Bizalmas Tájékozató, 1956. június-augusztus
1956-06-15 [1080]
A személyi kultusz letörésére.indított jelenlegi kampánynak megfelelően Gorkij nejével cserélték fel a Szovjetunió legnagyobb autógyárának nevét, A Holotov-autógyarat,ahol a !! ZIM" személygépkocsikat és teherautókat gyártják, ezentúl "Gorkij Autómüvek"-nek fogják hívni és a gyártás alatt alló uj gépkocsi neve '-Volga" lesz; * — 0 — • — UTL» A Manchestor; GruatuJ an a Szo vjetLondon, 1956* jun.14-. űmoról A Manchester Guardian második vezércikkében, ezeket irja a Szovjetunié uj irányzatáról: - Hruscsov, midőn ellenzi a kizárólagos érdekszférákat, közeledik ahhoz az állásponthoz, amelyet az Egyesült Államok a száz:.d elején Kina tekintetében elfoglalt, ahol a "nyitoi#':apu" politikáját pártolta, követelve, hogy a nagyhatalmak versengjenek Kínában a kereskedelemért és a befolyásért, semmiféle területet ne zárjanak el a verseny elől. Hpuscsóvnak, ha logikus akar maradni, azt kellene javasolnia: "nyissák meg'' hasonlóképpen a keleteurópai csatlósokat. Ugy látszik ezt ncm^ teszi. A semleges országok nem akarják, hogy különböző befolyási övezetekbe osszák be őket, vagy inkább azt várják, hogy nagy h asznot húznak a. két nagyhatalmi csoport küzdelméből. Nem fogad- • nának el nyugodtan olyan terveket, hogy a. nagyhatalmak közötti . ellentétek elintézés© céljából sorolják be esetleg a semiege^sokét csatlósakként az emiitett övezetekbe. A tanulság Anglia számára: fel kell készülni arra, hogy az eljövendő versengésben a lohotő legjobb eredményekot érje el. Le Monde, Sa j tó és szabadság Lengye loiszá gb anPárizs, 1956. jun.9. A" Lengyelo rszág ban járt "Jacqu es liayser riportba Meghívtak Lengyelc^as zágbá, hogy a varsói egyetem újságíró tanszékén előadást tartsak a sajtószabadságról. Len-, gyeiországi látogatásomat arra is felhasználtam, hogy közvetlen vizsgálatot folytassak a hírközlés struktúrájáról, valamint a hírközlésnek^ a politikai hatalommal fenntartott kapcsolatairól s az állampolgárok részvételéről a lapok életében és ezáltal a közéletben. Vizsgálatom folyamán ellátogattam Yarsó, Krakkó és Kielce számos szerkesztőségébe. Mindenütt olyan beszélgető társakkal találkoztam, akik buzgón válaszoltak minden kérdésemre, amelyeknek egyikét sem tartották tapintatlannak, ^esztelönül beszélgettünk^ egyetlen egyszer sem tagadták meg tőlem a választ és sohasem tapasztaltam szándékos meg nem értést, amelyet a kommunisták a múltban /vagy a jelenben is/ az általuk együgyűnek vágy kispolgáriasan álnoknak vélt kérdésekkel szemben tanúsítottak, ; "Most, amikor mindent megmondhatunk," - hányszor hallottam .zt a mondatot,„amelyet mindig elégedett arckifejezéssel ejtettek ki.
