Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus
1956-08-17 [1078]
As Észak-Magyarország cimü lap egyik éveleji számárán olvastam egy hírt, amely arról számolt be r hogy Miskolcon* jóval több, mint húszezer ideiglenesen b ej ölontott ómkor ele A lap hozzáfűzte, hogy nagy felelősség terheli a különböző vállalatokat is, amelyok hittak a dolgozókat,, do azzal nom törődtek, hogy hol fognak lakni* Azóta több ilyen és ehhez hasonló jelentést olvastán és^fagy ólmoson hallgattam Pougráoz Kálmán augusztus 4p~i felszólalását a parlamentben is« ö u^yan nom Miskolcról, hanem Budapestről bőszéit, de ozon a teron az egész ország egy nagy faTuc Feltételesem, hogy a közeli jövőben ismét sor kerül néhány parlamenti interpellációra és ezért összegyűjtöttem néhány adatot, hátha a honatyák közül valaki elmondja őket. Ami az iparág bajait illeti, elsősorban az állami, jobban mondva h&diépifckosésok fontosságára koll rámutatni « A varsói meg ogy osésb e& fontosnak Ítélt Iparágak nemcsak a 1 legjobb gépokot, hanem a legjobb munkaerőt is megkapják építkezéseik gyorsítására o A'kazincbarcikai földalatti üzemok például soron kivül épültek* Ugyanilyen soron kívüliség9t biztosítanak a laktanyák építésének és a szovjet családok elhelyezésére szolgáló lakásépítkezéseknek la* Az építkezés súlypontjának ilyon egyoldalú eltolódása aredményozi ezután, hogy a lakosság, érdekelt szolgáló beruhásások"még a szűkös keretben sem használhatók ki. Mlg as emiitett előnyben részesített építkezéseknél esetenkint pótlékot fizetnek a munkásoknak, addig a többi (izemnél a normális épitőmunkás-bérért kell dolgoznia ízek e bérek is akadályozzák as építőipar munkásazükségiotéhok kiilégitfsét. A kőmüvrs, hacsak teheti* olmegy-máshová dolgozni, si rt a falazásért köbmétoronkint alig kap 8,80 forintot, vakolásért 88 fillért, mennyezetért 1,92 forintot, betonozáséra t forintot és a'másoló háromszoros moszolésért négy zo toé tor oni i'nt 10 f Iliért c Az építőipari segédmunkások általában B legalacsonyabb bérkategóriába tartoznak 4$ a fiatalok Í3 Inkább elmennek bárhová, mint ez épi t>:esésekhez o Az építőiparral kapcsolatban meg kell mondani azt is, hogy a tervek gyakori átállítása miatt is nem utolsó sorban a túlzott 'takarékoskodás miatt a már kész épületegységeket ia át kall tervezni. Pőtkiutalá3t kell igényelni éi az*elbürokratizált rondszorbon elhúzódik az épületek befejezése. A kormány harcot hirdet ugyan a túlzott bürokrácia ellen, de ahol az utolsó szöget Is leltári állományként kezelik, ott a bürokrácia megöli az alkotómunkát. Sanyit magáról az ipa ragról •> Sokkal fontosabb mindennél as, hogy miért nem építenek lakásokat. Kezdjük talán © legelején* A Magyar Gazdaságkutató Intézet'adatai sse-' rint a háborúban 29 987 lakás vált lakba tat la nná e Sbből 1953. végéig 17 446~ot helyreállítottak és ma körülbelül a húszezredül romos lakásnál tartanak* A háborús kiesés tehát mlndöszsze tízezer lakás* Az uj tervokban tehát nem volt mán feladat, mint a tormászotos szaporodás által támasztott igények kiolégltéjo é3 hozzá körülbelül 10 százaléknyi ucánpótiáy. A szü-