Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-05 / 27. szám

2 SZINÉRVÁRALJA 1904. julius 5. fontos kérdés megoldásával mit sem törőd­nek, s ettől elzárkóznak. Hogy az Avas érdekében annak köz­jólétét előmozdítandó mind azon tényezők, melyek ott hivatottak lennének mélyebben belehatni a tenni valókba, eddig mitsem tettek, talán nem is egészen ők az okai, mint inkább azon körülmények, melyek mai nap minden rendű és állapotú egyént a maga baját bajaival, gondjaival foglalják el, a mikor is egyik gondolat kiűzi agyá­ból a másikat. Bár magamnak is van elég a mivel törődjem, de ezen most szülemlet gondolatim még sem akarom nyomnélkül elenyésztettni, azon meggyőződéstől át­hatva, hogy ha nézeteimet járásunk buzgó és mindenjót és szépet előmozdítani kész főszolgabirája Ilosvay Gusztáv úr csak kisrészben is magáévá teszi, akkor úgy a magas kormány, mint az igentisztelt tan­felügyelőség jóindulata is meglesz nyerve az Avas részére, már pedig csak is erre van szükség, hogy az eszme megvalósuljon és testet öltsön. Gerber Ödön. (Folyt, köv.) HÍREK. Személyi hir. Sztrachon Nelly k. a. oki. tanár és jeles művészettörténész folyó hó 4-én községünkbe érkezett és egy pár hetet fog itt tölteni mint Wolkenberg Károly ügyvéd vendége. A főispán Szinérváralján és az Avasban. Ju­nius hó 28-án a reggeli 8 óra 10 perczes vo­nattal Kristófig József főispán családjával együtt községünkbe érkezett. Bár a főispán ideérkezé- sének hivatalos jellege nem volt, mert csak átutazóba volt a bikszádi fürdőbe, hol a nyarat tölteni fogja, a vonatnál nagyszámú és intelligens közönség várta. Ilosvay Gusztáv főszolgabíró rövid üdvözlő beszédet mondott, melyre a fő­ispán szives szavakban válaszolt. A vasúti állo­mástól mintegy 40 kocsiból álló kocsisor kisérte a főispánt Neupauer János szolgabiró lakására, hol a szolgabiró kis leánykája Margitka szép virágcsokrot nyújtott át a főispán feleségének. Neupauer szolgabirónál rövid villásreggeli volt, amelyen részt vettek a főispánon és családján kívül Szentiványi Gyula orszgy. képviselő, Uj- falussy Miklós cs. és kir. kamarás és több helybeli úr. A főispán búcsút véve a szives házi gazdától és családjától, Szentiványi Gyula négyes fogatán folytatta útját a bikszádi fürdőbe. Avasujváros község határán a községi biró vezetése alatt 20 magyar fiúból álló lovas soha képzelni spanyolt vagy Spanyolországot bikaviadal nélkül. A hatóság makacskodása a játék engedélye­zésénél bárnumi reklámok, az újságok dics­himnuszai és az előadások megkezdésének egy Péttel való eltolása — igen magas fokra csigázták az érdeklődést. Az első előadás estéjén félig megtelt az óriási aréna, amely 12.000 embert képes be­fogadni. Hat korona belépődíj lefizetése mellett (a legolcsóbb helyek egyike) egy félórai keresés, kérdezés és útbaigazítás után végre elfoglalhattam helyemet a szépen kivilágított arénában, amely meglepett nagy méreteivel, ügyes szerkezetével és kényelmes ülőhelyeivel. Izgatottan vártuk az előadást, a mely a jelzett időnél egy félórával későbben kezdődött. Végül bevonult a cuadrilla, festői andalusiai jelmezekben. Megkezdődött a viadal. Három bika s egy tehén szerepelt a porondon. Az egész előadás alig tartott egy órát. A bikák megleptek kicsinységükkel, bámu­latos szelídségükkel és értelmességükkel. Való­sággal pózoltak. Az ember szinte azt hitte, hogy tudatában vannak feladatuknak. Adták a dühöset s a mellett oly szelídek voltak, mint egy jól idomított czirkusz-ló. Pouly ur és csapata nagy ügyességet tanúsított, de az erőlködésük teljesen felesleges volt. A bikák nagyon óvatosak voltak abban, hogy csak a veres posztónak menjenek neki, a piccadorokat pedig ne bántsák. Ez utóbbiak nagyon sűrűén ugráltak át a barriereken, de hát ez a buzgó menekülésük felesesleges volt, mert biz a jámbor sevillai állatok egy­általában nem gondoltak komoly üldözésre. Még bandérium fogadta az illusztris vendégeket. Nyáguly Mihály biró beszédben üdvözölte a főispánt, ki meleg hangon köszönte meg a szives fogadást. A menetet Avasujváros községházánál, mely előtt díszes diadal iv volt felállítva, több száz főnyi közönség várta, melynek élén Széli György ev. ref. lelkész üdvözölte a főispánt. A főispán válaszában megköszönte a lelkes fogadást és megígérte, hogy minden tőle telhető erővel munkálkodni fog azon, hogy a bikszádi vasút kiépitésével a vidék elrejtett kincseit értékesíthesse. A menet ezután tovább vonult. A főispáni pár kocsiját az utón valóságos virágzáporral árasztották el Avasujváros lakói. Vámfalu határánál kőszegremetei és vámfalusi magyar fiukból alakult bandérium és nagyszámú közönség várta a főispánt és lelkesen meg­éljenezte. Az avasfelsőfalusi dombnál érdekes látványt nyújtott az avasi román fiuk 20 tagú lovasbandériuma. Kicsi lovaikon, nemzeti visele­tűkben, bőujjú ingben, nemzetiszinü szalag díszí­tett, kezükben nemzetiszinü lobogókkal. A vezetést itt ezek vették át. Avasfelsőíaluban ismét díszes diadalkapu várta- főispánunkat. Itt az ut egész szélességében mintegy 40 — 50 méter hosszúságban erdei páfránynyal volt szőnyegként dúsan behintve. A főispánt Demjén Athanász gör. kath. lelkész üdvözölte lelkes és hazafias beszédben, mondván, hogy bár a vidék lakosai nem is beszélnek mind magyarul, azért szivében és lélekben mindnyájan magyarok. A főispán szives szavakkal köszönte meg az üdvözlést, erre a menet ismét megindult és délután V2 1 órakor ért a bikszádi fürdőbe, hol a fürdő közön­sége lelkesen megéljenezte a főispánt. A fürdő bejáratánál dr. Ecsetig Gedeon fürdő orvos és igazgató fogadta a főispáni családot és a részükre fentartott lakosztályba kalauzolta. Kívánjuk, hogy főispánunk és családja kellemesen töltse idejét járásunk e kiesfürdőjében, melyre méltán büszkék lehetünk. Kinevezés. Jakab Viktor fehérgyarmati kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot a szinérváraljai kir. adóhivátalhoz díjas gyakornokká nevezték ki. Házasság. Neumann Mór steyvaspataki lakos Neumánn József helybeli kereskedő fia junius hó 28-án tartotta esküvőjét Hátszegen Weil Szerén kisasszonnyal. Az esküvőn igen | nagy számú és díszes közönség vett részt. A nagybányai —felsőbányái vasút. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter a napokban ter­jesztette be az országgyűlés elé a nagybányai- felsőbányai vasút engedélyezéséről szóló javas­latot. A Ház a közgazdasági bizottsághoz utasí­totta. Itt említjük meg, hogy a vasút épitési munkálatai javában folynak, úgy, hogy a vasút remélhetőleg még ez évben át lesz adható a forgalomnak. Az aszfalt járda költségeinek fedezési mód­járól kérdést intéztünk a Magyar Közigazgatás czimü szaklaphoz, mely közigazgatási kérdések­ben első rendű tekintély. A nevezett laptól, uta­lással előbb már ezen kérdésre adott felvilágo­sítására, a következő választ kaptuk : A járdalerakás költségeinek ki által való viselését sem törvény, sem általános rendelet nem szabályozza. De van egy konkrét esetben kelt 1898. évi 103, 147 sz. belügyminiszteri rendelet, mely azon képviselőtestületi határoza­tot, melylyel a járda lerakás költségei viselésé­vel a háztulajdonosok terheltetnek, azon indok­lással hagyja helyben, hogy eltekintve attól, hogy országosan fenálló gyakorlat szerint a házak előtt elvonuló járda költségeit a ház- tulajdonosok viselik, ezen gyakorlat felel meg leginkább a méltányosság követelményeinek, mert a járda kiépítése legelső sorban az illető háztulajdonosokra előnyös, de megegyezik ez a gyakorlat az 1886. évi XXII. te. 130-ik §-ának szellemével is, mely szakasz intenciója kétségén kívül az, hogy a községi kiadások azok terhére rovassanak, akik az azokból származó előnyöket élvezni fogják. Ezen válaszból kitetszik, hogy nagyon kér­déses, miszerint a felsőbb hatóságok a képviselő- testület határozatát, melyet tudvalevőleg többen megíelebbeztek, helyben fogják e hagyni. Tanügy. Értesítés a helybeli államilag se­gélyezett községi alsófoku ipariskola, nemkülön­ben az állami elemi iskola évzáró vizsgáiról! 1. Az ipariskolai évzáró vizsga junius hó 19-én délelőtt 11 órakor tartatott meg, Nagy Lajos ipariskolai bizottsági elnök vezetése mellett. A vizsgára úgy a fenntartó községi elöljáróság, mint az ipartestület meg volt hiva s ez uttób- binak tagjai közül többen meg is jelentek. Szí­vesen venné azonban az iskola vezetősége, ha a jövőben élénkebb érdeklődés mellett az ipa­rosok nagyobb számban jelennének meg, vala­mint ha az elöljáróság részéről is részt venne valaki állandóan a vizsgán. Az előhaladást te­kintve azok a tanulók, kiket gazdáik rendesen járattak iskolába, jó eredményt is tudtak fel­mutatni. Sok panasz van azonban azért, hogy egyes iparosok és kereskedők nem veszik ko­molyan a törvényes rendelkezést s tanulóikat vagy nem, vagy nagyon rendetlenül járatják, a minek első sorban a tanulók adják meg az árát azzal, hogy a tanulásban elmaradnak, másod sorban pedig ők azzal, hogy a büntetést mintegy készakarva magukra vonják. Különösen szembe­tűnő ez elmaradottság azon növendékeknél, kik az iparos pályára lépéskor sem Írni, sem ol­vasni nem tudtak s a mellett sem iskolába nem járnak rendesen, sem a szükséges tanszerekkel ellátva nincsenek. Az ilyeneket nem is lenne szabad saját szempontjukból sem felfogadni ta­nulóul az iparos mesternek, mivel ezek mint a tapasztalat igazolja eddig is, nagy részben szé­gyenre váltak az iparos pályának, ezentúl pedig, mikor minden téren több-több tudásra kell íö­azok a banderrillonnak nevezett szigonyok sem hozták ki sodrukból, amelyket. több-kevesebb ügyességgel szúrtak a banderillerok a felizgatott állatok nyakába. Önkéntelenül is Shakesperebájos vigjátékára gondoltam, a szentiványi éji álomra, midőn az oroszlánbőrbe bujt Zuboly felvilágosítja a közön­séget, hogy ne ijedjen meg, mert ő nem igazi oroszlán, hanem Zuboly, a takács. Vártam, hogy ; a jámbor állatok is levetik bikaálarezukat és j megnyugtatják a publikumot. A négy állat közül legszilajabb volt még a tehén. Úgy látszik, | Spanyolországban a tehenek is emanczipálódnak j és olyan férfias sportra vállalkoznak, mint a bikaviadal. Minden esetre nagy türelem kell hozzá és nagy művészet, bikákat ennyire megszeliditeni, , ha mindjárt olyan igénytelen külsejüek is, mint a mi spanyol vendégállatjaink. De azért kár volt olyan messziről idefáradni, mert a magyar bikák megmutatták, hogy ők még jobban szeli- dithetők. Szerencsére az előadást csak kevés idegen nézte meg. De az a néhány aztán együtt bosszankodhatott a csalódott hazai publikummal. Másnap természetesen a magyar újságok csodá­latos dolgokat meséltek az állatok vadságáról, a piccadorok vakmerőségéről s általában az elő- j adás izgató és nagyszerű voltáról. Különösen kiaknázták azt a körülményt, hogy Pouly matador urat az egyik „fenevad“ a lábán meg­sebezte. (A szegény állat bizonyára ma is veze­kel ügyetlenségéért. Annál inkább mulattak raj­tunk a külföldi újságok, amelyek hűségesen leírták a viadalok lefolyását és azokat kellő értékükre szállították le. — Csodálatos, hogy egyetlen, egy magyar újság sem akadt, amely a világra szóló szédelgésről felvilágosította volna a közönséget. A második előadást csak nagyon gyér publikum nézte végig, de az is hangos kifejezést adott méltatlankodásának a becsapás miatt. Ezt az újságok bölcsen elhall­gatták. A további előadásokat a mélyen leszállított helyárak daczára is nagyon kevesen látogatták. Az elhízott és kivénült magyar bikák bemuta­tásának hírére sem telt meg az aréna. Hiába erőlködött a magyar sajtó azon, hogy bebizo­nyítsa, miszerint a magyar bika csak árvagye­rek zseniális spanyol rokonaihoz képest. így esett meg Budapesten a Corida de Toros. Ebből megtanulhatná az igen tisztelt vál­lalat, hogy bizony dobbal nem lehet verebet fogni s hogy csak humbugokkal és világcsalás­sal nem lehet idegen forgalmat csinálni, sem nagy hatalommá lenni. Ha az angol globetrotter, vagy más nemzetbeli idegen látványosságokban akar gyönyörködni, elmegy és megnézi az in­diánokat, akik sokkal szebb és érdekesebb dol­gokat produkálnak, de nem jön el majd ezután a mi dunaparti tündérvárosunkba, amely spek­tákulumaival eddig legfeljebb homéri kaczajra fakasztotta a vén Európát, de sem nem renom- mét nem szerzett, sem pedig idegenforgalmat nem produkált. Minden esetre sokkal bölcsebb dolog lenne, ha az idegen forgalom helyett az áru és érték­forgalmat előmozdító vállalataink alakulnának, akkor bizonyára a művelt nyugat is inkább ész­revenné minket. Ks, ■M

Next

/
Oldalképek
Tartalom