Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-07-12 [1078]

Több mint kétezer évvel ezdőtt egy filozófus rót­ta áthén utcáit és tűnődött a világ sorsam Saját magát " bőgőid­nek ,: nevezte, mert a nagy fekste legyek kitartásával szivxa az igazság meghainisitóinak, a szofizmus, a dialektika minden hájjal megkent mestereinek vérétc Ariikor ügyes f erditéseiket/ragy ködös "c'^lmázasaikat hallotta, rögtön lecsapott rájuk azzal, határozd meg fogalmaidat,, Ez volt logikája, ez volt érvelésének alfája és ómegája. Már padig 9 szofisták sok mindent tudtak, csak egyet nem, nem tudták pontosan, tisztán, becsületeserjmeghatározni, amiről beszéltek, és amiről egészen nyakatekert, néha tetszetős, de az igazsággal rendszerint ellentétben álló tételeket hirdettek?. Több mint kétezer év óta sokat változott a világ, de az igazság noghamisitői, a dialektika kötéltáncosai ugy anazokat a módszereket követik, mint Szókratész idejében,, Egy vonatkozás­ban, azonban tökéletesíthették a régi szofisták módszereit, ámig ez uttíbbiak rendszerint mogelágedtek azzal, hogy nem tisztázták fogainaikat, XX. századbeli utódaik tovább mentők* A fogalmakat nemcsak nem tisztázták, hanem a régi fogalmakat gondosan meg­szépítve ki vülről--belülre megfordítva, mint valami mankót.nyomták inaszakadt érveik hóna alá c Ennek példája az a nagyszabású dialektikai mutat­vány; amely jelenleg a kommunista világ összes elméleti fejtege­tései körül folyik. Meg akarják magyarázni, hogyan történhetett, hogy emberek százmilliói egy nagyzás! hóbortban szenvedett zsar­nok uralma alatt élhettek olyan rendszerben, amely na gát dánokra­tikusnak és szabadnak nevezte*, Hogyan történhetett, hogy e rend­szer mai vezetői a zsarnok halála után három évig diszkréten hallgattak, mig végre fellebbentették a fátyolt a tömeggyilkossá­gokrol, a likvidálásokról és egyéb bűntettekről? Hogyan történ­hetett, hogy ez a rendszer, amely éllitólag minden tévedéstől men­tes, tudományos oínélet pontos gyakorlati alkalmazását hirdette, politikailag zátonyra futott, gazdaságilag csődbe ment, erkölcsi­leg pedig olyan mélyre süllyedt? A hirmagyarázó azután arról beszélt, hogy nemré­giben kiteregették ennek a zsarnokságnak minden erkölcsi szennye­sét, de mindehhez hozzáfűzték, hegy ezekhez a gaztettekhez a pártnak semmi köze nem volt. Á párt nem tévedett, a párt nem gyil­kolt, a párt nem küldte bitófára az ártatlanok ezreit, a pártnak mindig igaza van* ámig Sztálin dolgozott, a párt ártatlan volt, olyan volt, mint a szemérmes Zsuzsanna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom