Bizalmas Tájékozató, 1956. augusztus-október
1956-08-31 [1081]
A Németországgal szomszédos két keleti állam kormánya elhatározta, hogy megváltoztatja politikáját a Keleten élő német lakosság maradványaival szemben. A lengyel sajtó cikkeket közölt,,amelyek kijelentik, hogy az államnak meg kell adnia a német kisebbségnek a teljes egyenjogúságot és a lehetőséget az aktiv együttműködésre. Ezen irányvona3_valtozás első ;jelei már Sztálin halála után felismerhetők voltak, ez év elején pedig konkrét forrná-, kat öltött a német kisebbség irányában követett uj politika. A Lengyelországban és Csehszlovákiában maradt németek most már valamivel több munkalehetőséghez jutnakW. adminisztratív és kulturális téren. Egyes olyan német munkások és érteimiségiek, akik . különösen élenjáró propagandistái a rendszernek, cikkeket is Írhatnak az újságokba, sőt hivatalt is vállalhatnak. Bizonyos ideje pedig meglátoge,tha.tják Nyugat-Berlinben és a szövetségi köz-, társaságban élő rokonaikat. Románia is akar könnyíteni a németekre vonatkozó kiutazás! rendelkezéseken és támogatja a német csa-. Iád ok összeköltöztetésére irányuló akciót. Az, hogy a német kisebbségekkel szembeni politika, megváltoztatása egy nagyobbszabásti terv szerves része és meg- . pendítette a diplomáciai kapcsolatok felvételét a szövetségi köz• társasággal. Sőt, ^rága azt"is javasolta, hqy kössenek német-csehszlovák megnemtámadási egyezményt. Bonn érdeklődéssel fogadta ezeket a kezdenényezcseket, azonban vonakodott hivatalosan állást foglalni, A szövetségi kormány magatartását a keleti tömb államai. elismerésének kérdéseben az az elv szabja meg, hogy nem lehet Szó kapcsolatok felvételéről„olyan államokkal, amelyek a pankowi rendszert már elismerték* —• —»— Bie Tat, . Az osztrák külpolitikáról Bécs, 1956. aug.27» A Tat bécsi munkatársa irja: * Csaknem pontosan egy évvel azután, hogy az osztrák államszerződés életbe lépett és Ausztria semlegessé nyilvánította önmagát, megtörtént az első nyilt kísérlet, hogy az or-. szagot belesodorják egy nagy nemzetközi konfliktusba. A.Szovjetunió azzal a javaslattal állt elő, hogy Ausztriát, mint az osztrák-magyar monarchia jogutódját, amely aláirta a Szuezi-csatornáról szóló egyezményt, hivják meg a konfliktus ügyében összehívott értekezletre. Hogy egyes osztrákoknak még mindig mennyire szokatlan a semlegesség, arra igen jellemző, hogy egyes újságÍrók komolyan állítottak: semlegessége folytán Ausztria nem érdekelt az egész ügyben, sőt, állast sem szabad foglalnia, A valóságban azonban hivatalos bécsi körök azon az állásponton vannak, hogy Ausztria, mint semleges állam, nagyonis érdekelt a ^zueziosatornában. Ausztria eleinte várakozó álláspontra helyezkedett, de érdektelenségről szó sem volt. Éppen a napokban mutatkozott meg ismét, hogy Ausztria semlegességét nem szabad összetéveszteni a passzivitással. Közzétettek, hogy Saab kancellár októberben Bonnba utazik. Ez lesz az osztrák kormányfő első látogatása Németországban, amióta Schuschnigg tragikus tárgyalásokat folytatott Berchte-sgadénben, ahol meg kellett kötnie azt az e^yozménvt, amely - mint ismeretes - száműzte az "egy nép két államban" gondolatát és az utolsóelőtti lépést jelentette az Anschluss irányában. Épp néhány hete mondotta Raab kancellár a kormánykoalíció nyilatkozatában: "Anyanyelvünk német, de hazánk Ausztria".
