Bizalmas Tájékozató, 1956. június-augusztus
1956-06-13 [1080]
Az uj osztrák külügyminiszternek nem lesz valami rózsás a helyzete, amikor arról kénytelen majd dönteni, hogy mint egy senieges állam külügyminisztere, a "semleges " szomszéddal hivatalos látogatásokat váltson és ugyanakkor elkerülje , hogy túlságosan szoros kapcsolatba lepjen egy kommunista állammal. Döntése annál kevésbé lesz könnyű, mert Stájerországban és Karinthiában a szlovén kerületekben nem a legjobb a hangulat Jugoszlávia irányában. A bécsi kormány jugoszláv politikáját nehézzé teszi az a sok német anyanyelvű ember is, akit Tito elkergetett és ezután Ausztriában szerzett állampolgárságot; belpolitikai szempontból tekintettel kell lenni ezek érzelmeire is. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Titonak a német újraegyesítés kérdésében elfoglalt álláspontja súlyosan ránehezedik Belgrád és Bonn kapcsolataira, Bécs pedig nagy súlyt helyez a nyugati német szomszéddal.való jóviszonyra, akkor érthetővé válik, hogy az osztrák külügyminisztériumnak miért nehéz megfelelő jugoszláv politikát folytatnia, -. -. Stampa, • ' Négy nagy találkozik1>v 1957 tavaszán ' Torino, 1956. jun. 7. TI ... A Stampa párizsi tudósitója irja: A Qüái d'Orsayhoz közelálló körökben orra céloznak, hogy kedvező ponthoz érkeztek azok a diplomácia tárgyalások, amelyek arra irányulnak, hogy ujabb négyhatalmi konferenciát tartsanak Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányfői között. Pineau élénk tevékenységet fejtett ki a cél elérésére, s nem kevés akadályt küzdött le, főleg az amerikai külügyminisztériumban. A brit külügyminisztérium viszont támogatta a francia külügyminiszter kezdeményezését, amely teljes mértékben kedvező visszhangra talált a Kremlben is. Megjegyzik azqnban, hogy ez a találkozó semmiesetre sem történhet meg az amerikai elnökválasztások előtt, valamint Eden moszkvai látogatása előtt, amelyet a jövő év elejére tűztek ki, A négy nagy találkozója tehát, ha időközben nem támadnak ujabb bonyodalmak, 1957 tayaszán megtörténhet. Természetesen jelenleg még nehéz megitólni e kezdeményezés megva!Ösitáeának lehetőségét. Az eddig folytatott tárgyalások kedvező fejlődését azonban máris a francia külpoliiLka ' sikerekónt lehet értelmezni, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy megjavitja a kapcsolatokat a népek között és végleges békés egymás mellett élést teasnt a Kelet és a Nyugat között.