Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus
1956-07-13 [1078]
A XX'» pártkongresszus Pákociék kesébe adta mindazt, ami 0 kinos pártoperáció elvégzéséhez esek szükséges. Előkerül: hat a aportcsarnoki kloroform.' «/ A Szabad Népben diktált hirtelen vitaminkúra, az írók, zenészek táborában" és á Petőfi Körben elhangzott bírálatok szelleme futótüziént'terjed, messze a magyar kommunista párt törpe keretein kívül is. "Akik hiányoznak a vitából" - cz tz írod-Imi Újság június 23-i nagy feltűnést keltő cikkének cimo. A cikk szer-" )jó Horn Emil, q Központi Fizikai Kutató Intézet oloktromüszorétehát munkás ember. Ami pedig cikkéből kiderül, nem kevesebb" és fcsin több, mint az,'hogy a nagy vitából éppen csak a magyar ipari munkásság hiányzik. , " * ' " - No .-Itassuk magunkat. - irja a különben pártira kommunista, - A megyei* munkásosztály részvétele o döntő jelentőségű és egész-népünké•• érintő kérdések megtárgyalásában, amely pedig számánál, szervezettségénél, vezető'szerepénél fogva az elsők között kellene legyen, bizony"kcvés. Pedig ez nem volt mindig igy; A munkásosztály elfásult, - folytatja az Irodalmi Újság cikke, - Még csek nem is elsősorban anyagiak miatt} hanem azért, mert belefojtotta a lelket a sztálinista diktatúra. Szó van itt az igazságról, a szabad demokratikus levegőről, ő saját sorainkból kikerült vezetőink egy részének magatartásáról, - irja Horn.-A multj nyilván a Rákosiék vezetése alott született sztálinista műj.t, c gondolkodás eltűnését, az ombertolenség, a bizalmatlanság . , elburjánzását hozta magával. Nem kis beismerés ez kommunista portómbor tollából, Hcgv teljes legyen a kép, kimondja a bűnök bűnét, az eddig fejvesztés terho alatt kimondhatatlant, hogy tudniillik a Szabad Nap 65 hozzászólása közül csak egyetlenegy ma is a"munkapadnál dolgozó munkás érezte magáénak s kérdést, hogy van-e valami közo a munkásosztálynak'a második ötéves tervhez, E megállapításhoz non kell kommentár. 'Horn cikkét vita követte az írod-Imi Újság június 30-i számában. Az első őszinte szóra szivittépő nyíltsággal szaksát ^ c '^ 02 eveken át elfojtott keserűség. ',- Bizony sokszor észre :;űű, v.sznok, Vagy ha tudomást szereznek mégis rólam, akkor bábun:k kezelnek, - irjá Kis Béla, a Magyar Acélárugyár kovácsa. - Hányszor el kell fo* godnom mások véleményét, amellyel én talán nem is értek egyet." Ahogy válto.zik"c vélemény, "ugy kell változnia, az én véle menye n£ nok is. Ez fáj, jobban fáj, mint a verés. Én is ember vagyok, -