Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-09-11 [1079]
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hegy a sztálinizmus felszámolása a legfontosabb területen,gazdasági téren halad a leglassabban,^vagyis ott, ahol a nagyobb darab kenyérről, a több terményről van szó. Hasztalan hangoztatják, hogy a dolgozókat érdekelté kell tenni a termelésben, hasztalan minden ilyen irányú propaganda, végül is minden másképen alakul. Az eszközök ugyan változtak, de a cél, a valódi törekvés ugyanaz maradt. A lakosság élete nem sokat javult a XX. pártkongresszus oto, az uj kormánypolitika átvette és tovább folytstja a nyomorúság politikáját. Különösen kirivo ez a kormány mezőgazdasági politikájával kapcsolatban, amely továbbra is a kollektivizálást favorizálja, továbbra is megtagad minden támogatást az egyénileg dolgozó parasztoktól és továbbra is csökönyösen folytatja azt a politikát, amelyről évről-évre kiderül, hogy gazdaságilag is észszerütlen ás káros. A párt és a kormány mai vezetői semmit sem tanultak ezen a téren a mult hibáiból és tévedéseiből. Nem vonták le a szovjet tanulságokat. Nem vették figyelembe az ország sajátságos viszonyait, adottságait, s ezt tükrözik a különböző párthatározatok is. Nemrég jelent meg az a határozat, enely a gépállomások dijait állapit ja meg és amelynek értelmében az állami gazdaságok és a termelőszöv etKezeteti sokkal olcsóbban használhatják a gépállomás gépeit, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Azok«t s gépeket, amelyeket tulajdonképen az egyénileg dolgozó parasztoktól beszedett adókból a rendkívül olcsó hivatalos áron felvásárolt termények árából, az álla_ mi uzsora-kereskedelem nagy jövedelmeiből szereztek be és tartanak üzemben. Nem hinnénk, hogy volt tőkés a mult században, a kezdeti kapitalizmus kóréban, aki annyi bőrt húzott volna le a munkásról, mint amennyit a kommunista államkapitalizmus nyuz le a dolgozó parasztról. Az előbb emiitett rendeletet követően ujabb intézkedés látott napvilágot ugyancsak a termelőszövetkezetek fejlődése és támogatása érdekében. A rendeletet a Minisztertanács hozta, célja elősegiteni a különböző fokozatú kolhozok egyesitését és kiterjesztését. Megint csak egy rendelet a termel őazö vet kezet ek érdekében ás HE gint csak figyelmen kivül hagyja az ország nagy többságét jelentő egyénileg dolgozó parasztság sérelmeit, bajait, követeléseit. A most hárult mezőgazdasági kiállítás is tulajdonkápan kolhoz-propagandának készült. Csak elvétve volt látható egyénileg termelő gazde a kiállításon. A kormány dokumentálni szerette volna ezzel a kiállítással a kolhozok fölényét £ kistermelőkkel szemben. A feudalista kommunizmusnak ez a nagybirtok-propagandája rosszul sült azonban el. Még a jelenlegi körülmények között is a teljesen egyenlőtlen verseny ellenére minden második egyéni kiállítót díjazásban kellett részesíteni. Ez a tény mutatja, hogy mennyi életerő van az egyéni gazdaságokban, hogy a kisbirtok mennyi örömet, boldogságot, jövedelmet tudna adni a parasztnak, ha a kormány gondot fordítana ennek a rétegnek a támogatására ás legalább egyenlő elbánást biztositana az egyén ileg gazdá lkodóknak. • iMaavar Országos!
