Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-08-18 [1079]

- Mit szól a kommunista önbeismerésekhez ? I Statisztikai Szemle és a Társadalmi Szemle júniusi számaiban olvastuk, hogy az állami gazdaságok súlyos ráfizetéssel dolgoz­nak, a kolhozok termelési értéke egy holdra pedig alatta maradt az egyéni gazdák termelési értékének. - Pontosan igy van. Ezt azonban az ember már régóta tudta. Mi egy év óta hangsúlyoztuk, hogy a napi sajtó propagandája a szocializált szektorok termelési fölényéről kö­zönséges csalás, a közvélemény megtévesztésére szolgál, hogy meg­nyerjék az ország népét a kolhozositó ideológiának. Kiragadtak egy-o£y termelési adatot egyik-másik kolhoznak nem is átlagos, hanem kisebb területen elért eredményeiről és ezt állítottak szembe nem/i jobb agyéni gazdák eredményeivel. Egy év óta tart az az ujabb ködösítő propaganda-hullám. Most. azután a hivatalos statisztikai adatokkal számszerűleg is bizonyítani tudjuk, nem a szocializált szektorok fölényét, hanem a termelés csődjét. • - Na, lássuk a medvét. Ismertesse sorjában ezelet az adatokat. Tudniillik ezek a kommunista folyóiratok nemigen forognak közkézen. - A Központi Statisztikai Hivatal kiadványának, a Statisztikai Szemlének júniusi számában olvashatjuk az állami gazdaságok felhéboritő állapotát. Megvizsgáltak 386 állami gazdaságot. G azdálkodási eredmények szerint csoportositották őket, élenjáró, jó, köztes, gyenge és rossz csoportokra. A táb­lázat szerint élenjáró állami gazdaság csak 31 van, a megvizs­gált gazdaságok nyolc százaléka* A lap 493. oldalán pedig azt mondják, hogy csak az élenjáró állami gazdaságok dolgozta k nye­reséggel» - Szóval száz állami gazdaság közül nyolc dol­gozik haszonnal, kilencvenkettő veszteséggel ? - így van. A jók csoportjába osztottak talán önmagukat eltartják, de a köz számára nem termelnek. A többi csoportba osztott állami gazdaság holdankinti ráfizetése ezer forinton is felül van. - Hallatlan,és egész éven át a termelési fö­lényről harsogtak.. - A kimutatás mutatja, hogy az állami gazda­ságok buza-átlaga 11 mázsa volt. De ahol ezer forinton felül fsn a holő^nkinti ráfizetés, ott csak hét mázsa a termelési érték, mert az ezer forint négy mázsa buza szabid felvásárlási árának felel meg. A többit már közpénzekből kell ráfizetni. Hét mázsa pedig nem éri el az egyéni gazdák termelési átlagát sem. Ezt mindennek lehet nevezni, csak nem termelési fölény­nek. - A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a húster­melésben, a tejtermelésben az állami gazdaságok háromnegyed része átlépte az engedélyezett termelési költséget. 2,4o forin­tért kellett volna a tejet előállitani, de sok hdyen 4.- forint­nál is többe kerül. Drágább az ele* állit ás a piaci árnál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom