Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-09-01 [1079]
egyenest ellentétben, mint cz orosz és a Nyugat. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hegy az orosz történelem a mozdulatlan stagnálások és a ^hirtelen kirobbanások periódusainak váltakozásébői tevődik össze. Két-három évszázadon keresztül mozdulatlan és változatlan volt ez az ország, amely mint a mocsár folytonos erjedésben állott. Azután mintegy robbanásszerűen elpusztított egy civilizációt, egy rendszert, újrakezdett mindent, másképen és egészen ellenkező irányben a semmiből, - ez az orosz történelem ritmusa. Négy különböző korszak van, amolyek mindegyike ellentetber áll a másikkal: a kievi,o moszkvai, a szentpét orvári és a szovjet. Az első és a harmadik korszakban Oroszország iparkodott közeledni Európához, sőt igyekezett beleilleszkedni az európai szellemiségbe. A második, a moszkvai ás a negyedik, a szovjet, erőszakkal szembefordult Európával és visszafordult Ázsia felé. Az első és a hermedik korszak külföldi származású dinasztia müve volt, a második ás a negyedik korszak ázsiaiak müve. Az orosz történőién mindig tévedésbe ejtette a nyugati világot és ez a tévedés nem szűnt meg európai mérték szerint Ítélni meg ezt a népet t Ebből a tévedésből származott minden baj. Tekintélyes történészek szerint Oroszország ázsiai hatalom. Igaz f hogy részese volt a keresztény világnak, de kereszténysége keleti jellegű, amely olthatatlanul gyűlöli a nyugati latin ker esz ténys éget. A Szovjetunió amikor az ázsiai és az, afrikai népek védelmezőjének bajnokaként tünteti fel magát a fehér népek gyarmatositó törekvéseivel szemben, ez nem csupán propaganda ós forradalmi taktika, de mélységes történelmi okai is vannak. Az orthodox egyház nem szűnt meg fennen hirdetni, hogy az európaiakban nem szabad bizni, sőt irtózni kell tőlük. Igy érthető,hogy miért tudott a bolsevizmus diadalmaskodni Oroszországban. Térjünk vissza Oroszország fő tulajdonságainak taglalásóra: az elszigeteltségre és végtelen kiterjedésére, Ennek a hatalmas területnek az elszigeteltsége azt eredményezte, hogy Oroszország kivül rekedt az európai népek nagy családján. Európa elérte Ázsia civilizált részeit, Észak-Afrika partjait és az uj világot. Oroszország a XVIII. századig úgyszólván a történelem háta mögött dolgozva kiterjesztette birodalmát Észak-Ázsiában. Az orosz világ egyik legnagyobb gyengesége, hogy valójában sohasem ismerte a társadalmat. A társadalmi berendezkedés hiján egy központosított szervezetet kényszeritett a birodalom népeire. Ez a központosított szervezet négy fő tartóoszlopon alapult: az orthodox egyházon,az közigazgatáson, a hadseregen és a rendőrségen. Az orosztórténelem módfelett szegény egyéniségekben. Az orosz töi ténelem majdnem névtelennek mondható. Az orosz cárok demagógok voltak és önkényurak. A Szovjet nem tett egyebet, mint visszatért ehhez az abszolutizmushoz. Most lássuk az orosz nép lelkületét. Gyakran egészen váratlanul az egyik végletből a másikba csap át. Hirtelen mindent lerombol, hogy azután mindent felépítsen, ilapz^t nélkül* Az orosz lélek hajlamos egyrészt a miszticizmusra, másrészt a materializmusra. Az orosz munkásnak sohasem volt könnyű a sora. Szenvedett a • zerd éghajlattól, a hatalmasságoktól. Az orosz népet vallásos hite tartotta fenn. Ez a hit, emel/ a végítéletet várja, a iobb időket, ás a bűnösök megbüntetését. Itt fedezhetjük fel a SZÍVÓS türelem
