Bizalmas Tájékozató, 1956. augusztus-október
1956-08-31 [1081]
» Uruguay néhány hónappal eselőtt már tett egy ilyen értelmű homá*-. lyos javaslatot, azonban a "hármas ertekezletet" hamar eltemet*" ték és inkább egy szorosabb gazdasági együttműködés előnyeit hozták előtérbe. A panamai értekezlet ismét időszerűvé tett., a kérdést,ame>r némileg felszínre került az amerikai elnökök értekezletének folyosói beszélgetéseiben is, Washington tapintatosan kezeli ezeket a kérdéseket ós a megfigyelők máris oizonytalankod tak, amikor az Egyesült Államok es Mcriko elnöke rögtönzött értekezletet tartott a kanadai minisztürslnokkel, A nagy délamerikai országik többsége kétoldalú katonai segélynyújtási „szerződéseket kötött.Washingtoftnal« Az akkoriban még peroraeta. Argentina azonban nem„ lehetséges tehát, hogy.a leendő "délatlanti-óceáni paktum" Argentína számára, ahol a közvélemény igén vonakodó magatartást tanúsit, kényelmes'kibúvó lesz, miután Brazíliát ilyen értelmű szerződés köti az Egyesült Államokhoz. A szövetségnek megvan minden esélye a megvalósulásra, mivel, miután Brazília nyomban válaszolt, .ezúttal nem "kísérleti léggömbről" van sző. Az első probléma, ami felvetődik, a fegyverkezés* A délamerikai fegyveres erők a nemzeti felkelések során elég fegyverzettel 'rendelkeztek, még akkor is, ha ez a fegyverzet egyre elhasználtabb és felújításra szorul* Egy korszerű habomban azonban nemcsak a haderők létszáma lenne kevés, hanem még a. korszerű fegyverzet is fc amely már a második világháború végén elavult volt. Mindamellett tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet Brazília ós Argentina beJ.po.ii ti kai életében•a katonák játszanak, minden uj fegyverszállitás különös jelentőségű, 1949 és 1950 táján szemére vetették a ^rumankormány• zatnak a háborús feleslegek eladását, ami hozzájárult a Lehető legkevésbé demokratikus rendszerek /többek között Peron rendszer rének/ megszilárditásához. Sőt gyakran ugy vé;-.v':. hogy- éppen e fegyverszállításoknak köszönhető a katonai kasztok jelenlegi domináló helyzete. Argenti^-a esetében^ ahol a közelmúltban alig titkolták nyugtalanság ct e^y katonai rendszer további f eiuamarádása miatt, és ahol az 1957-es választások jókor jött bejelentése bizonyos nyugalmat állitott vissza, a paktumot, amely mindenképpen hozzá fog járulni a katonai személyek hatalmának növeléséhez, nem fogadják minden tartózkodás nélküle Milyenek azok a f&veres erők, amelyeit *ay közös vezérkar.irányitása alatt akarnak összevonni ? V; ' ' r './ímu és nem nagy tapasztalattal rendelkező csapatok* kivéve ta-*. Ián a had i t enge rés setét* A szárazfÖl di erők : Argentina: 80 - 85 0C0 sork tonaj egy páncélos ez7réd Shermann harckoeflikfcalf mozgősitható körülbelül 210 000 fő. Uruguay: körüliéiül 9 000 fő. Brazília: körülbelül 150 000 sorkatona* Légierők : Argentin;.: 15 000 főj''500 harci repül "gép", ezenkívül 800 másfajta repülógépj s vadasz és bombáz' repülőgéped elavultaké Uruguay; körülbelül ezer fő és igen kevés repülőgép. Brazillá mennyiségileg és minőségileg felette áll az argentin légierőnek. Haditengerészet: Argentina: öt használható cirkáló, ebből kettőt az Egyesüli Államok engedett át, 15 torpedóromboló, valamint kisebb hajók. Két cirkáló és három tengeralattjáró használaton ki 11. létszám 25 000 fő. Uruguay: 3 korszerű kísérőhajó, hét őrhajó, Létszám 2000 fő„ Brazillá: két korszerű oir... káló, 17 torpedóromboló, 19 kiaérőhajó. három tengeralattjáró. Létszám 35 000 fő* A számokból .látható, hogy s z uj szervezetnek sokat kel l tennie, ha me gtakarja valósitani a tervet. ,./>
