Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-30 / 35. szám

vannak építve, azokban ön úgysem tehet kárt. Egyébiránt, ha éppen olyan nagy kedve van hozzá, tovább is teheti ezt, mert mit is mondott Arany ?

„Zug az éji bogár, neki megy a falnak

Nagyot koppan akkor,“ ....

Brutus ur zokon veszi, mert azt mondottam, hogy 5 idegen köpenyeg alá bujkál. Hát mondja kérem, nem bujkál ? Azt mostis mondom, hogy bujkál s higyje el, hogy bujkálása azt a látszatot kelti, hogy ön vagy szégyenli a nevét, vagy nyomdafestékre sem tartja érdemesnek.

Nagyon csalódik Brutus ur, ha azt hiszi, hogy utóbbi czikkének elolvasása nekem keserves tapasztalatot okozott. Ő nem, sót örvendtem neki, mert igy alkalma nyílik az objektiv világnak ítéletet alkotni magának felölem is, meg ön felől is. S ha igaz az, hogy a stilus az ember, akkor az ön cikke az egész embert mutatja. Keserves a cikkében csak az a tapasztalat lehet, hogy egy ember mennyire meg tudott feled- hezni magáról.

Maga Brutus ur állítja, hogy a felsőfalusi iskolát sokszor hallotta dicsérni. No hát biztosítom Brutus urat, hogy ezután is meg lesz dicsérve iskolánk, még pedig jobban mint eddig, mert munkánk eredményének mi nem szoktunk bujkálni, mint bujkál most Brutus ur, hanem számot adunk róla a nyilvánosság terén is, hogy alkalma legyen mindenkinek, aki érdeklődik, személyes meggyőződést szerezni erről.

Azt hiszem, hogy ez mellettem szól s nem ön mellet.

Brutus ur, mint mondja, 20-30 esetben próbálkozott magyarul beszélni felsőfalusi emberekkel, kikhez kérdést intézett, de azok nem tudtak magyar feleletet adni. Nem hiszem, hogy azok felsőfalusi emberek voltak, vagy ha azok voltak, nem voltak az én tanítványaim, mert az én tanítványaim nagyon szívesen beszélnek magyarul, hanem valószínűleg úgy történhetett a dolog, hogy azok az emberek látták kivel van dolguk s nem tartották érdemesnek Brutus úrral szóba állani.

Egy alkalommal s ezt nagyon jól mondja Brutus úr, hogy „a Marosán ur nagy szorgalma“ és „lelkes magyarosítása miatt“ mozgalom volt keletkezőiéiben viszályt teremteni az állami iskola meg a felekezeti iskola közt, de ezt Ilos- vay főszolgabíró ur erélye és tapintat csirájában fojtotta meg. Kérdezze meg Brutus ur cimbo2

_______ _____________________

SZ

INÉRVARALJA

rájától, honnan indultja mozgalom és ki támogatta azt?

A mózesfalusi tanítót Brutus ur jó magyarnak tartja. Igaz. Ámbár azt hiszem a mózesfalusi tanító nem szorult a Brutus úr dicséretére.

g •> X

<r >«•

1904. augusztus 30.

m R E K,

f

i ‘ '

t * ‘

ív

V ./ • y t %

* ‘ r.J/Leitner Emil helybeli kir. aljäräsbwS2$rä*r''alügyésznek lett kinevezve Szat- márra.

A mi az én magyarságomat illeti : Brutus úr nagyon ici-pici emberke ahhoz, hogy azt megítélhesse. Hazafiságomról ezelőtt 20 évvel, (1884. október 16.) mikor még román tannyelvű felekezeti iskola tanítói állásban voltam, ilyen bizonyítványt állítottak ki:

„Tegnap tartott társulati nagygyűlésünkben hirdette ki tiszt, elnök megyés püspökünk ő excellenciája azon néptanítók névsorát és jutalmakat, melyekre azok a megejtett vizsgálatok alapján érdemesittettek.“

Ezek sorában Ön a másod helyen 40 írt. jutalommal és három becses tartalmú könyv adományozásával lett kitüntetve, e mellett a társulat díjmentes tagjai közé íelavata.

Kedves kötelességet teljesítek midőn ezt Ön tudomására juttatom, fogadja ezt mint a népnevelés körüli fáradozásainak méltó jutalmát oly őszinte érzülettel, mint mi azt nyújtjuk, kik fajunkhozi forró ragaszkodásunkban tiszteljük másban is a fajérzetet s csak azt óhajtjuk, hogy legyen e hazának minden polgára az állam őszinte hive s egymást megértve legyenek a hazának minden fajú lakosai a közös haza szeretőiében legyek és őszinte testvérek.

Nos mit tetszik hozzá szólani ?

Különben ha megakarja tudni, hogy a magyar nyelv s magyar beszéd terjesztésén a magyar szellem és érzület fejlesztésén és ápolásán kívül miben nyilvánul az én magyarságom: szerezze meg magának Brutus úr Szinnyei József, kir. tanácsos által szerkesztett »Magyar írók élete és művei« czimü műnek 69-ik füzetét, az ott nagyrészben elősorolt dolgozataimnak és műveimnek czimeiből is látni lehet, mily munkásságot fejtettem ki a magyarság érdekében.

Ilyen zseniroz, hogy ezt is-említenem kell, de kénytelen vagyok vele s nem dicsekvésképen, hanem a becsületesen teljesített munka jóleső érzetével érintem ezt.

Eljegyzés. Dr. Gerber Ferenc állami számszéki számellenőr e hó 20-án tartotta eljegyzését Brassóban Szenfhy Béla kir. tanácsos, pénzügyigazgató leányával: Erzsikével.

Kölcsönös áthelyezés. A pénzügyminiszter megengedte, hogy Boros Béla szinérváraljai s Székely Endre szerencsi kir. állampénztári tisztek kölcsönösen áthelyeztessenek.

Közjegyzői kinevezés. Az igazságügyminiszter a nagykárolyi közjegyzői állásra Nemestóti Szabó Antal nagykárolyi gyakorló ügyvédet nevezte ki.

Alakuló közgyűlés. A szinérváraljai gazdasági és^ ipari hitelszövetkezett f. é. szeptember hó 4-én (vasárnap) d. e. 10 órakor tartja alakuló közgyűlését. Á szövetkezetnek eddigelé 300 tagja, illetve üzletrészese van. Az alakuló közgyűlés tárgya legelső sorban is az lesz, hogy a megalakulás fölött határoznak. Azután követ- . kezdi az igazgatóság, felügyelő bizottság és ! tisztviselők megválasztása. Az igazgatóságnak 10, a felügyelő bizottságnak pedig 4 tagja lesz.

I Eddigelé az igazgatóságba a következő egyének i vannak kijelölve: Ilosvay Gusztáv, Neupauer János, Uray, Bertalan, Bárány Béla, Kepes József, Turzuly Károly, Boér Károly és Stauder János. A felügyelő bizottságba: Nagy Bertalan, Kovács Lajos, Szilvásy Dániel. Könyvvezetőnek: Bányai József; pénztárnoknak: Burghofíer János; a hivatalos órák pedig lesznek csütörtökön délután és vasárnap délelőtt. Az alapításnál : közreműködők ez utón is felhívják a tagokat, hogy az alakuló közgyűlésen okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Üzletrészt az alakuló | közgyűlésig is bármikor jegyezhetni. Egy üzletrész névértéke, mint már egy Ízben közöltük,

| 50 korona, amely összeg heti befizetések utján is törleszthető. Áz alakuló közgyűlés egyébként a városban dobszóval is közhírré fog tétetik.

Közigazgatási bejárás. Tegnap, azaz f. hó í 29-én történt Ilobán a Kronberger cég által | létesíteni szándékolt iparvasutnak közigazgatási j bejárása. Ezen bejárásnál részt vettek: a Kron- ! berger cég és a kereskedelmi miniszter képviselői, továbbá városunkból Ilosvay Gusztáv j főszolgabíró.

Marosán Viktor.

(Folyt, köv.)

A helybeli áll. óvodába járó gyermekek vizsgája f. hó 23-án tartatott meg az óvoda helyiségében. A gyermekek elevensége, kedves versikéi s a vizsga általában és részletéiben meggyőzte a jelenvolt szép szárnu, intelligens közönséget arról, hogy az óvónő, Irinyiné Hitter Cecilia, valamint tevékeny segítője Gere

tanulmányozzák, illetve annak irodalmába beletekintsenek, belekontárkodjanak. Minden áll- szerénység nélkül magunkat is csak ez utóbbiakhoz számíthatjuk.

A fent kifejtett körülmény, nevezetesen a szociálisztikus mozgalomnak, általános helytelen ismerése, illetve nem ismerése az egyik ok, a miért elhatározzuk, hogy a szociálismust, annak mozgalmait és törekvéseit egy hosszabb cikksorozatban ismertetjük olvasóink előtt. A másik ok pedig, melyet ezen elhatározásunknál szem előtt tartottunk: a szociáliztikus mozgalom óriási jelentősége, az egész emberiségre kiterjedő fontossága és azon, már fentebb is vázolt körülmény, hogy ezen mozgalom az egész müveit emberiséget nagy mértékben foglalkoztatja és legnagyobb ellenségeit is annak megismerésére és ellene a leghatalmasabb fegyverekkel való küzdelemre készteti.

Jelen előadásunk keretében csupán a modern szociálizmus fogalmának, céljának és mozgalmainak egyszerű ismertetésére fogunk szorítkozni. Tartózkodni fogunk attól, hogy a szociálizmus igen kiváló Íróinak inkább a közgazdasági és társadalmi tudományok körébe vágó fejtegetését ismertessük, tartózkodni fogunk a szociálizmus tanainak behatóbb kritikájától, avagy méltatásától, nemcsak azért, mert ez szerény képességünket felülhaladná, hanem azért is, mert ilyen természetű fejtegetések talán t. olvasóink érkeklődésével nem találkoznának, szives türelmüket túlságosan igénybe vennék, de másrészt a jelen cikksorozat kereteit és célját túl haladnák.

A szó tágabb értelmében vett szociálizmus

oly régi, mint maga az emberi társadalom. Mert szociálizmus alatt, mint tág fogalom alatt értük minden olyan törekvést, minden oiyan irányzatot és minden olyan mozgalmat, amely az emberi társadalom állapotát megváltoztatni, javítani és az emberiség jólétét előmozdítani törekszik. A szocializmusnak általnosságban legfőbb céljaként az emberi boldogságra való törekvést jelölhetjük meg. A mióta az ember csak primitiv társadalmi életet is él, megtalálhatjuk azon jelenségeknek nyomait, amelyeket egy nagy gyűjtőnévvel szocializmusnak szoktunk nevezni. Már itt megjegyezzük, hogy a szociálizmus különféle jelentései között különbséget kell tennünk. Megkell külömböztetnünk a szociális szó általános értelmét annak azon jelentésétől, amely alatt a modern müveit társadalomban uralkodó nagy eszméi mozgalmat szoktunk érteni.

Bár ez elnevezést, „szocializmus“ (a mely szó szócius-társ latin szóból ered) csak a XIX. század elején élt angol tudós Owen használta, először, a szociálizmusnak nyomait megtaláljuk már a legrégibb kultur népek históriájában is. Megtaláljuk a babilóniai ásatások alkalmával felfedezett nagy gránit oszlop hieroglifáiban, amelyek a nagy babilon törvényhozónak Hanurabbinak törvényeit tartalmazzák. Ezen törvénynek a szociálisztikus irányú rendelkezéseknek egész tömegét tartalmazzák. Mint érdekes jelenséget jegyezhetjük meg azokról, hogy bár theotrátikus államban keletkeztek, egyetlenegy vallási szabály sincs köztük, csupán olyanok, amelyek a társadalmi együttélést és összemtiködést szabályozzák.

Megtaláljuk a szocziálizmusnak nyomait a í mózesi törvényhozásban, amelynek öt könyve a

zsidó nép egész társadalmi szervezetét felöleli s azt a legaprólékosabb részletekig kiterjedőleg szabályozza. Az a körülmény, hogy a Sentáteüch rendelkezései isteni eredetüeknek vannak mondva és azok megtartása a boszuálló Isten harag- jávalVan szankcionálva, azzal magyarázható meg, hogy a zseniális államférfiu, a nagy társadalmi politikus csupán egy felsőbb hatalomra való hivatkozással tudott bölcs törvényének érvényt szerezni, azon nép előtt, amely azoknak célszerűségét és helyes voltát nem mindig volt képes elfogni. A görögöknél, a Nyugat legrégibb kultur népénél már a tudományos szociálizmusnak nyomait is megtaláljuk. Hiszen Plátonnak, a legideálisabb görög gondolkozónak „Politea“ cimü müvében egy szociáíiztikusan berendezett államnak a képe(van megrajzolva.

Jézus tanításaira nagy előszeretettel hivatkoznak a mai szociálizmusnak tudós képviselői, mert hiszen az evangélium telve van szociáliztikus eszmékkel. Az altruizmust, a szeretet hirdeti és a szegénységet, amely tanokat mohón szíttá magába és üdvözölte a római birodalom zsarnoksága által elnyomott, a dúsgazdagok által kizsákmányolt és kegyetlen szeszélyeik által a legembertelenebb módon megkínzott római rabszolgahad. A kereszténység nagy elterjedését legfőképen azon szociálista tanításainak köszönheti, amelyeket apostolok az erkölcseiben és társadalmi intézményében megromlott római birodalomban hirdettek.

A. középkornak is megvan a maga szoei- álizmusa, amely a hűbériség rendszerének megteremtésében jut kifejezésre, amely szervezet az ismeretek és műveltség akkori fokának tel-