Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-13 / 37. szám

SZINÉRVÁRALJA 1904. szeptember 13. 3 nyitva a közforgalomnak. A megnyitáskor ugyan már Gubányi Miklós orszgy. képviselő gabo­nája be volt raktározva, ki a „Gazdák Lapjá“- ban olvasván a szatmári áruraktár keletkezésé­ről, sietett igénybe venni azt, dacára, hogy búzáját 19 korona 60 f. árban eladhatta volna. Csak üdvözöljük ennélfogva ez önzetlen buz­galmat, melynek célja volt, hogy a népnek jó példát adva, szoktassa őket terményeiknek az árucsarnokban való elhelyezésére, mely három­negyed rész értékig 6 százalékra előleget is ad s igy nem lesz kénytelen a termelő gabo­náját potom áron a termény uzsorásoknak akár előre, akár beszállításkor, bármily lenyomott áron elvesztegetni Megkoronázásul e szép, kez­deményező tettének, Gabányi Miklós orszgy. képviselő, szeptember hó 5-én ismét beszálit- tatta 80 métermázsa múlt évi igen szép pigno- letto tengerijét. Evvel is úgy gondolkozik, hogy ha a látszat szerint sajnos, jövőre vetni való tengeri sem lenne, akkor április hónapban vetni valónak fogja, első sorban az ő diósadi választó- kerülete kisbirtokosainak, vagy ha jut ezen körülbelül egy ezer holdba elegendő vetnivaló magból, másoknak is méltányos árban kiosztani. Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye f. hó 6-án tartotta évi rendes közgyűlését Szinérváralján a templomban. A gyűlés alkotó tagjai szép számban jelentek meg. A gyűlés Bencsik István esperes buzgó imája és lelkes beszédjével nyílt meg d. e. 9 órakor. Minthogy a közgyűlés világi elnöke gróf Dégen- feld Sándor betegsége miatt meg nem jelen­hetett, a világi elnöki széket Helmeczy József, mint legidősebb világi tanácsbiró foglalta el. A tárgysorozat változatos volt. Először megválasz­tották a jegyzőkönyvet hitelesítő küldöttséget. Majd az esperes bejelentette az időközi bel- hivatalnoki változtatásokat s intézkedéseit, mely­ből bennünket közelebbről az érdekel, hogy Apában az ^állami iskolához még egy negyedik tanító fog kineveztetni s az uj tanterem az egy­háztól 10 évre kibéreltetett az állam által. A zsinati képviselők megválasztattak és pedig rendes képviselőkül Bencsilc István esperes és gróf Dégenfeld Sándor, ennek visszavonulása folytán t'elmeczy József, pótképviselők lettek: Széli György és Torday Imre, Molnár Lajos tanácsbiró tisztéről lemondván, helyére uj választás rendeltetett el. A szatmári tanitónő- képző tovább fejleszthetése végett segélyért folyamodván ezt az egyházmegye ajánlja a gyüle­kezetek ügyeimébe. A szatmár-hegyi egyház el akar szakadni ez egyházmegyéből, hogy a szatmárihoz csatlakozzék, e tárgyban bizottság megy ki, hogy őket e szándékuktól eltérítse. Több kisebb-nagyobb fontosságú tárgyak, fe­gyelmi-ügyek elintézése után melyekből - az lát­szik, hogy Mikolában sohasem lesz béke — a gyűlés délután három órakor véget ért. Gyűlés után közebéd volt a szálloda nagytermében, melyen pohár köszöntőben nem volt hiány s a jó konyha és pontos kiszolgálásért Pánt bácsit illeti a dicséret. A gyűlés tagjai a délutáni vonattal mind elutaztak s 5 órakor a szálloda nagytermében a némaság vette át ismét csöndes birodalmát. A jegyzők fizetésrendezése. A Belügyi Köz­löny legközelebbi száma hozza a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetmény rendezéséről szóló 1904. évi XI. törvénycikk végrehajtási körrendeletét és az ezt kisérő belügyminiszteri rendeletet. A végrehajtási uta­sításban részletesen elő vannak Írva, a mostani jegyzői és segédjegyzői javadalmak is pontos megáílapitásának, valamint az állami biztosítás kiszámításának és kiutalásának szabályai. A ki­sérő rendelet pedig egy néhány nagyfontosságu kérdésnek, igy a községi jegyzői központi fize­tési alap megteremtésének, a jegyzői nyugdíjügy rendezésének és uj segédjegyzői állások szer­vezésének ügyével foglalkozik. Úgy a végre­hajtási utasítást, mint a kisérőrendeletet ugyanaz a méltányosság és jó akarat hatja át, mely a törvényhozást a jegyzőfizetésügy rendezésekor vezette. Most már csak rövid idő kérdése, hogy a jegyzői kar tényleg hozzá juthasson ahoz a javadalmazáshoz, melyre az igen rászolgál. Több olvasónk panasza folytán felhívjuk az állomási főnök ur figyelmét azon körülményre, hogy a várótermekben levő lámpák olyan állapot­ban vannak, hogy nem felelhetnek meg rendel­tetésüknek. Nincsenek takarítva, az üvegeik összevannak törve, nincs bennük petróleum, úgy hogy sokkal több bűzt terjesztenek, mint világos­ságot. Minthogy múltkori felszólalásunk folytán a rendetlenségeket az állomási főnök ur a leg­rövidebb idő alatt megszüntette, reméljük, hogy ezen soraink sem maradnak eredménytelenek. Bünkrónika. Paul Tógyer luj Grigor komor- záni lakos, Bújta Juon ugyanottani lakost f. hó 6-án egy fejszével fejbe ütötte és rajta több hétig gyógyuló sebet ejtett. Flora Vazil luj György és luj Juon komorzáni lakosok f. hó 1-én Hotykás Tógyernét megkéselték. Ugylát- szik a komorzáninak csendéletét sem a nagy szárazság sem a civilizáció szele nem zavarja Lóverseny. A szatmármegyei gazdasági egyesület szokásos lóversenyét f. hó 25-én vasárnap tartja meg a lókertben. Nevezési zár­nap szeptember 15. A versenyek következő képpen vannak beosztva: 1. Mezőgazdák ver­senye. 2. Sikverseny. 3. Vadászverseny. 4. Akadályverseny. 5. Tenyészverseny. 6. Tiszti­verseny. A II-VI. sz. versenyekben a szatmár­megyei versenyegylet lovai indulhatnak. A ver­seny intézőség elnöke bér. Kovács Jenő. Uj levelező-lapok. A m. kir. postaigazgatóság mint értesülünk nemsokára uj levelező-lapokat bocsát ki. Az újítás ezeken az lesz, hogy a címoldalon rovat lesz a feladó neve és cime számára is. Mindenesetre helyes és praktikus intézkedés, mely sok félreértésnek és kellemetlen­ségnek fogja elejét venni. Telefon Márniarosszigeten. Mármarosszigeten f. hó 1-én nyílt meg a telefonösszeköttetés Buda­pesttel s ezzel a város beköttetett az ország interurban hálózatába. CSARNOK. Szeretsz hát? .. . Szeretsz-e hát.. . avagy nem szeretsz Tűnődve kérdezem. S a zöld akácfa leveleit Egyenkint tépdesem. A tűnődésben fel-feljajdul Szegény beteg szivem Kérdezem : gondolsz-e rám néha ? Te édes mindenem! . . . Tied vagyok én mindörökre És bús az életem; Oh mond: enyém leszesz-e végre Te édes mindenem! . , . Szívből szeretsz és enyém leszesz, így súgja a, szivem . . . Hisz nem maradhat viszonzatlan Ily forró szerelem . . . Boythor Anna. Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő úr! Utasításának, hogy a mai lap közgazdasági rovatának kiszörkesztője legyek; a következők­ben van szerencsém beszámolni: A tőzsdén uj reformok léptek életbe, melyek feltétlenül örvendetesnek mondhatók, de a külörn- bözeti ügyletekben nem elég hathatósak, miért is ajánlatos lenne, ha a Kongó állam szabályzata vétetnék nálunk is zsinórmértékül. Pl. Ott, ha valaki állhireket terjeszt, levágják az orrát és fülét; ha a külömbözetet nem űzeti pontosan, úgy lescalpirozzák; ha szándékosan hamis árfolyamot idéz elő: úgy a bűnös hausseur Minő egyebet jelent a szociálizmus a köz­tudatban ! A szociálizmusnak a köztudatban szereplő fogalma minő, mennyire ellentétes ezen fogalommal! Hiszen az olvasó úgy tudja, hogy a szociálizmus felakarja osztani a földet, fel­akarja osztani az egyéb mozgó vagyont, szét akarja osztani ezeket a proletárok, a szegény emberek között. Önök úgy tudják, hogy a szociálizmus fejetlenséget jelent, az éretlen tö­megek uralmát jelenti a jobb módú, intelligens, de csekély számú osztálylyal szemben. Pedig a szoc. nem szétosztani, de teljesen egyesíteni, nem a fejetlenség elvét uralomra juttatni, hanem minden emberi tevékenységet a legapróbb részletekig kiterjedőleg szabályozni akarja. De nagyon tévednénk, ha azt hinnők, hogy a szoc. csupán gazdasági reformot akar és csu­pán azt célozza, hogy az emberiségnek anyagi megélhetését biztosítsa. A szociálizmus ezzel nem elégszik meg, nem csupán kenyeret akar adni a népnek, hanem annak apostolai a jelen­legi társadalom összes alapvető intézményeinek: család, nevelés, vallás, művészet, közigazgatás stb. reformján dolgoznak és tépelődnek. A szoc. egy olyan berendezést akar, amely egy magasabb erkölcsi tudományos és művészeti fokot fog létrehozni. Ama millió és millió erő szabad kifejlődésének lehetővé tétele által, melyek a jelenlegi rend mellett a betévő fala­tért való keserves küzdelemben haszontalanul sorvadnak és pusztulnak el. Kautsky jeles né­met szociálista a szociálizmus eszméit a követ­kező és igazán szép és lelkes szavakban fejezi ki: „Nem szabad-e feltennünk, hogy ezek mel­lett a feltételek mellett (anyagi jólét és teljes szellemi szabadság) az emberek uj típusa fog létrejönni, mely a legmagasabb típusokat felül­múlja, melyeket a kultúra eddig megteremtett ? Egy „Uebermentsch“, ha igy akarjuk nevezni, de nem mind kivétel, hanem mint szabály; em­ber, ki emberfölötti elődeivel, de nem társaival szemben; dicső ember, ki megelégedését nem abban keresi, hogy nagy legyen nyomorék törpék felett, hanem nagy a nagyok, boldog a boldogok között a ki előérzetét nem abból me­ríti, hogy az eltaposottak testén felül emelke­dik, hanem abból, hogy a hasontörekvésüekkel való egyesülés bátorságot ad neki arra, hogy a legmagasabb problémák leküzdését merészelje, így várhatjuk, hogy az erő és szépség biro­dalma fog előállani, mely méltó legmélyebb és legnemesebb gondolkozóink eszméjeihez“. (Jászi O. A tört. mat. állambölcselete.) A szociálizmus által létesítendő társadalmi állapot képét megrajzolni nem lehet, csupán azon főbb szempontokat lehet megjelölni, amelyek szerint a szoc. társadalom alakitó tö­rekvésének haladni kell. Mert hiszen Bebel mondta a szociálizmus ellenségeinek, midőn szemére hányták, hogy a szociálizmus a jövő képét lefesteni nem tudja, ők nincsenek abban a helyzetben, hogy megmondják: mit fognak öt év múlva cselekedni, ámbár társadalmi rend­szerük minden részletében szemük előtt van. A szociálizmus harca a fenálló társadalmi rend ellen egy lassú, de igen nehéz küzdelem. A reformálásra törekvő erőknek küzdelme az ősi meggyökerezett erők ellen. Az átalakulás mozgató ereje, egyedüli előbbre vivője, az em­beri agynak újabb célokat, jobb eszményeket kitűző munkája, mely a haladást fokról fokra { irányítani fogja. A legjobb elmékben, a legérzé­kenyebb szivekben mind tisztábban kezd kibonta­kozni az uj állapot képe. A rendé a tervtelenség ! helyett, az összeműködésé a fékvesztett verseny helyett és az összeség boldogsága kevesek boldog­sága helyett. Felemelni az emberiséget az erkölcsi, tudományos, művészeti és egészségi színvonal lehető legmagasabb fokára és minden céljait a szociálizmus a lehető legnagyob összeműködés utján akarja elérni. Az emberiségnek tervszerű és nagyarányú összeműködése megszüntetné egyrészt a gazda­sági erők anarchiáját, amely mint ellenséges külső hatalmak, számtalan súlyos vérző sebbel borítja be az emberi társadalom testét. (L. Jászi Oszkár A tört. mat. állambölcselete.) Másrészt a nagyszabású összeműködés le­hetővé tenné a nagyszerű intézményeknek minél nagyobb mérvben való létesítését. Lehetővé tenné, hogy az ember az egész termékeny föld területet művelés alá vegye, hogy annak kin­cseit a lehető legjobban kihasználja. Lehetővé tenné, hogy minden anyag ott termesztessék, ahol a legjobban megterem, hogy mindent ott állítsanak elő, ahol azt előállítani a legcélsze­rűbb, részint azért, mert a fogyasztó közönség­hez közel van, másrészt pedig azért, mert az előállításhoz szükséges anyagok ott állanak a legnagyobb mértékben rendelkezésre. A nagy arányú együtt működés segítségével a vasúti hálózat az egész világra kiterjeszthető lenne és a közlekedési eszközöknél a technika vív­mányait a legnagyobb mérvben lehetne alkal­mazni, úgyszintén egyéb téren is. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom