból, hogy a szövet­kezet a törvényben meghatározott kereteken túl meg nem engedett célokat kíván szolgálni alap­szabályai értelmében megtagadta, mire az újvidéki törvényszék a szövetkezetei feloszlatta. A szegedi Ítélőtábla az elsőbiróság végzését hely­benhagyta, oly értelemben, hogy a „Szerb kereskedelmi egylet, mint szövetkezet Újvidéken“ cégnek nem a feloszlatása mondatik ki és az ebből kifolyóan szükséges további eljárás rendel­tetik el, hanem ennek a cégnek a bejegyzése tagadtatik meg, mert a tisztán és kizárólag anyagi, gazdasági érdekek jogrendjét szabályozó, K. T.-nek szelleme egyáltalában kizárja, hogy kereskedelmi társaságok nemeztiségi alapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom