Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-02 / 31. szám

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 f, egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 20 fillér. Miosjoloiiils. o lap mintlon ls.eciíieii. Főszerkesztő: IIi03VAir G-TTSSZS'TJk.'Cr. Felelős szerkesztők és laptulajdonosok Kaba Tihamér és Katona Sándor dr< A lapra vonatkozó mindennemű közlemények é valamint előfizetési díjak a „SZINÉRVÁRALJA“ szerkesztőségéhez Sziaérvéra Hirdetéseket mérsékelt árakon kör Aranymisés főpásztor. Múlt hó 27-én, nagy ünnepe volt a mi szatmári Egyházmegyénknek. Rajongva szeretett főpásztorunk, meszleni Mesz- lényi Gyula püspök ünnepelte e napon pappá szenteltetésének 50 éves jubileumát. Visszavonulva a világtól, csendes magány­ban, a fenyvesektől körülzárt „Pivel- fürdőben“ — Mármarosban. A szelidlelkü, jóságos szivü, apostoli buzgalmu, galamb­ősz főpásztor buzgóságos lelkének azzal az ifjú hevével, a melylyel 50 évnek előtte mutatta be Isten oltárán első szeplő­telen áldozatát, — küldte e napon szivének hálás szózatát ég felé; ajka imát rebegett, nemes jó szivének fohászát rebegte, mely csak azért szállott égbe, azért esengett, hogy megtartsa Krisztus szeretetében a nyáját, melyet reá, mint a Szatmár-Egyház- megye főpásztorára bízott az isteni gond­viselés. Ötven éves papi jubileum! Egy fél század Istennek hűséges szolgálatában! Egy áldott lelkű, nemes szivü, akarat és tetterős és tevékeny ember életében meny­nyi alkalom, nevének és emlékének tettek­kel való megörökítésére és áldásos műkö­désének kifejtésére! Mennyi öröm . . . mennyi bánat . . . mennyi remény .... mennyi csalódás, mennyi terv és mennyi meghiúsulása a terveknek, érheti 50 év alatt az embert?! . . . Mennyi jót alkot­hat egy nemes lélek fél századon keresztü?! Kegyelmes, jóságos Főpásztorunk büsz­kén és az isteni Gondviselés és kegyelem iránti alázatos és hálatelt szivvel tekinthet vissza ötven éves papi életére, mert ha érte banát, több volt az öröm, a melyben részesült s melyet másoknak, s igy ön­magának is szerzett. Ah! de sok volna elszámlálni e fél­százados dicső papi élet történetének mara­dandó emlékeit; a hálakönyek tengerét, mely jóságos szivéből forrásozott 50 év alatt. De ha ez sok, de ha ez nehéz, még nehezebb szivünk hálás érzelmét, őszinte köszöntését papírra tenni, hogy hódolatunk valóban a hálás, szerető gyermek hódo­lata legyen ... A hit, remény és szeretet hármas szövétnekét hordozta félszázadon keresztül Meszlényi püspök, a szatmári egyházmegye lángbv igalmu főpásztora, ez az igazi: „Sacerdosmagnus !“ A hit, remény s szeretet szentháromságát hangoztatta folyton, s 17 éves püspöksége alatt is mindenkor a szeretet s a béke volt jel­szava ! Hitre buzdítani, a csüggedő szivekbe reményt önteni és szeretni, szeretni minden­kit, szeretni lángolóan s önzetlenül, ez az ő főpásztorkodásának vezércsillaga! És ő, a ki egy félszázad óta áldoz az egyház, a haza, iskolák és minden nénit '!*z- mény javára, áldoz, nyomorral küzdő, bár­mely valláshoz tartozó embertársai Ínségé­nek enyhítésére, áldoz a közboldogság előmozditására a szeretet szent tüzével, megelégedéssel és boldog öntudattal mond­hat hálát a minden jóság kútfejének. Ötven éves papi jubileum! Egy fél­század Isten hűséges szolgálatában! Nagy nehéz apostoli munkának Istentől küldött jutalma, a mely a jubiláris szeplőtelen ál­dozat jó illatával tör fel. — Oh vidd magad­dal a mi érzelmeinket, vidd magaddal a szatmári egyházmegye hívei ezreinek buzgó­ságos imáját, a mely kegyelemért, szent áldásért cseng, hogy jubiláló jó főpászto­runk sokáig éljen és a mostani kedves naphoz fűzött örömei s boldogsága tartósak legyenek és zavartalanok! Ad multos amnos! Törők M. Lajos. Az avasi állami iskolák. E becses lap julius 26-iki számában egy névtelen hős, Brutus köpenyeg alá bújva, „Magyar­ság“ cimü cikkében neki ront az avasi román népnek s azt írja róla: „Az Avas nemcsak bün- krónikájáról, hanem arról is nevezetes, hogy lakói előtt a magyarság valóságos terra incog­nita“ s ezért az összes avasi iskolákat, de külö­nösen az állami iskolákat veszi felelősségre s A „Szinérváralja“ tárczája. Amerikai utamból. — Gál Jenő oki. mérnöktől. ­Egy gyorshajó indulása New-Yorkból Európába. A tavalyi saisonban 200.000 amerikai szállt Európába induló hajóra. Ezeknek egy negyede mulatni jön át a tengeren. Az európai főnemesi rokonsággal biró milliomos hölgyek látogatóba, mások fürdőhelyekre, vagy az ó-világ megte­kintése végett jönnek. Van egy nehány kiválasz­tott, ki a grófi, esetleg hercegi rokonság elvén, vagy otthonról valamely kormány hivatalnok, vagy szenátortól az amerikai követhez hozott ajánló levél révén valamely „udvarnál“ való bemutatkozásra számit. Ha ez Londonban, vagy Berlinben megtörténik, megénekli nyomban a „New-York Herald“ párisi kiadása és a nagy otthoni lapok. Ezen az „550-ek“-hez (a mi felsőbb 10.000-ünknek megfelelő kifejezés) tartozó első osztályú utasokon kivül sokan utaznak „Busi- nes“-ben, üzleti ügyben. A hazatérő kivándorló­kat jó messzi helyezik, helyesebben dugják a kabinutasoktól. Dacára az élénk hajózásnak, személyszál­lító gőzös indulása még mindig esemény New- Yorkban és nagy látványosság is. Nemcsak az utasoknak és kísérőiknek, hanem a nézőknek is. Nagy a tolongás a hajóállomást környező utcákon. Magának a hajónak a készülődése tu­lajdonképen már a megérkezésnél kezdődik. A hajóteher kirakása s holmi ezer vasúti kocsi rakomány áru szénnel, édes vízzel és élelem­mel felszerelés, tisztogatás, festés nagy kétség­gel történik. Az indulás órája d. e. 10 vagy 12 óra. Az ezt megelőző pár órán át mozgalmas a kör­nyék. Kora reggel már a podgyász fuvarozók kocsijai lepik el a West-streetet. Itt egy sereg táskája és skatulyája a primadonnának, ott szerény ládája a kevésbbi pénzes utasnak. De csomagja mindenkinek van és belőlük a part­falon, illetve dockon rakott halom folyton nő. Dobozok, zsákok és bőröndök innen bevándo­rolnak a hajó gyomrába. Aztán jönnek maguk az utasok, villamoson, kocsin, automobilon. A ha­talmas acélpalota növekvő füstfelhőket ereszt energiát gyüjtvén a 8-10 napos erőkifejtésre. Megjelenik orrán a hagyományos kék kendő, az indulás jele. A hófehér fedélzet visszhan­gozza a végtelen sorban jövő utasok és kísérők lépéseit. Valóban elhagyatott lehet, kinek senki sem mond Isten hozzádot. A kísérők jelenete teszi az indulás jelene­tét festőivé. Azok legalább úgy mutatják, a leg- vigabb hangulatban vannak. Nyári öltözékek virággal megrakott kalapok látványa még a milliomost is gyönyörködteti. Minden utrainduló hölgy uj utazó ruháját viseli, a kisérőkí’sem maradnak hátra elegancia dolgában. A kísérők első dolga, miután meg­győződtek, hogy ládákat és koffer eket a hajóra hordták — megnézni az utas kabinját. Fel is díszítik bőven virággal. Azonkívül mellcsokor is kijár. A hordárok felvonulását a virághordó fiuk (itt nem lányok) serege követi. Ha Ange­lina menyasszony, úgy vőlegénye azon van, hogy a legtörpébb fiú az utolsó 10 percben a legnagyobb csokorral rohanjon a hajóra. Az ily nagy csokrok számából meg lehet tudni, hány menyasszony van a hajón? A kabin után a szalon kerül sorra. Gyor­san átnézik az utasok listáját nincs-e köztük ismerős; aztán elhatározzák, hova ülnek az ebédnél. A hajó indulása után jön az ebéd (table d’ höte.) Az utolsó perceket még a fedélzeten töl­tik. Egyszerre felhangzik a réz tányér pengése és a parancs: „Mindenki le a hajóról, a ki nem utas“ ! Következik a kézszoritás cspk. Az izgalom általános. Még a veterán utas is, a ki már többször átjött az Óceánon sem tudja kivonni magát ez alól. Akisérők már a parton vannak. Mosoly alá rejtik könynyeiket és in­tenek Isten hozzádot. Angelina a zsebkendők legdíszesebbjével szorítja könynyeit. Az indulás előtt jönnek még a hajóra^ levélhordók). Hozzák a legfrissebb leveleket £s viszik a sok anzikszot. Már a hajó és kapitány fényképével jól ellátják magukat az utasok, újságokkal is. Nélkülözni kell azt 8-10 napig. Egy-egy nagyobb esemény ^küszöbén, mint volt £

Next

/
Oldalképek
Tartalom