Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-16 / 33. szám
2 SZÍN ÉRVÁRALJA fészkelni, még meg is fog izmosodni a „Szinérváraljai ipari és gazdasági hitel- szövetkezet.“ Magyarsá; E cim alatt lapunk 30-ik számában többek között az avasi iskolák működését is érintvén, í elégedetlenségemnek adtam kifejezést a működés eredményét illetőleg. Cikkemre Marosán [ Viktor ur, az avasfelsőfalui áll. skola igazgatója, j a 31-ik, Nagy Károly ur, a vámfalui áll. iskola gondnokságának elnöke, a 32-k számban vá- ! laszol. Előbbi gyerkőc dicsekéi léssel, Ízléstelen gorombasággal és minősithetlen vakmerőséggel, j utóbbi tisztességesebb hangon, le felületes után- nézés alapján felel. Mielőtt a jelzett közleményeket méltó el- í bánásban részesíteném, döntsük el a kérdést, : hogy van-e joga a sajtónak az iskolákról bírálatot mondani. Az iskolák közcélra szolgáló intézmények; j a hazát, a társadalmat fentartani hivatott erők képző, nemesitő műhelyei, melyek az egyén s az egyén utján a társadalom kialakulására és irányítására közvetlen befolvist gyakorolnak. Elmondhatjuk, hogy nemzetünk erkölcsi életének és szellemi előhaladásái ak legbiztosabb i alapjait az elemi iskola rakja le, tehát műkő- í dése amily fontos és nemes, kötelességei épen olyan súlyosak és felelőségteljesek. Fontos kötelessége minden tényezőnek, íogy az iskolákat nemes céljaiknak elérésére segítse. Az intézmény fontosságából következik, hogy működését különösen a társadalom sz Scsövének, a sajtónak kellő figyelemmel kiséni és a netalán j mutatkozó káros jelenségekre a társadalom figyelmét orvoslás céljából felhívni nemcsak joga, i de kötelessége is. Ha ez áll általában, áll különösen az olyan iskolákkal szemben, melyek nemzetiségi vidékeken működnek s igy nemzeti missióra vannak elhíva. Ilyenek az avasi iskolák is. Ilyenek különösen az Avasban működő ál ami iskolák, minő a felsőfalui és a vámfalui. Az elmondottakból következik, hogy ezen ; iskolákról bírálatot mondani n ég nekem is, a j sajtó egyik legigénytelenebb munkásának, jogom volt. Bírálatom a tapaszt fit ferdeségekhez, j égbekiáltó eredménytelenséghez mérten igazán j enyhe, de minden esetre igaz volt. A fentebb említett urak minden igazságom dacára, vagy talán épen az igazság miatt, az igazságot nélegy hidegvízzel telt pitiivei menvén el halálos ellensége László őrmester nyitott ablaka alatt, ; nem tudott ellentállani bosszi vágyának, tudva, hogy a zupás ágya épp az ab ak alatt van, egy j hirtelen mozdulattal a pitli tartalmát beöntötte az ablakon és mint a villám surrant vissza az 1 istállóba. Egy női sikoly és, gazember! zsivány! leváglak! ordítások sürü káronkodástól kisérve voltak az önkéntelen reggeli zuhanynak eredményei és 10 perccel később szegény Bódis a | „bűnbak“ dacára minden tagadásának már megvasalva, gondolkodott merész bosszújának következményeiről. A kapitány nejére eze í elbeszélés azt a benyomást tette, hogy egy negyedóra kellett, mig magát kedvére kikacagta aztán azon szu- bordinátió ellenes kijelentés tette, hogy ő ezért Bódist meg fogja jutáin azni egy huszko- ronás aranypénzzel. A kapitány azonban legkomolyabban kijelentette, hogy Bódis ez egyszer nagy bajban van, mert a hadbíróságot el nem kerülheti és ott már ő keveset tehet érte, j legföljebb az őrmestert büntetheti meg a késői felkelésért és az ezáltal eiköv etett szolgálati hanyagságért. A jószivü kapitányné erre aztán kérésre fogta a dolgot, minek eredm ínye az lett, hogy kapitányunk előtt az áristom vártája föizárta a tettének utókövetkezményei fölött tűnődő Bódis zárkájának ajtaját. A kapitány láttára Bódis megfeledkezve a kezén és lábán levő ku Havasról fölugrani 1 akart a pricsről, minek következménye az lett, hogy a földre esettt és úgy gurult kapitánya lábai elé. külöző emberek közmondásos szokása szerint megharagudtak reám, és egyik több, másik kevesebb önhittséggel válaszolván, látszólag az igazság helyreállítása, valójában azonban az igazság elpalástolása célzatával nagy hangoskodik. Az irmodor tisztessége szerint első helyen Nagy Károly urnák válaszolok. Megnyugtatásul kijelentem, hogy cikkem éle, mint azt Marosán ur az igazság súlyának nyomása alatt önkéntelenül, de nagyon helyesen észre vette, főképen a felsőfalui iskola ellen irányult s vámfalunak csak olyan szerepe van benne, mint p. o. a mi- nistrans gyereknek a szent misében. A vámía- lui áll. iskola még gyermekkorát éli, kiskorú, minzössze nyolc éves. Szembetűnő eredményt még nem mutathat fel. A Nagy K. ur cikkében feltűnő előttem csak az, hogy a kiskorúság dacára eredményeket emleget. Még ha volna is eredmény, mint ahogy nincs és az életben még nem is igen lehet, akkor sem lehetne azzal valami nagyon kérkedni. Hiszen — tudtommal a vámíaíui iskolába csak nagyon kis százalék a román anyanyelvű gyermekek száma, mert jó részök a görög kath. felekezeti iskolába jár. Azt meg már csak nem akarja mondani Nagy K. ur, hogy a református gyermekeket tanították meg magyarul ? Hiszen én ezt tisztességtelenkedés nélkül is elhiszem; de ilyen állításból meg, tessék elhinni, az is következik, hogy — amennyiben a ref. gyermekek már a bölcsőből magyar nyelven szólnak anyjukhoz-, az isko- j Iának a magyar nyelv terjesztése körül semmi érdeme sincs. Különösnek találom, hogy Görbédről, Avas- ujvárosból, Kőszegremetéről, sőt - óh szent ke- ‘ reszt, ne hagyj el!-, Felsőfaluból is Vámfaluba járnak a gyermekek magyarul tanulni! Bocsánatot kérek, ezt már nem tudom elhinni. | Hogyan? A görbedi gyermek kikerüli Megyést, a szomszéd falut, a magyarság mentsvárát, melynek igazgatója 1000 korona jutalmat kapott a ! Wodiáner alapból? Az újvárosi és a kőszegremetei gyermek, aki községében magyar szónál egyebet nem hall, Vámíalutól várja a csengő magyar beszédet ? Felső falu ! Ugyan ne tessék velem játékot űzni! Hát még Felsőfaluból is Vámfaluba járnak magyarul tanulni? Köszönöm az adatot, ezt elhiszem. Úgy van, magam is állítom, hogy magyarság tekintetében úgy tekinthet Vámfalu Felsőfalura, mint p. o. Debrecen Mózesfalura. Azt azonban tessék nagyobb ! figyelemmel megvizsgálni, hogy a cikkében em- ’ litett községekből a vámfalui iskolába beiratkozott gyermekek szülei csakugyan azon községekben laknak-e ma is, vagy csak ott születtek azok a gyermekek ? Mert tetszik tudni, ez léA kapitány leültette Bódist maga mellé és ott kezdte a fiú vallatását, hogy mit keresett ő reggel öt órakor László őrmester ablaka alatt. Miután azonban Bódis a zuhanyt nem öt, hanem hat órakor zúdította a gyűlölt zupás és kedves életpárja nyakába, ámulva jelentette kapitányának, hogy kapitány úrnak aiásson jelentem én öt órától kezdve majdnem egy óra hosszat voltam a negyedik cukk istállójában elfoglalva, mit káplár úr Kovács és huszár Szabó is bizonyítanak. A kapitány rögtön fölismerte a helyzetet és rájött, hogy László őrmester inkább hat óra helyett öt órát mondott a merénylet idejéül, semhogy önmagára a szolgálati mulasztást bevallja. Egy örömsugárral szemeiben mondotta Bódisnak, aztán, fiam, ha ebből a bajból kimászol, vigyázz magadra, mert nem tudnék rajtad többé segíteni. A hadbíróság előtt a zupás előadta panaszát és kárörvendő arccal nézett az elővezetett vádlottra; hüledezve látta azonban belépni a vádlott tanúit, kik az igazsághoz híven azt vallották, hogy Bódis reggeli fél öt órától hatig folyton mellettük volt elfoglalva és ezen idő alatt az istállóból nem is távozott. Miután László őrmester vallomásában azt mondotta, hogy éppen öt órát harangoztak, mikor a zuhanyt kapta, Bódist azonban maga nem látta, csupán az ablak fölé emelkedő kezeit látta: a tanuk egybehangzó vallomás alapján Bódist a hadbíróság fölmentette s egyúttal, más századhoz helyezte át. />. /; nyeges dolog. Különben lesz alkalmunk erről együttesen meggyőződni, amikor majd a magyar nyelvben tett előhaladást is szemügyre veszem, ha megengedik. Ismétlem, hogy cikkemben Vámfalu csak a fentartó bűnéből szerepelt s feltűnőbb eredményt még nem vártam. Rátérhetek immár a Marosán ur dolgára. Minthogy azonban bővebben akarok vele foglalkozni, lapunk szűk tere pedig nem engedi meg, hogy egy számban befejezhessem közleményemet, kénytelen vagyok mondanivalóimat a következő számra hagyni. Brutus. _ 1904. augusz tus 16. HIRE K. Ünnepek. Magyarország Nagyasszonyának ünnepe, Szent István király emléke és a magyar szent korona ünneplése hazafias, buzgóságos érzés tölti be a sziveket e héten: Tegnap 15-én Szűz mária menybevitelének ünnepét Nagyboldogasz- szony napját tartottuk. A kereszténység közös ünnepe volt ez a nap, melynek kútfeje ezer éves létet adott a magyar nemzetnek. Folyó hó 18-án, csütörtökön hőn szeretet királyunk, Ő Felségének legmagasabb születése napján a róm. kath. templomban az ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet délelőtt 10 órakor lesz megtartva, melyre a hatóságok és az összes hivatalok is meghivatnak. Folyó hó 20-án szombaton országos ünnep; az első koronás hithirdető apostol királynak, Szent Istvánnak ünnepe! Széles e hazában mindenütt és ahol csak magyar lakik a földön magasztos, lelkes, hazafias, buzgóságos örömnap ez ! Itt is a szokásos ünnepélyességgel lesz megtartva. A róm. kath. templomban délelőtt 10 órakor Stander Gyula szerpap alkalmi szentbeszédet mond, mely után Frank József fő esperes plébános nagy misét celebrál. Délután 3 órakor ünnepi vecsernye lesz. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye az idei őszi közgyűlését f. évi szeptember 6-án Szinérváralján fogja megtartani. ■** Műkedvelő előadás. A nagybányai műkedvelő társulat Virág Lajos igazgató és Jeney Gyula titkár rendezésével folyó hó 23-án színi előadást tart a költői tüzkárosultak javára. Szinrekerül Pékár Gyulának : Dodó főhadnagy c. darabja Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés A Termény és áruraktár megnyitása. A^Szat- márvármegyei Takarékpénztár részvény társaság Szatmáron az államvasuti állomás mellett ujon- 1 nan épült „Termény és Áruraktár“ telepét 1904. augusztus hó 20-án d. e. 10 órakor a közforgalomnak átadja,^ugyanekkor az érdeklődőknek a „Termény és Áruraktár épületét bemutatja“. Sörkereskedők országos egyesülete. A magyar sörkereskedők már 1899-ben tettek kísérletet a tömörülésre, de akkor mozgalmuk eredménytelen maradt, holott orvoslásra váró sérelmeik az óta lefolyt idő alatt csak szaporodtak. Most végre az a mozgalom, mely az idén indult meg a sörkereskedők között, eredményesnek Ígérkezik s a Sörkereskedők Országos Egyesülete megalakítása most már küszöbön áll. A sörkereskedők javából előkészitő bizottság alakult, amely lelkes felhívásban szólította fel az érdekelteket a tömörülésre s a szózat hatásaként a sörkereskedők tömegesen csatlakoztak a kibontott zászlóhoz, úgy hogy most már az előkészitő bizottság kidolgozta az alapszabálytervezetet is és elhatározta, hogy az egyesület alakulását szeptember első napjaiban Budapesten meg- j tartja. Az előkészitő bizottság lapunk utján is felkéri az ország összes sörkereskedőit, hogy amennyiben még nem jelentkeztek volna az i országos egyesületbe való felvételre, ebbeli szándékukat a bizottság elnökénél, Singer Jakab nagybányai sörkereskedőnél, vagy a bizottság jegyzőjénél, Kormos Pál szerkesztőnél (Budapest VII., Almássy-tér 2.) jelentsék be, akik mindennemű felvilágosítást szívesen megadnak. Hatóság elleni rágalmazás miatt mondott í. hó 11-én a debreczeni Ítélőtábla Ítéletet Hajdúk László komorzáni tanító felett. A nevezett vádlott ugyanis a szatmári törvényszék és a hely-
