Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-18 / 42. szám

1904. október 18. SZINÉRVÁRALJA órával később jelentek meg a közgyűlésen már akkor, t. i. mikor a nagybányai szolgabirói állás be volt töltve. Ezen eljárás, sokak előtt élénk visszatetszést szült. A választás eredménye kiilömben Domokos Ferenc erdődi főszolgabiró győzelmével végződött, kinek ellenjelöltje Eötvös Róbert szolgabiró volt. Az erdődi járás főszolga­bírójaként pedig Péchy István vármegyei al­jegyzőt választották meg. Elénk vita tárgyát képezte a főispánnak azon intézkedése, hogy a szavazások külön-külön bizottságok előtt ejtessék meg. A vármegyei különféle pótadók szavazá­sánál élénk visszatetszést keltett a főszolgabírók irodai, úti és hivatali átalányának fél százalékkal való emelése, mert a közgyűlés tagjai közül igen sokan azon nézeten voltak, hogy a jelenlegi illetmény teljesen elégséges. A javaslat ellen dr. Nemestóthi Szabó Albert szólalt föl, ki sta­tisztikai adatokkal fejtegette, hogy az eddigi átalány teljesen elégséges. — Utána dr. Komoróczy Iván emelt szót és azt fejtegette, hogy a közön­ség az újabb adózásokat már nem bírja, külön­ben is számos elsőbbrangu kérdések igénylik a pótadót. Végül a törvények alapján igyekezett azt bebizonyítani, hogy a főszolgabírói átalány emelésének céljából, nincs hivatva a vármegye újabb pótadót szedni. Dr. Kovács Dezső a ta­karékosságra inti a vármegye kormányzatát. Dr. Falussy Árpád kimutatja, hogy a vármegye 4 és fél százalék pótadót vetett idáig ki, a törvény szerint csak 5 százalékig van jogosítva, a hátralékos fél százalékot nem szabad oly jelen­téktelen állítólagos szükségletek fedezésére ki­vetni, mint a főszolgabírók átalány emelése. Hason szellemben beszélt még Jékey Mór, Luby Géza, mig a pótadó mellett csakis az al­ispán és Illosvay Endre főszolgabiró. A köz­gyűlés a nevezett pótadót mindössze 3 szótöbb­séggel fogadta el. Ezután a többi folyó ügyekre tért át a közgyűlés, melynek másnap pénteken is volt folytatása. A vármegyei központi inségiigyi bizottság f. hó 14-én tartotta alakuló ülését Kristóffy József főispán elnöklete alatt. Ez alkalommal a főszolgabírók és polgármesterek jelentései alapján megállapította a bizottság azon mun­kálatokat, a melyek a részben termény, részben takarmányhiány miatt szűkölködő lakosságnak munkával való ellátására kitüzendők. Egyúttal kimondta általános elvgyanánt azt is, hogy aján- dékképeni segélyezést csak a legvégsőbb eset­ben és csak munkaképtelenek részére hozhat javaslatba. A nyújtandó munka keretébe fel­vette azon utakat, a melyek jelenben a keres­kedelemügyi miniszter hatáskörében már mun­kába vannak és tovább folytattatnak. Ilyenek a Nagybánya —m.-szigeti állami, a Győrtelek —fe­hérgyarmat — csekei és a lápi törvényhatósági utak, valamint a Nagykároly-kaplonyi ut föld­munkálatai. Ezeken kívül a lakosságnak mun­kával és szállítással való ellátása céljából ki­jelölte a bizottság: 1. a beruházási kölcsön terhére, a) a Nagykároly — érendrédi, b) a Szatmár — szinérváraljai közutat; 2. a vármegyei útépítési programmba felvett utak közül, az építési sorrend megváltoztatásával, a) a Nagy­bánya—tőkés-garbonáci, b) a Szatmár - erdőd — krasznabéltek — ákosi törvényhatósági' ut épí­tését; 3. az állami Ínséges segély alapra, a) az Ombód — hirip — pácafalusi vicinális, b) a Nagy­károly — domahidi közdűlő ut építését, c) a Remetemező —ujhutai vicinális ut végleges ki­építésére 10 ezer korona segély nyújtását, d) a Pribékfalva környékén elterülő mocsárok ki­szárítását (ezt a földmivelésügyi miniszter által nyújtandó segély terhére,) e) a N.-somkut - íe- hérszéki és f) Gyökeres—jóházai vicinális utak építését. Ezek után kimondta a bizottság, hogy a N.-károly —mátészalka — csapi és Szatmár — bikszádi h. é. vasutak sürgős építése is az ínségesek munkával való ellátására fog szol­gálni. Végre az államépitészeti hivatal főnökét a bizottság utasította, hogy a lápi útnak Nagy­károlytól kezdődőleg kőpályával leendő ellátása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez sürgős felterjesztést tegyen. A polgármestereket és fő- szolgabirákat pedig utasította, hogy mikor a terménybeli stb. segélyezés szüksége beáll, azonnal tegyenek előterjesztést. A mint ezek­ből látszik, a vármegyei inségügyi bizottság megtette mindazon előintézkedéseket, a melyek a netalán beálló Ínség enyhítésére szükségesek. A szatmári papválasztás. A szatmári gör. kath. papválasztást, melyet hónapokig tartó izgalmas korteskedés előzött meg, a f. hó. 10-én tartott törvényhatósági közgyűlésen ejtették meg Szatmáron. A lelkészi állásra számosán pályáztak, de a választók két jelölt közül tömö­rültek : Hubán Gyula szurdoki és Pap Endre láposbányai lelkészek mellett. A küzdelemből Hubán Gyula került ki győztesen, ki 74 szavazat közül 41, mig Pap Endre 33 szavazatot kapott. Pap Endre bukását méltán sajnálhatni, mert benne Szatmár valóban nagy képzettségű, igen rokonszenves modorú s hazafias papot nyert volna. Körjegyző választás. A néhai Hengye Gergely halálával megüresedett erdőszádai körjegyzői állást í. hó 1-én töltötték be, amikor is Komo­róczy Péter nagysikárlói körjegyzőt válasz-' tották meg egyhangúlag erdőszádai körjegyzővé, Adomány. A szinérváraljai róm. kath. legény­egyesület részére Főtisztelendő Veszprémi) Sándor nagysomkuti rk. plébános ur 5 koronát volt kegyes küldeni, mely szives adományért ez utón is hálás köszönetét mond a róm. kath. legényegylet elnöksége. Fejlődő község. Május hóban Iloba községet, mint annak idején megírtuk, a nagy tűzvész majdnem teljesen elpusztította. Azonban a tűz­vész után még szebben fölépült és most már rendes vasúti állomása is lesz a szatmár —nagy­bányai vonalon, melynek építéséhez hozzá is fogtak. Ezen felül építés alatt van még a vasúti állomástól a bérei erdőség közzé egy 9 — 10 kilométer hosszúságú iparvasut, amelyen az erdei fatermékeket fogják a vasút melletti nagy fa- raktárba és a jövő évben létesítendő fűrész­gyárba beszállítani. Adomány. Ináncsi Papp Kálmán földbirtokos t. b. vármegyei főjegyző ur a lajosvölgyi róm. kath. templom felépítési alapja javára 50 koronát volt szives adományozni, miért is neki mély köszönetét mondok s adományát nyugtázom. Ilosvay Gusztáv főszolgabiró, mint az építő bizottság elnöke. Egy nemeslelkü úrnő halála. Nagybánya város társadalmának gyásza van — Kiváló szülőktől származott nemeslelkü honleány Svaiczer Ilka halt el f. hó 3-án 79 éves korában. Atyja, Svaiczer Gábor kir. bányászati, erdészeti és jószágigazgató volt. Ezen minőségében műkö­désével kiváló érdemeket szerzett, amit különö­sen törhetetlen jellemének köszönhetett. Édes anyja vásáros-naményi Eötvös Katalin szintén előkelő családból származott. Svaiczer Ilka atyja törhetetlen jellemét örökölte párosulván a leg­nagyobb hazafisággal, aminek több alkalommal méltó módon kifejezést adott. Ez is volt oka azután, hogy 1854-ben a k. k. Kriegs­gericht kéthavi porkoláb fogságra ítélte, a magyar forradalomra vonatkozó iratok szerkesztése és birtoklása miatt. Életét a társadalomnak szentelte. Ő alapította meg 1861-ben a nagybányai nőegy­letet és elnöke, diszelnöke volt haláláig. Ahol csak lehetett, segitet a szegényeken. Páratlan egyszerűségével mintaképe volt egy igazi úri nőnek. - Temetésén f. hó 4-én megjelent nemcsak az egész város, hanem a vidék is, azonkívül azon sok szegény alak,„kiket életén át oly gyakran támogatott. A megboldogultat gyászolják: aranyidkai id. Svaiczer Gábor ny. h.-huszár ezredes, ifj. Svaiczer Gábor és neje Balog Mariska, özv. Svaiczer Aladárné Heley Janka és leánya, özv. Svaiczer Miklósné Fanta Klementin és fia, Svaiczer Xandrin és férje Mándy Zoltán és gyermekeik, Svaiczer István és neje Hatfaludy Ilona s gyermekeik. Neubauer Herrnin. Betörések. Múlt számunkban megemlékez­tünk azon betörésekről, a melyek f. hó 8-ikára virradó éjszakán Apában és Sebespatakon történtek. A károsultak nevei: Tyiorán János, Weisz Lébi, Rusz Vaszalika sebespataki, és Stein Leopold apai lakosok. A letartóztatott cigányok pedig névszerint a következők: Varga Orbán faluszlatinai, Szilágyi Miklós nagykárolyi, Gangos János magosfalui és Varga László Szat­mári lakosok. Ezen négy kóbor cigányt a csendőrség tényvázlat kíséretében a helybeli kir. büntető járásbíróságnak adta át. — Folyó hó 5-én éjjel 12 és 2 óra között Dobje Vaszil 1. Juon komorzáni lakos kamarájába eddig még ki nem puhatolt egyének betörtek és onnan 7 drb gubát és 1 lepedőt 64 korona értékben elloptak. Súlyos testi sértés. A szinérváraljai csendőr- örs Drabán Pétert feljelentette, a helybeli kir. járásbíróságnál, a f. hó 9-én Osán Illés ellen elkövetett súlyos testi sértésért. A vasúti őr baja. Simon János remete­mezei vasúti őr f. hó 8-án azt panaszolta a csendőrségnek, hogy a múlt hónap utóján őt, amint a vonal mentén napszámosokkal dolgoz­tatott, a barlafalusi és válaszuti állomások között megtámadták Sztojka János és Sztojka László remetemezei lakosok azért, mert ezeket a vasúti töltésen való járkálástól eltiltotta. Sztojka János 3 a nála levő fejszével szitkozódások között az őrt le akarta ütni s ebben Sztojkáf Dán János munkás akadályozta meg. Sztojkáék ugyanazon alkalommal egy-egy háti kosár fát is loptak a vasúti őr nyílt udvaráról, mely fát azután Gróza Vila és Orosz György remetemezői lakosok Sztojkáéktól elvették és az őrnek visszaadták. Sztojkáék eddigelé beismerésben vannak. Baleset. A szatmár - nagybányai vasút 14. sz. pályaőrének, Barta Sándornak fia a Szinér- váralja és Sikárló állomások között végzett sin- kicserélés alkalmával egy láda sinszegnek a pályakocsiról való leemelése közben elesett, a láda a lábára zuhant s azt eltörte. A vizsgálatot a vasút megindította. Gyilkosság vagy öngyilkosság? Nagysikárlón a szőlőhegyeken átlőtt halántékkal, vérbefagyva találták Vancza Vila földművest. Az esetről azonnal jelentést tettek a nagybányai járásbíró­ságnál is, melynek vizsgáló bírája : Szentpétery Ferencz dr. Winkler Jenő orvossal f. hó 11-én jelent meg a helyszínén, hogy az előzetes vizsgá­latot megejtse. Az előzetes vizsgálat nem derített teljes világosságot a rejtélyes ügyre, nincs kizárva az sem, hogy öngyilkosság esete forog fönt. Harmadik osztályú gyorsvonat. Az utazó közönség kényelmének és érdekeinek előmozdí­tása szempontjából kiváltképen felemlitésre és komoly elbírálásra méltó az a terv, amelyet Neményi Ambrus, a vasúti ügyek előadója meg­pendített. Neményi ugyanis javaslatot készített, amelyben azt indítványozza, hogy az állam a gyorsvonatokon léptesse életbe a harmadik osztályt. A Neményi Ambrus terve kiilömben mint értesülünk való alakot fog ölteni. A keres­kedelmi minisztériumban tanulmányozás tárgyává teszik az életrevaló tanácsot és külföldi példák­ból levont következtetések, meg a hazai viszo­nyok egybevetése után javaslatot készítenek a nagyközönség jogos érdekei szempontjából az oly annyira fontos állainvasuti újításra nézve. A fogyasztási szövetkezet elárusitása nem» tagoknak. Az Omke összes vidéki fiókjaival közölte a kereskedelmi miniszternek azt a döntését, hogy amely szövetkezet a kereskedelmi törvény 223. szakaszában körülírt célját túllépte — aminek elbírálására a kereskedelmi bíróság illetékes — azt a kereskedelmi törvény 248. szakasza értelmében fel kell oszlatni. Ez alapon egy vidéki kereskedő a községben levő fogyasz­tási szövetkezet ellen feljelentést adott be a rimaszombati törvényszékhez, kérve a szövet­kezet feloszlását, miután az nemtagoknak is árusított. A törvényszék elutasította a feljelentést azzal az indokolással, hogy az nemtagoknak való elárusitás csupán az igazgatóság vagy űzlet- ; vezető ténykedése volt, már pedig ez alapon nem, hanem csupán akkor lehet feloszlatni a szövetkezetei, ha az közgyűlési határozat alapján terjesztené ki működését a 223. szakasztól el­térő célokra. Ragadós száj- és körömfájás lépett fel Zsadány községben s e miatt a szatmári vásárra hasított körmü állatok újból nem hajthatók fel. Amennyi­ben azonban Zsadány községből már a meg­betegedések megszűntét jelentették, ha több megbetegedés nem fog előfordulni, a törvényes megfigyelési idő leteltével a zárlat fel fog oldatni s igy a vásár Szatmáron már folyó hó 26-án újra megtartható lesz. Uj tizkoronás bankók. Régóta panasz van a tizkoronás bankjegyekre, mert nagyon könnyen hamisithatók s tömérdek ilyen hamis bankó van forgalomban. Az Osztrák-Magyar Bank emiatt az ősszel uj tizkoronásokat fog kibocsátani, amelyeket állítólag lehetetlen utánozni. Az uj tizkoronás bankjegyek érdekesek lesznek még azért is, mert igen hosszúkás alakjuk lesz. Csak­nem cimszalaghoz hasonlítanak majd az uj, keskeny és hosszú tizkoronások, ami azért előnyös, mert az ilyen hosszúkás bankjegyeket csak egy irányban szokás összehajtani, sohasem keresztben s igen sokáig maradnak épségben. Aprósás: az avasból. Turvékonyán a múlt hó közepe táján a községi elöljáróság tilos le­gelőn egy elbitangólt csikót talált s minthogy gazdája nem jelentkezett, az elöljáróság a« csi­kót tartásra Jakobovits Emánuel vámfalui gaz­dának adta ki. Ettől azonban f. hó 2-án éjjel a csikó rejtélyesen eltűnt. Jakobovits az ese­tet szives tudomására hozta a csendőrségnek, amely azután kereste is a csikó nyomait. Most meg azt jelenti a csendőrség a szolgabirói hi­vatalnak, hogy a csikót Cincás Mihály avas- felsőfalui lakosnál (aki tudtunkkal falujának birája) megtalálta, de Cincás a csikó azonos­ságát tagadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom