Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-07-12 [1078]

Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. Soha még ilyen időszerű nem volt a Feketehang figyelmeztetése, mint éppen mostanában, a moszkvai bálvány ledöntésének idején. Térjenek végre észhez a talpnyalók, az árulók,, Saját jól felfogott érde­kükben ugorjanak le a szabad ég felé rohanó szekérről. E terület­re kopogtat be ismét a Feketehang, a budapesti Nemzeti Szinház­ba r Ma is,mint ma egy hete is tettem, egy kis patkányt kell ki­piszkálnom odújából} nem nagyon szereti a napfényt és csak a sötétben bujkálva meri megtámadni áldozatait rejtekéből... idő­közben már rájött, hogy ön van soron : Nagy Adorján elvtárs. Önhöz beszélek ismét, Nagy Adorján. Önhöz,aki - mint legutóbb is mondottam - már szinte mániákusan jelentgeti fel az ártatlanok seregét. És ezt nemcsak a Nemzetiben teszi, ha­nem olyan helyeken is, ahol szintén sokat tudnak és sokat is fognak mesélni arról, hogy ki is az a N-!gy Adorján. Ki is az a Nagy Adorján és kik nz ő követői, akik közül a Péter nevűnek köszönhe­tő y hogy anna ld.de jén Csolnoky Viktor a kötélre került. De erről talán majd máskor. Most önhöz beszélek, Nagy Adorján. Hát elment nz esze vénségére, Adorján ? Hát már elfelejtette, hogy 1944-ben a zsidóüldözésok idején mit jelentett egy baráti kéz, egf segítés­re nyújtott kar ? Hiszen az, hogy önnek ma módjában embereket fel­jelentgetni, fiatalokra is rásütni az osztályidegen bélyegét és ezáltal megakad?*lyózni, hogy például felvegyék őket'a Filmművé­szeti Akadémiára - mondom - mindez annak köszönhető, hogy 1944-ben volt-ik jőnéhányan, akik önt megmentették az elhurcolástól. H^t igy hálálja most vissza jótevőinek, hogy élet­ben maradt ? Hiszen ma már ott tart, hogy minden jóérzésű ember köp ? ha az ön nevét meghallja 3 Mit gondol, mi lesz önnel holnap, ha oda állitják a független magyar birósá g elé ? Gondolja, hogy lesz egyetlenegy ember is, aki csak egyetlenegy jó szót is szól ön mellett ? Nem lesz, Nagy Adorján, - ezt már ma egf hete is megmondottam önnek és ma / szerdán / is csak azt mondhatom : térjen észhez, maga vén ripacs... a legteljesebb megvetés és a jól megérdemelt büntetés lesz a bére„, Utoljára figyelmeztetem, térjen észhez, Nagy Adorján és próbálja meg eddigi bűneit helyrehozni. Hiszen érez­heti, még kommunista gazdái is ugy kezelik önt, mint az .áruló Ocskay brigadérost, akit megfizettek ugyan, de kezet nem fogtak vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom