Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-20 / 38. szám
3 1904. szeptember 20. sírjába édes anyját, két virágzó, hajadon húgát és egyetlen gyermekét, boldog házasságának minden örömét és reményét. Nagy lelki szenvedéseit még súlyos kór is tetézte, mely éveken keresztül sorvasztotta a finom gyöngy nőt. Betegségére hasztalan keresett gyógyulást fürdőhelyeken és a legjelesebb orvosok tanácsa és segélye is eredménytelennek bizonyult. Végre a halál váltotta meg súlyos szenvedéseitől. Halálának hire az egész városban és a környéken óriási részvétet keltett. Temetése 19-én, hétfőn délután volt, melyen az összes hivatalnokok és nagyszámú résztvevő közönség volt jelen. A koporsó körül állottak a bánatos férj, a család tagjai és megtört édes anyja, a háromszoros Mater dolorosa, ki egymásután harmadik leányát kisérte utolsó útjára, bámulatos lelki erővel viselve el családjának szörnyű, az Atreidakéhoz | hasonló végzetét. A koporsót számos koszorú 1 díszítette, köztük a helybeli járásbíróságé is. Meszlényi Gyula, vb. t. t. szatmári megyéspüspök f. hó 17-én tartotta aranymiséjét Mária- Pócson. 18-án pedig az egyházmegye összes templomaiban megünnepelték a püspök első miséjének 50-ik évfordulóját. A helybeli róm. kath. templomban Török M. Lajos segéd lelkész szép beszédben méltatta a nemesleikü főpásztor érdemeit. A jótékonyságáról hires egyházfő aranymiséje alkalmából nagy összegeket adományozott jótékony célra. Elemi iskoláinknak régóta vajúdó államosi- j tási ügye végre dűlőre jutott s az államosítás j már az 1905. évi állami költségvetés letárgya- J lása után megtörténik. Ez örvendetes hirt j Szatmárvármegye közigazgatási bizottságának j legutóbb tartott ülésén Kristóffy József főispán jelentette be általános nagy meglepetést keltve, ; hiszen a vármegye épen most készült egy nagy, monstre küldöttséggel a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez, hogy a vármegyei elemi iskolák államosítását sürgetőleg kérje. Kristóffy főispán azonban elébe vágott a deputácziónak s a legfényesebb sikerrel elvégezte ő maga, amit a küldöttségnek kellet volna elvégeznie. Államosítás alá kerülnek: Nagybánya, Nagysi- kárló, Barlafalu, Remetemező, Lippó, Szamos- dob, Mózesfalu, Kányaháza, Bikszád, Tartolc, Komorzán, O-Gyürüs, Hirip, Nagykolcs, Vetés, Csengerbagos, Zsadány, Kovás, Kővárremete, Nagynyires, Somkutpataka, Domahida és Lac- falu elemi iskolái; nemkülönben állami óvodákat szerveznek Szamosdob, Bikszád, Nagysikárló, Alsófernezely és Kővárremete községekben. A vármegyében államosítandó iskoláknak a felsorolt iskolák csak első sorozatát képezik, melyeknek költségei az 1905. évi állami költség- vetésben már előirányoztattak, de e sorozatnak a főispán Ígérete szerint még folytatása is lesz. Főszolgabíró választás. A jövő hónapban megtartandó vármegyei őszi közgyűlés szerfölött izgalmasnak ígérkezik. Ekkor fogják betölteni a Dienes Dezső elhunytával megüresedett nagyés tüzzel-vassal való rombolással járt. Ilyen forradalmat a szociálizmus legszélsőbb képviselői sem óhajtanak, de ilyen forradalom ma már nem is volna lehetséges, mert a mai jól szervezett és legkitűnőbb fegyverekkel felszerelt hadseregekkel szemben még a legszélesebb körű felkelés sem vezethetne semmi eredményre. Minden forradalmi természetű jelenség csupán velleitás volna, melyeket a hatalom a legrövidebb idő alatt vérbe fojtania. De a szónak ilyen értelmében vett forradalom nem is vezetne eredményre, mert ezen ut és mód a szociálizmus eszmék megvalósítására a legkévésbbé sem volna alkalmas. Pusztítás és rombolással minden törvényes és társadalmi rend feldulásával lehetetlen volna egy olyan rendszert megteremteni, melyben minden a legapróbb részletekig szabályozva volna, lehetetlenség volna egy véres ütközettel a legnagyobb arányú összeműködést és a legnagyobb fegyelmet megvalósítani, forradalom és szociálizmus teljesen ellentétes fogalmak. A forradalom a legkorlatlanabb fejetlenség, anarchia, a szociálizmus célja pedig az anarchia megszüntetése, az embereknek fegyelemhez és rendhez való szoktatása. A szociálizmusnak azon képviselői, kik az úgynevezett forradalmi párthoz tartoznak, a forradalmat éppenséggel nem fent körülirt értelemben veszik, sőt mindnyájan határozottan kijelentik, hogy a társadalmi reform létesítését célzó forradalmat nem a régi forradalmak eszközeivel akarják megvívni. (Folytatjuk.) SZINÉRVÁRALJA bányai főszolgabírói állást, melyért ezideig két j komoly jelölt versenyez: Péchy István vármegyei Il-od aljegyző, ki rövid ideig Szinérváralján is volt szolgabiró s Damokos Ferencz erdődi főszolgabíró. Mindkét jelöltet nagy párt támogatja s a korteskedések nagy vehemencziával folynak az egész vármegyében. Gyászhir. Hiripi és ivácskói Szuhányi Géza, a szinérváraljai járásnak 6 éven át volt íőszolga- birája, nyug. árvaszéki elnök f. hó 14-én hosszas betegség után 39 éves korában Szatmáron meghalt. Temetése folyó hó 17-én d. u. 4 órakor ment végbe Szatmáron óriási részvét mellett. Jelen voltak: Kristóffy József főispán, a Szuhányi és Kovács családok, amelyekkel az elhunyt közeli rokonságban állott. Ezen kívül a városból és környékről igen számosán. Helyreigazítás. Lapunk 37-ik számában, »Az uj zsidó templom« cim alatt megírtuk, hogy a hatóság az uj templomot újév ünnep délelőttjén megvizsgálta és ehez azon megjegyzést füztük, hogy „Mindenesetre sokkal tapintatosabb eljárás lett volna, ha ez a vizsgálat egy hétköznapon történik meg és nem az istentisztelet ideje alatt.“ Illetékes helyről azt a felvilágosítást nyertük, hogy e vizsgálat több hitközségi tagnak azon panasza folytán történt, hogy a templom szűk és különösen a padok olyan közel vannak egymáshoz, hogy a ki és bejárás majdnem lehetetlen. Hogy a hatóság e panasz alapos, vagy alaptalan voltáról meggyőződhessék, a vizsgálatot akkor kellett megejtenie, midőn a templom tele van emberekkel és éppen erre való tekintettel választótta a hatóság az ünnepi j istentisztelet idejét a szemle megtartására, j Ezek után a legnagyobb kétséggel kijelentjük, hogy fenti megjegyzésünkre semmi ok nem forgott fenn, amiért is azt visszavonjuk. Meg- j jegyezzük még, hogy a vizsgálat során a panasz alaptalannak bizonyult. Automobil szerencsétlenség. Folyó hó 14-én Csárca György és neje egy lovas szekeren j ment haza Aranyosmegyesre a batizi országúton. Nagyon gyors tempóban jött velük szembe Vécsey báró automobilja. A ló az autonobiltól megijedt és megbokrosodva lerántotta a szekeret az árokba Csárca Györgynek nem történt semmi baja, de felesége a fején súlyos I természetű sérüléseket szenvedett. A Mármarosszigeten felállított bába-képző tanfolyam tárgyában Nagy László alispán következő rendeletet intézte a főszolgabíróhoz: A mennyiben minden évben október hó 1-től a következő évi március hó 1-ig Mármarosszigeten három - csupán hat hétig tartó másodrendű bába- i tanfolyam tartatik, mely tanfolyamok mindegyikére törvényhatóságunk is küldhet 6 — 8 I növendéket, — utasítom címet, hogy mindazon j 1000 lakoson aluli községben, ahol eddig még okleveles szülésznő nem telepedett le, egy a : községnői szülésznői állást betölteni képes és arra vállalkozó 20 — 40 év közötti, lehetőleg Írni és olvasni tudó, jó erkölcsű egészséges nőt szemeljen ki s jelentse be őt felvétel céljából közvetlenül a nagykárolyi vármegye közp. tisztifőorvosi hivatalnak. A kérvényhez csatolandók: 1. születési, 2. erkölcsi, 3. egészségi bizonyítvány és végül 4. egy kötelező nyilatkozat a községtől arról, hogy az általa ajánlott növendéket kiképeztetése után községében mint községi szülésznőt fogja alkalmazni és fizetésül megadja a vármegyei szabályrendeletben a lakosság számarányának megfelelő és megállapított fizetést. : Az ezen okmányok alapján felvett növendékek a mármarosszigeti bábatanfolyam tartama alatt i lakást és teljes ellátást nyernek díjtalanul s a legszükségesebb eszközökkel és bábaképesitő I bizonyitványnyal is díjtalanul láttatnak el. A tanfolyamok nyelve magyar, ruthén és román. A kivándorlás tárgyában Kristóffy József főispán a következő rendeletet intézte az alispánhoz : A kivándorlási ügy felügyeletére vonatkozó intézkedések tárgyában a belügy- miniszte ur 74713-1904. sz." alatt címedhez körrendeletét intézett, mely körrendeletét különös figyelmébe és gondoskodásába ajánlom. A kivándorlás évek során át a német kikötők felé vette útját s megfelelő törvényes intézkedések hiányában az ezen útiránynál érdekelt üzleti faktorok jól szervezett összeköttetéseket létesítettek az egész országban, melyek — mint egyes concrét példákból sajnálattal constatál- hatók, még a közhivatalnokok, különösen a körjegyzők, valamint a vasúti személyzet körébe is belenyúlnak, úgy hogy a törvény intentióival ellenkező működésük feltárása, megtorlása s káros hatásuk ellensúlyozása állandó éber fel- : ügyeletet igényel. De nem kiváló szükséges a felügyelet, irányítás és útbaigazítás a Fiume féle irányuló kivándorlás tekintetében is. E merőben uj, közönségünk efőtt ismeretlen útirány felé terelődő forgalom a közönség igényeit csak akkor elégítheti ki, ha hatóság és társadalom az ügygyei ismerős s kizárólag közérdekből működő tényező tanácsait veheti igénybe, másrészt pedig az engedélyezett szállító meghatalmazottjai is még kellőleg ki nem próbált elemekből állanak, melyeknek hatékony ellenőrzését s netalán visszaéléseik szigorú megtorlását az állam érdeke megköveteli. Ezen szempontok indították a belügyminiszter urat arra, hogy kizárólag ezen ügykörrel foglalkozó hivatalos közegekre bízza a kivándorlási ügy állandó felügyeletét. Az ezen megbízatásban eljáró közegek működése azonban csak akkor járhat kellő sikerre], ha azok az intézkedni hivatott hatóságokkal állandó érintkezésben és teljes összhangban működhetnek s eljárásuk minden oldalról kellő támogatásra talál. Mindenekelőtt pedig szükséges az, hogy címed a szóban forgó fontos állami érdekeket felismerve, e törekvéssel teljes erővel azonosítsa magát s a megbízott közeget a szükséges informátióval, útbaigazítással, tanácscsal ellátni s valahányszor annak szüksége felmerül, hatékonyan fellépni s az összes közreműködni hivatott faktorok eljárását megfelelőleg irányítani szíveskedjék. Midőn ez irányú eljárásra nyomatékosan felkérem, egyúttal kérem arra is, hogy a kivándorlási ügy fejlődésére, a felmerülő fontossabb jelenségekre vonatkozó hiányokra és bajokra vonatkozó észleleteit velem közölni szíveskedjék. Baleset. Márkus László ilobai lakos, vasúti munkás f. hó 14-én Iloba állomás földmunkája alkalmával termelt földnek elszállítása közben a pálya kocsi fékje által lábán megsérült. A vizsgálat folyik. Kányaházai csendélet. Szeptember hó 9-én nagy lakodalmi mulatság volt Kányaházán. Mikor a pálinka gőze a mulató legények fejébe szállt, egy kis hevenyészett orosz-japán háborút rendezett a jókedvű ifjúság. A háborút nem a legmodernebb eszközökkel vívták, de olyanokkal, amelyek régen ki vannak próbálva az Avas bércei között. Volt ott balta, kés, kasza, karó és kődarab, sebesültekben sem volt hiány. Névsoruk a következő: Szúrd Vaszil, Cárán Grigor, Csuz Juon, Szúrd Jákob és Bute Jánosné kányaházai lakosok és Zele Vaszil tartóiéi lakos. A háborúban szokásos zsákmányolás sem maradt el. A hősök behatoltak Kis Vaszil és Izráel Sámuel kányaházai lakosok házába, ahol minden ingóságot összerongáltalc. A béketárgyalások a helybeli járásbíróság előtt folynak. A takarmány hiányra való tekintettel Nagy László alispán következő rendeletet intézte a főszolgabiróhoz: A gazdaközönség legkiterjedtebb módoni értesítése végett tudomására hozom a t. címnek, hogy az országban mutatkozó rendkívül nagymérvű takarmányhiányra való tekintettel indokolt lévén, hogy miként a széna, szalma és szecskaküldeményekre, azonképen az erő takarmányküldeményekre nézve is ideiglenes jellegű különleges vasúti viteldij kedvezmény engedélyeztessék, a magyar királyi államvasutak igazgatóságának adott utasítás utján a kereskedelmi miniszter úr intézkedett, hogy magyarországi állomásokról az ország határától legalább 50 kilométerre fekvő magyarországi vasúti állomásokra szállítandó állattenyésztéssel foglalkozó gazdák részére, illetve mezőgazdasági célokra rendelt, a rendeltetési állomáson tényleg beadásra kerülő és onnan tengelyen el- fuvaroztatandó következő erőtakarmányok és | pedig : tengeri, bükköny, gabonaalj, (konkolyozó hulladék), korpa, olajpogácsa, árpadara, kukorica- í dara és malomkonkoly után kocsi s fuvarleve- j lenként legalább 1000 kilogrammért való dij- 1 fizetés mellett a m. kir. államvasutak összes vonalain és a Pécs-barcsi vasúton a helyi díjszabás „1“ osztályának díjtételei, a következő esőtakarmányok u. m. : moslék, mindennemű (pálinka moslék) nedves, szárított és őrölt is, szörplé és takarmányrépa után pedig a szállítási dijnek kocsi s fuvarlevelenként legalább 1000 kilogrammért, illetve takarmányrépánál legalább a használt kocsi raksúlyáért való fizetése mellett a m. kir. államvasutak összes vonalain és a Pécs-barcsi vasúton a helyi díjszabás I. kivételes díjszabás díjtételei alkalmaztassanak rovatolás utján. Ez a dijkedvezmény f. évi augusztus hó 10-től visszavonásig, de egyelőre legkésőbb a folyó év végéig érvényes és ; a kihirdetés mellőzésével szolgálati utón léptet- í tetik életbe. Tanoncok az iparüzlethez nam tartozó mun- i kákra való alkalmazása: kihágás. így döntött a
