Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-09-05 [1079]
Augusztus 31-én volt száz éve, hogy felavatlak az esztergomi bazilikát, A magyar katolikusok megemlékeztek erről az évfordulóról. A.z augusztus 51-i évforduló megünneplésére három napos ájtatosság-voít, az évforduló napján főpapi szentmisét mondtak az esztergomi fő székesegyházban. Az ünnepeégről hirt adtak a magyarországi kommunista tájékoztató szervek és beszámolót is közöltek. Tegnapelőtt a Kossuth Rádió, tegnap pedig a "Szülőföldünk"mü3ora is megemlékezett az ünnepségről. A két műsor között azonban jellegzetes eltérések mutatkoztak. Ezen felül mindkét hiradás mélyen hallgatott egy lényeges mozzanatról. A továbbiakban majd rátérünk arra is, amit a kommunista hírközlő szervek elhallgattak. Előbb azonban a belföldi hallgatóságnak szánt hiradással akarunk foglalkozni. A Kossuth Rádió a belföldnél! szánt programmban mintegy másfélperces rideg tudósitást közölt. A külföldnek, a szabad földön élő magyarságnak szánt "Szülőf oldunk" ^adásban már hosszú beszámolót közöltek az esztergomi ünnepségről. Megemlékeztek a ha rang zuga sról, az egyházi énekekből, szentboszádbcl is adtak részlstet. A Kossuth Rádió hiradása száraz, volt és szófukar, a nyugati magyarságnak szánt budapesti adásban még a pápai himnuszt is közvetítettek. A Kosauth Rádió szinte kelletlen adósával szemben a nyugati magyaroknak szánt adás bővelkedett szines részi ab ékben. Elmondta, hogy az ünnepi mise elolt sokon meglátogatták a bazilika melletti templomot, amelyet szent István épített* Hozzáfűzték, hogy szánt István a hagyomány szerint Esztergomban született.A Kossuth Rádió belföldi adásában egy szó sincs szent Istvánról. A Kossuth Rádió hiradás a kurta és fanyar 9 a nyugati magyarságnak ezóló műsor szinte lelkendezve emlékezik meg arról, hogy harangzugás üdvözli az esztergomi bazilika centenáris ünnepségét. A belföldi használatra szánt Kossuth Rádió adásában senkit sem üdvözöl és nincs harangzugás. A Kossuth Rádió kínosan bevallja, hegy többezer hivő gyülekezett az ünnepségre. A nyugati magyarságnak szóló adásban tudtul adják a kommunisták, hogy a fák árnyékában emléktárgyakat árusító sátrak sorakoznak és hogy egymás után sorakoznak fel keresztek, Márián zászlók alatt a környékbeli hivek. Sok plébános maga vezette híveit az ünnepségre, sokan jöttek még a Heve s-a a .gyei plébániákból ia* Budapesti ka-' tolikusok is nagy számban vonultak fel. Különvonatok, autóbuszjáratok szállították a távolabbi vidékek zarándok-csoportjait. Ezsket mondták a Nyugatnak szánt hiraő íabtin* Kiáltóbb ellentétet el sem lehet képzelni, mint agyajon kommunista rádiónak ezt a kétféle hangját, aszerint, hogy a bélföldet tudósítja, vagy a r.vugati magyarsághoz szól. A Nyugat felé szinte felnagyítja a hivők seregét,szinte azt kiáltva, ide nézzetek, ilyen hallatlan, sohancmlátott, lenyűgöző és lélegzetelállító vallásszabadság van Magyarországon Rákosi utódainak országlása alatt. A magyarországi, a belföldi adásnak szent hirben nincsen szó ezer és ezer felvonulóról, nincs szó keresztekről és Máriás zászlókról. Azért nincs erről szó, mert a kommunista hirpolitika irányitói nagyon jól tudják, hogy a hivők hatalmas megmozdulását a magyar rádió hallgatósága előtt nem lelet vallásszabadságnak feltüntetni.
