Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-07-26 [1078]

Erről tak-it. G-orő Ernő főtitkárság© .elatt szó sem lehet, Gerő Ernő számára a szabadabb gazdaságpolitika kalandorpolitikát jelente De játékos iróniája a sorsnak, hogy az a Gerő Ernő, aki bevezetője volt az első ötéves tervnek és aki azt feszitett formájában ismét előtér jeszt ette, aki állandóan a rejtett tartalékok feltárását szorgalmazta, az most kénytelen veit a második ötéves terv tervezetét lefelé korrigálni. Bejelentése szerint ugyanis a közzétett tervelőirányzathoz több mint 35 ooo javaslatot terjeszt ettek be o A tanulság, amit ezekből Gerő Ernő levont, mindössze az, hc/v az eredeti beruházások összegét 78 Bo millióról 7S *•> 78 millióra szállítja le és a változtatáson keresztül kisebb nemzeti jövedelmet irányoz elő, vagyis csökkenti a tőke akkumuláci cját < Ez azonban önmagában véve alig jelent valamite A hadsereg bejelentett lét számcsökkentéséből előálló megtakar-itf a összegét nemcsak nem jelölte meg, de célzást sem tett arra, hogy minden milyen mértékű és hol érezteti az életszínvonalat emelő hatását. Egyetlen tényleges könnyítésként a szokásos békekölcsönök megszüntetését helyezi kilátásba, Gerő Ernőnek e bejelentéssel kapcsolatban tett nyilatkozata, hog ez a reálbér mintegy négy százalékos emelkedését jelenti, kissé furcsa^ ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi kölcsönök átlagban egy havi kereset körül mozogtak, ami a keresetnek mintegy ti z százalékát jelentette;, Bárhogy is számi tjük azonban e megoldás értékét, bizonyos, hogy az életszínvonal emelésének ez bizony groteszk formája ás csak akkor jelent majd tényleges értéket, ha a régi rossz szokásnak magfelelően a norma eme lé se ken keresztül nem csökkentik a kifizetésre kerülő bérek összegét. Köztud ere • ni, hogy a Gerő-féle első ötéves terv előirányzat a 185 százalékos életnívó emelkedést ígért a békebeli életszínvonallal szemben. Mindenki a maga sorsán keresztül érzi, hogy ebből semmi sem vált valóra. Amikor tehát Gerő most arról be szál, hogy tcvább kell javítani az életszintet, akkor tulajdonképpen légüres tárben mozog, mert itt nem további javulásról v-n sző, hanem az életszint emelésének kezdetéről* k&í el sem kezdődött, azt nem lehet tcvább fejlesztenie Az éhes szájakat még csak megkísérli Gerő ígéretekkel betömni, de az anyaggazdálkodás beállott csődjének megszüntetését még csak igérni som tudja. Ezen a téren mindössze annyit mond, hogy megkísérli elviselhetővé tenni* Az eddigi, tervgazdálkodás csődje nyilvánvaló. Ez szerkezeti változtatást igényelő Gerő azonban makacs ember* Nem akarja tudomásul vehni, hogy magában a rendszerben van a hiba és ezért az apparátus ellen fordul. Gerő az egész államapparátus átszervezését helyezte kilátásba. Egyszeres!tani és átszervezni kivan. A kérdés azonban az, ho^y kivel és hogyan, / a további rész vébe tétlen /