Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-26 / 4. szám
2 SZINÉR VARALJA 1904 január 26, annak megvalósítása s a kivitel részleteinek megállapítása. Két fő szempont van, melyet nem szabad egy pillanatra sem szem elől téveszteni, amelyre már most figyelmeztetünk, mielőtt még a detailok megvitatásába bele bocsátkozhatnánk. Az egyik szempont, hogy nem szabad a járda létesítése által a közönségre o'yan súlyos anyagi terhet róni, amely teherviselési képeseegével arányban nem áll és annak anyagi romlását előidézni alkalmas volna. A második szempont, ame'y az elsőnél kevésbbé áttetsző, sokkai több nehézséget okozó: a költségeknek és terheltnek a a város polgári között való arányos, az e- gyesek érdekeivel és vagyoni viszonyaival összhangban álló elosztása. Ez utóbbi körülmény kötelességévé teszi az intézmény kezdeményezőinek és megvalósítóinak az csszes körülmények és viszonyok legpontosabb mérlegelését és egybevetését. Mert ha e körül mulasztást követnének el, egész joggal szemben találhatnák magukat a város közönségének leghevesebb ellenzésével. Minthogy a kérdéssel e helyen foglalkozni bizonyára még alkalmunk leend, a teherviselés kérdésére részletesebben most nem terjeszkedünk ki, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a terhek elosztásánál sem az évente fizetett póladó összege egymagában alapul nem szolgálhat, sem pedig az nem volna igazságos, ha a gyalogjáró összes költségeivel kizárólag a haztulajdo- sokat terhelnők meg. A teher elosztás megállapításánál a felosztás alapjául szolgálható összes tényezők figyelembe veendők é- a kulcs kiszámításánál kombinálva alkalmas zandók. Mi hiszünk az aszfalt gyalogjáró kérdéseinek megvalósu'ásában bár jól tudjuk, hogy annak a közönség köreben számos ellenzője fog támadni De mikor nem talált még ellenzőkre az, aki valaha valami újat hirdetett, vagy uj intézményt akart létesíteni! Ha az ellen zők tömege visszatartotta volna va’aha az ujjitás és haladás apostolait, akkor az emberi szellem soha sem hozta volna létre azon nagyszerű intézményeket, a melyek az embert más élő iények fölé emelték, a természet uraivá és a teremtés koronájává tették. Already. Szőlőgazdaság. — A mohás szőlő oltványok. — Mohás gyümölcsfákról már gyakran hallottunk, S ha gazdatársaink figyelmét eddig ki is kerülte volna, meggyőződést szerezhet, ha az elhanyagol- tabb gyümölcsösök fáit, azoknak törzsét megvizsgálja. Szőlőoltványainknál a mohás jelzőt nem igy értelmezzük. Itt a „mohás“ megkülönböztetés alatt nem a tőketest bemohosodását kell értenünk, hiszen, ha ilyen szőlőtőkét akarna valaki keresni, e/.t legfeljebb csak az elhanyagolt, a gazdátlan, | avagy a parlag szőlő egy-egy még meglévő vén í tőkéi között találhatná meg. A möhás szőlőoltványok elnevezése alatt az oltványoknak egy készítési módját kell éit;nünk s csak később, hogy a megkülönböztetés könnyebb I legyen, maradt meg lassúnkéit az oltványoknál a ! mohás jelző. Mai nap már nem ritkán halljuk, hogy a mohás szőiőoltványokat megvételre ajánljak, vagy az óvatosabb gazdák kérdezik, hogy miféle csodabogár is lehet az, s érdemes-e azokat ültetni ? Mint jeleztem is, mohás szőlőoltványok elnevezése alatt a szőlőoltványkészitésnek egy módját kell értenünk. Köztudomású, hogy mai nap, mivel a szőlősgazdának a filokszerával együt kell megélnie, mi- wl e veszedelmes élősditől megszabadulni módunkban nincsen, a szőlőtelepítés az oltványok vásárlásával még igen költséges. A telepítést olcsóbbá tenni egyik főtcrekvése a szakembereknek s hogy ez sikerüljön, oda kell törekednünk, hogy olcsó anyagot adhassunk a telepíteni szándékozó kezébe. Az eddigi 100, illetve 200 koronás ár 1000 drb szőlőoltványért még igen magas s hogy olcsóbb legyen, a szőlőoltvány termeléssel köteles- ségszerü’eg foglakozó állami szőlőiskoláknál és hívatásos oltvány termelő szőlőtulajdonosok minden adott alkalmat megragadnak, hogy olcsóbban termelhessenek. Az eddig ismert oltvány-készítési eljárásainkkal a szőiőoltványokat olcsóbban a pi- aczra \ i íni nem lehet. A zöld oltványok készité- sésénol az oltási idő rövidsége ‘.mellett az időjárás szeszélyes volta, avagy a fásoltvány készítésénél a tökéletes oltványok csekély százalék i oly okok, melyek miatt a piacra szánt szőlőoltványok ára nem eshet. Ezen keílene tehát változtatni. Ha olcsó a termeié*, alacsony lesz az eladási ár is, s ha a 1 számtalan megpróbáltatáson keresztül ment szőlős- j gazda olcsón és könnyen jut .szőlőoltványokhoz, a szőlőrekonstrulálása is gyorsabb tempóban halad, ezzel természetesen a vagyonosodás is remélhető. A szőlőoltvány termelők figyelme mindinkább az előgyökereztetés felé fordul. A kissebb kísérletek után nagyban tettek kísérletet, de vajmi nehezen ment a dolog. Az eredménnyel sehogy sem ! tudtak megbarátkozni. Az előgyökereztetés, az úgynevezett stráúfi- , kálás tehát nem uj; csak emberi hiba az, hogy I olykor-olykor egyes már-már kihaló dolgokat felele- ' venitenek. Ha a divat hajhászása és a nyereségvágy nem lenne annyira bennük, sok ember boldogabb, vagyonosabb lehelne és sok családapának sem fájna í a feje. Már-már napi rendre tértek a szőlőoltványokat nagyban termelők az előgyökereztetéssel készített oltványkésziiés fölött, amikor is egy szokatlan dolgot fedezlek fel. Ugyanis egyes élelme sebb szőlősgazdák, véletlenül-e, avagy kutatás után, de Inkább csak lopva, a mások élelmességének : ellesésével azt látták, hogy Franciaországból vag- I gonrokományokkal szállítanak Keletre szőlőoltványokat. Ellesték Richter francia híres szőlőnagybirtokos élelmességét s nálunk Magyarországon egyszerre csak nagy riadalmat csapva felhívták az ország figyelmét ismét az előgyökereztetés utján leendő szőlőollvány készítésre. Richter persze mint elég magas honoráció mellett szerződött magyarországi alkalmazott nem búvhatott ki a felhivás elől, s jött ismét oktatni bennünket. A mig a ki" esi ár az előgyökereztetés! csakis azért alkalmazta, hogy a készült fásoltványokból magasabb százalékkal nyerjen tökéletesebb forradásu, szokvány minőségű oltványokat, vagyis mig az állami szőlőtelepeken a strati ikálással készült oltványokat az előgyökerezteletes után még iskolába, gyökereztetőbe rakatta, addig az oltvány- kereskedelem terén már hallható volt, hogy az igy előgyökereztelett szőlöoltványoknak a hajtató házakból mindjárt az állandó helyre való kiültetésre ajánlották. Mint mindenütt, úgy itt is ez ajánlás követőkre talált. Vásároltak többen Szatmár és Ugocsa vármegyében is ily előhajtatott oltványokat s azokat az egy évig leendő gyökereztetés helyett az ideiglenes hely, az iskola, a gyökereztető, vagy hívjuk e helyet bárhogyan is, e helyett ők is az állandó helyére ültették az oltványokat. Mivel az elchajtatáshoz a többi anyagok mellett nagy mennyiségű mohára is szükség van, könnyebb megkülönböztetés végett rajta maradt az oltványokon a „mohás“ elnevezés. A mohás oltvány tehát az a faoltvány, amit a készítők moha és faszénpor között a fogamzás nagyobb százalékának elérése végett ládába fektetve, rakva egy arra alkalmas fűtött helyen előhajtatnak s bizonyos idő múlva azután kirakják a gyökereztetőbe, hogy innen ősszel kiszedve, a megválogatás után a piacra, vagy a felhasználásra bocsássák. Idáig még semmi baj sem lenne, mert utóvégre is ha a mohás oltványok az iskolából kikerülve s e szigorú megválogatás után használtatnak fel, ott vagyunk, mint voltunk az előhajtatás nélkül készült fásoltványok ültetésénél. Hogy maga a szőlőoltvány termelő a mohás eljárás utján nagyobb és tökéletesebb megeredést kapott-e: erre lejebb térek ki, az ültetőt csak az érdekli, hogy jó e az a mohás oltvány, vagy nem? Itt ki kell jelentenem, hogy azok a mohás oltványok", amik az iskolából szedetnek ki és mint gyökeres fásoltványok adatnak el, ezek igenis jók a sikeres telepítésre. De ezeket az oltványokat a kereskedelemben már nem mint mohás, de mind gyökeres fásoltványokat áiulják. Mohás oltványok elnevezés alatt azokat az előhajta'ott oltványokat fogjuk'kapni, amelyek az előhajtatás után nem lettek kiiakva a gyöke- resztetőbe,hinein mint zsenge gyökér képlettel és a forradási helyen fői ránnyal (callus) ellátott oltványok. Ezeket az oltványokat természetesen sokkal olcsóbban lehet eladás alá bocsátani s sokan, kik a mohás oltványok fogalmával nem voltak tisztában, kecsegtetőnek látták az olcsó árt, vagy talán egyes túlbuzgók, avagy csak a véletlen folytán szerencsések tanácsa; után elindulva, vásároltak is és kiköthették azokat az állandó helyre. A szőlőszeti és borászati kerületi felügyelők felső utasításra állandó figyelemmel kísérték kerületeikben a mohás oltványokkal űzött kereskedést, azok készítését s az ezzel eszközölt telepítések tenyészetét állandóan megfigyelték s tapasztalataikról jelentést is tettek. Mint az állami szőlőszeti és borászati szakközegek megfigyeléseinek eredményeit, jelenthetem, hogy°26 kerületből 13 ban az utóbbi két évben ilynemű telepítés nem történt, .a további 13 kerületből beérkezett jelentések 99 konkrét esetet sorolnak fel. Ezen 99 konkrét esetből jó, vagy legalább kielégítő eredmény 8 esetben éretett el, és pedig saját készítésű oltványokkal 5 esetben, vett oltványokkal 3 esetben. Ezenkívül íel van Hozzájárult még különösen az, hogy a „halija kend“ ur sem akarja a nagyságosnál alabb adni. Gondolja magában : mivel nagyobb ur az a nagyságos, nálamnál ? Semmivel !S punktum. Én is le tudok szúrni egy rongyos koronát. (Hogy azután egyébb pénze sem marad: az teljesen mellékes.) A tömeges, sőt mondhatni általános megváltások következtében létrejött a hivatásos, a valódi éjjeli őrség, amely a váltságdíjakból él és uralkodik. S most áttérek a hivatásos éjjeli őr leírására. Az éjjeli őr végső mivoltában szintén ember, melegvérű és boldogtalan, mint bármelyikünk A- zonban számos eltérő faji sajátsággal és tulajdonsággal rendelkezik. Távolról megpillantva őt a sötét éjszakában: szellemnek, vagy Mikulásnak, avagy egy Sven, galinak képzeled Kisebb távo'ságról : szivdobogtató termetes szakácsnénak nézed. S csak közvetlen közelségében ismerd fel az éj királyát: az őrt. Fejére hatalmas s félelemgerjesztő kucsma van nyomva. Vállaitól le a földig vagyont érő suba veszi körül termetét. Lábán nehéz csizma, kezében pedig egy felette gyanús sétabot, mely mintha fokos volna. Van valami hasonlóság közte és a csillagász között. Amennyiben mindakettő éjjel foglalkozik szakmájával, de az emberiség történetében nem találni esetet rá, hogy valaki a kettőt összetévesztette volna. Célja, rendeltetése, Azok kedvéért, akik az alapítók nemes intenciója ellenére éjjeli őrséget személyesen nem teljesítettek, előrebocsátom, hogy az éjjeli őr nem az éjeit őrzi. Hanem a rendet, továbbá a személy — és vagyonbiztonságot. Minthogy azonban úgy a rend, mint a biztonság gyaránt elvont fogalmak, amelyek csak képzeletünkben léteznek, s amelyek el nem lophatok, — bennük kárt a legügyesebb betörő' sem okozhat: az éjjeli őr célja ebben az irányban tehát meg nem markolható. Legpraegnánsabbul a célja akként jelölhető meg, hogy az őr az éjjeli események jelentője (raport-készítője). Ha betörés volt az éjjel a postán, tőle tudjuk meg reggel. — Hogy ő honnan tudja: titok, rejtély. Annyi azonban bizonyos, hogy nem közvetlen tanúja volt az eseménynek, mert ezen esetben a betörés alkalmasint elodázódott volna más éjszakára. További rendeltetése álmaink őrének : a Szi- nárpatak mentén a mentési ügy ellátása. S dicséretére legyen mondva, ezen kötelezettségének mindig a legnagyobb áldozatkészséggel felel meg — ha ébren van.Gyengébbek kedvéért megjegyezzük, hogy az éjjeli őr szokott ébren is lenni, különösen az rregebbek. T e m pera m entu ma: Az éjjeli őr fleg matikusan cholerikus. Az előbbi a túlnyomó. Járása lassú, méltóságteljes, akárcsak egy érseké. De megjegyzendő, hogy sohasem jár papi orn..tusban. Mozogni egyébként nem igen szerel. Nem szerelmes, bár módja és alkalma volna hozzá. Még kevésbbé féltékeny. Nem lelkesedik semmiért, legfeljebb a reggeli porczió pálinkáéit. Mert hát mit is ér e s a nyaiu élet szesz nélkül. Jelleme, hajlamai. Az éjjeli őr nem sorozható a legbátrabb emberek közzé. Nem szülte őt Nubia párduca. Éjjel lopja a napot, de mindenesetre jobb, mintha órát lopna. Egyébként becsületes ember. Elhatározásában ingadozó, gyakran lépteiben is. Gyanakvó természetű. Közlékeny. Ha a késő esti órákban vetődsz haza, bizonyos, hogy megszólítással tüntet ki. Pedig sokkal jobban örvendenél a mellőzésnek. Magánkihallgatásai egyébként rövidek. Fekete kávét elvből n;m iszik, mert ez tudvalevőleg álmatlanságot okoz. A kaviáros omlett iránti 'ágy sem duzzasztja kebelét : azon egyszerű okból, mert létezéséről nincs tudomása. Nagy barátja a titokzatos történeteknek, irigysége bámulatra méltó! Tanúim lehetnek a megzavart szerelmi kettősök és pásztor órák. Az éjjeli őrök dinasztikus politikát rendszerint nem űznek. Méltóságuk egyébként nem örökletes. Egy statisztikus ismerősöm mesélte, hogy az éjjeli őrök rendszerint utódok hátrahagyása nélkül halnak el. Azt hiszem, e megjegyzésben sok malicia volt, melyet én az éjje’i őrnék reputációja érdékében a ieghatározatabban visszautasítottam. Egyébként reméljük, hogy a faj nem fog egyhamar kipusztulni, legalább Szlnérváralján — nem. Éj lovagja.
