Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-08-07 [1078]

A hírmagyarázó közölte, hogy az amerikai kongreszszus hat tagja levelet intézett Hrusccovhoz,a szovjet párt vezetőjéhez. A levél a katyai tragédiával foglalkozik. A rádióhallgatók bizonyára még jól emlékeznek a katyni borzalmakra. Katyn mellett 1 , ooo lengyel katonatiszt holttestére bukkantak, akiket meggyilkoltak* A világközvélemény egyideig bizonytalanságban volt afelől, hogy a történelem két legvéresebb diktatúrája , a nemzeti azocíalisxa és a bolsevista közül melyik felelős a tcmeggyilkoesógért. Az Egyesült Államok kongresszusa végül vizsgálóbizottságot küldött ki a tényállás megállapítására. A vizsgálóbizottság alaposan dolgozott. Munkája eredményét hétkötetes beszámoló és két külön jelentés tartalmazza. A vizsgálat a/íényéllás minden mozzanatának figyelembe vétele, a tanuk sokaságának meghallgatása után arra a minden kétséget kizáró, minden bizonytalanságot megszüntető megállapitásra jutott,hogy a 14 ooo lengyel katonát Katyn-ban 194o-ben gyilkolták halómra és a tömeggyilkosság a szovjet államvédelmi szervek müve volt. A katyni tömeggyilkosságra,valamint 11 ooo további lengyel katonának szovjet területen történt meggyilkolására Sztálin ur alma alatt, nyilván Sztálin tudomása mellett, sőt Sztálin parancsára került sor. Sztálin bűneinek feltárása februárban koadődött meg. A Kreml mostani urai utólagosan me gbé>/egezték Satálin nem egy bűncselekményét és több eeetben elrendelte:-: a jóvátételt. Sztálin külpolitikai vonatkozású bűneiről nem beszéltek. Ezzel a hallgatással foglalkozik az amerika;,. kongresszus hot tagjának levele, amelynek szövegét most hozták ayilvárrósságra az Egyesült Államokban. A hat képviselő felszólítja Krus csovot, ismerje el nyilvánosan, hogy a tömeggyilko5fc*ág, amelynek több mint 14 ooo lengyel 'ratonatiszt esett áldozó tul, ; szovjet titkosro időrsóg bűne volt. Az amerikai képviselek a levélben utalnak arra, hogy Hruscsov a katyni mészárlást nea emiitette Sztálin bűnei sorában* Remélik, hógy Hruscsov nem titkolja el többé a szovjet nép előtt az igazságot. A hírmagyarázó azután megjegyezte, hogy o kérdés je-» lentőségé túljutott ezen az egy eseten. Felmerül a súlyos kérdés, nogy a szovjet vezetők fontosnak tartották Sztálin belpolitikai módszereinek utólagos elítélését, hangoztatták, hogy mindig helytelenítették 3 Sztálini rémuralmat és hogy belpolitikai vonatkozásban szakítanak a sztálini múlttal. Miért nem került sor azonban a sztálini külpoliiikai módszerekkel kapcsolatban is ho sonló állásfoglalásra ? A katyni vérengzés Sztálin külpolitikájának szerves része voifc. üsérves része volt ennek a politikának a Hitlerekkel kötött egyezmény, amely lehetővé tette Hitler számára a a . , dik világháború elindítását. E külpolitika szerve része volt a bálái államok megrohanása és bekebelezése, továbbá az 1948 évi prágai kommunista államcsínyj vagy a rab országok kommunisták által történt leigá^ása^ mint Magyarország leigázása, Rákosi és Gero rezsimjének ráeroszakolása a magyarságra a szovjet szuronyok révén, a magyar nép túlnyomó többségének kommunistaellenes szabad döntősének semmi-